Magyar Asztal

Vannak olyan pillanatok, amikor igen keménykezűen meg tudják fogni az embert. Erre persze rengeteg módszer van. A döntés befolyásolása pedig mára már művészetté vált. Némiképp azonban eltorzult helyzetbe kerül a szerencsétlen polgár, mivel ma már nem divat érvekkel meggyőzni a másikat. Nem. Csakis egyetlen ok van. Ok, nem pedig érv. Ez pedig nem más, mint hogy mennyi marad a zsebben.

Áll az ember a polc előtt a boltban és a katonás sorokban álló joghurtokat nézi. Igen, az elhatározás már megszületett: joghurtot akar venni. De melyiket? Itt jön be a polgárba belenevelt felfogás: első az árcédula! Légy tudatos vásárló! Miért vennél 150 forintért fél liter joghurtot, ha egyszer a másik márkából ennyi pénzért akár egy litert is vehetsz? Kíméld a pénztárcád, hiszen az az ember legkedvesebb ölebe. A pénztárca kényeztetést érdemel! A személyes kis kincstár bizony akkor jó, ha a barokk angyalkákra hasonlít! Minél kövérebb, annál aranyosabb. Az árcímke a lényeg!

De ma már ugye figyelni kell arra is, hogy milyen extra értékekkel bír az adott termék. Erre már büszkén ki is húzza magát a kedves Tudatos Vásárló a polc előtt és leemeli először az egyik, majd a másik joghurtot és jól szemügyre veszi, hogy melyik mit tartalmaz. Az a minimum, hogy élő flórás legyen. Igaz, az átlagos Tudatos Vásárló nem tudja pontosan, hogy mitől is lesz élő egy joghurt, hogy a flóra mi, az pedig végképp talány. De az újságok is megírták, hogy az élőflóra a tuti. Aztán meg hogy ne legyen benne E betűs anyag, mert az is mumus. Ha agyvelőrákot nem is, de vastagbél daganatot biztosan okoz... Aztán ha sok kémiai név van feltűntetve, az sem jó. Az aszkorbinsavat biztos akkumulátorokba szokták használni... A Tudatos Vásárló szépen visszateszi mindkét joghurtot a polcra és elkönyveli, hogy bizony az 'A' típusú joghurt sokkal természetesebbnek tűnik a leírás alapján. Ez biztosan nem csak hangzatos szöveg... Bár az összes joghurtra ez van írva, ez mégis más mint a többi. Mert ez itt van szem előtt, a középső polcon. Bizonyára azért, mert ez a prémium minőség. Elvégre az ára is magasabb mint annak a másik élőflórás joghurtnak... Prémium minőség igen, ezt bizonyítja a poharán feltüntetett extra méretű gyümölcsdarabok felirat is. Meg az azt ígéri, hogy az élő flóra majd megvédi őt a betegségekkel szemben. Igaz hogy drágább, de hát az egészségnek ára van nemde?

A Tudatos Vásárló pedig szépen beteszi kosarába a Kiválasztottat és elégedetten fizeti ki a pultnál. Ma is tudatosan vásárolt. Jól cselekedett.

Aztán odalépek én is a polchoz, megnézem a saját márkás és a Zott joghurtot. Mindkettő Németországból került a gúnyhatárainkon belülre. Aztán leguggolok és a legalsó polcról előkotrok egy magyar joghurtot. Ezen nincsenek hangzatos szlogenek, csak egy pici nemzeti trikolór amit egy kéz tart.

Ilyenkor Választások előtt érdemes azt is nézni ami nem kap olyan nagy hangsúlyt.

A szénsavas üdítőitalok károsak. Ezt mindenki tudja persze, de nem sokan foglalkoznak vele. Ahhoz pedig, hogy az ember vérlázító dolgokat lásson tisztán, nem kell mániákus összeesküvéselmélet-gyártónak lenni. Arra érdemes a figyelmet felhívni, hogy egy liter szénsavas üdítőital - még a "márkásak" is - olcsóbbak, mint egy liter tej! Sőt! Láttam olyan kóla ízesítésű löttyöt, amelyből 1,5 liter olcsóbb volt, mint az azonos mennyiségű ásványvíz!

Nem tudom elképzelni, hogy miből készül az az üdítő, amely olcsóbb mint a Föld mélyéből feltörő ásványvíz, melynek előállítási költsége a nullához közelít!

Persze lehet mondani, hogy mindenki önmaga dönti el, hogy melyiket veszi meg, mert ha már hitelt is vehet fel az ember, akkor már van annyira felnőtt, hogy tudja mi kell neki. Így van, mindenkinek szíve joga.
De mondok egy egyszerű ellenpéldát!

Iskolai büfé: óriásplakát. A4-es méretű betűkkel reklámozzák a büféablakon a foszforsavval teletömött üdítőt, mellette persze valamelyik népszerű csoki is helyet kap, a falnál pedig ott áll egy-egy üdítőautomata azok számára, akik nem szeretnék kivárni a büfénél a sort. A középiskolákban van már óvszer-, kávé-, üdítő-, csokoládéautomata, az utcán nyugati példára cigaretta-automata strázsál. De nem lehet találni egyetlen gyümölcslevet kínáló masinát, vagy az újabban terjedő tejautomatákat. Miért nem? Mert nincs marketingje. Nincs reklám, nem nyomja az ember a vásárló szemébe, hogy "Haver, ez olcsóbb és még szét se vágja a beled!" akkor már meg se találja.

Nézzük csak meg, hogy pl. a Coca-Cola milyen monumentális marketinggel bír! A '90-es évek elejétől kezdve minden strandon látni Coca-Cola feliratú napernyőt, óriásplakátot. Coca-Colás a közértben az árlap, a hamutartó, a műanyagedény melyre a visszajárót teszik... Coca-Cola automata figyel a kórházi váróban, a stadionokban, a vasúti állomáson, a buszpályaudvaron, az okmányirodában. Ott van az általános-, a közép- és a főiskolában a folyosókon, a kollégiumokban. Kólát iszik a tévében a Mikulás!

Minden csak a reklámon múlik. A marketing a hatalom. Lehet akármilyen ócska és egészségtelen a termék, jó reklámmal el lehet adni.

Van a mondás, hogy a jó bornak nem kell cégér. Sajnos ez manapság már nem helytálló. Azok pedig, akik csak a minimális reklámot tudják megfizetni, el vannak nyomva, hiszen egy 5m×3m-es plakát mellett ki nézi meg az oszlopra ragasztott szórólapot?

Most, hogy mindezt ilyen szépen leírtam, elolvassák majd azok, akik eddig is látogatták a blogomat. A főoldalra pedig majd megint kikerül egy három pucér nőről szóló post, vagy egy tanulatlan roma politikus aktuális okossága.

Ez a bejegyzés garantáltan nem fog címoldalon szerepelni, mert egy társadalmi problémát boncolgat, ami sok-sok ezer embert érint. Ez nem olyan fontos, mint hogy egy férfi hogyan szakított egy nővel.