facebook

Öntsünk tiszta tejet a pohárba

2015.10.24. 10:00 Imre Laci

Pár napja több sajtóorgánum, így a nem rég életre hívott Magyar Idők napilap is beszámolt arról, hogy a szarvasmarha ágazatban rekord mennyiségű szarvasmarha üsző (nőivarú, tejet még nem termelő egyed) került vágóhídra. A cikkben ennek egyértelmű okaként a nyers tej túltermelését jelölik meg. Nos, a helyzet korántsem ilyen egyértelmű.

heifer1.jpg

Először is, nagyon fontos tejpiaci esemény történt idén: kivezetésre került a kvóta, amely meghatározta, hogy egy-egy termelő mekkora mennyiségű tejért kaphat EU-s támogatást. (Termelhetett az adott gazdaság a kvótájánál több tejet, ám a kvóta felett termelt mennyiségre már nem kapott támogatást, és így az amúgy is legjobb esetben nullszaldós ágazat a támogatás nélkül biztosan deficites.)

A tejkvóta kivezetésekor rögtön mélyrepülésbe kezdett a nyers tej felvásárlási ára. Aki korábban 90-95 forintot kapott egy kilogramm nyers tejért, az a kvóta megszüntetése után örülhetett, ha 80 forint körüli árat tudott kipréselni a felvásárlóból. Logikus tehát, hogy ilyen feltételek mellett egyetlen dolgot tehet a termelő: csökkenti a kiadásait. Mivel az állattenyésztésben a legjelentősebb összeget a takarmányozás teszi ki, így az állománycsökkentés a legkézenfekvőbb megoldás. Ezen belül két lehetőség kínálkozik: vagy bátrabban selejtezik ki az öreg teheneket, vagy a növendékektől szabadulnak meg. Itt nyilván azokról az állatokról van szó, amelyek normális körülmények között a tenyészutánpótlást jelentették volna. Fontos továbbá, hogy elsősorban a tejhasznú szarvasmarhák növendékeiről beszélünk. Ezek a fajták húspiaci értéke jóval alatta marad a kimondottan hústermelésre szelektált fajtákénál, ellenben jelentős genetikai értékkel bírnak a tejágazaton belül.

A tény tehát, hogy jelentős mennyiségű növendék került vágóhídra, valószínűleg kevésbé a tej túltermelése miatt történ meg, s sokkal inkább a tejár drasztikus csökkenésének következménye. A szarvasmarha-ágazat ráadásul - biológiai okokból kifolyólag - sokkal kevésbé rugalmas, mint a baromfi-, vagy a sertéságazat, éppen ezért jobban rá van szorulva a stabil gazdasági háttérre. Az eddig sem túl szilárd háttér felbomlott, és ennek következménye a termelőn csapódik le. (Megfigyelhető, hogy a felvásárlási ár zuhanását nem követte egyenes arányban a fogyasztói ár változása.)

Szólj hozzá!

Címkék: tej export kvóta szarvasmarha selejt Magyarország Európa Unió

Gáz van-e az állattenyésztéssel?

2015.10.03. 13:00 Imre Laci

Az elmúlt öt évben egyre többször és egyre többen támadják a világ állattenyésztését azzal, hogy az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsájtásának jelentős hányadáért bizony ők a felelősek. Pár napja volt alkalmam részt venni egy konferencián, amely a kérődző (szarvasmarha, juh, kecske) szektor GHG kibocsájtása csökkentésének lehetőségeit kívánta vizsgálni. Számomra a kérdés inkább az, hogy a jószág, vagy az ember bocsájt-e ki több üvegházhatású gázt?

holstein1.jpg

Mert lássuk be, nehezebb egy ország szarvasmarha állományának (amibe ugye beletartozik a rideg tartású szürkétől, a legelőn kószáló charolais és az ott nevelkedő holstein fríz tenyészüsző is) bendőflóráját átalakítani új, az ammónia- és metánkibocsájtást csökkentő mikrobákkal, mint mondjuk átgondolni, hogy érdemes-e Lengyelországból importálni, valamint Olaszországba exportálni nyers tejet? A szarvasmarha termel-e több metánt, vagy a kamionok bocsájtanak-e ki több szén-dioxidot a feldolgozó üzembe való szállításig, valamint a feldolgozott termékek szétosztásával? Vegyük figyelembe, hogy a nyers tej jelentős hányada, körülbelül 86%-a víz. Megéri-e a vizet fuvarozni Európa egyik feléről a másikba? Sőt! Megéri-e, kis hazánkon belül nagy távolságokra fuvarozni? Hallottam olyanról, hogy a Balaton környékéről szállították Szegedre a tejet, valamint Szeged mellől Székesfehérvárra. Logikus ez? Gazdaságos egyáltalán?

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy sok helyen azokat a területeket hasznosítják legeltetéssel, ahol a földek másra nem alkalmasak, vagy természetvédelmi területeket, ahol az intenzív gazdálkodás tilos. Egyes fajtáink ráadásul nem kimondottan az élelmiszer termelést szolgálják, sokkal inkább génmegőrzési, esztétikai vagy turisztikai jelentőségük van. Ilyen fajta például a racka juh, vagy a magyar szürke marha.

 Nem mellékes az sem, hogy a kérődzőkkel olyan takarmányok hasznosíthatók, alakíthatók át humán élelmiszerré, amelyeket az ember nem képes megemészteni. Így válhat a lucernából és a kukorica zöld részeiből tej, vagy hús.

Elgondolkodtató, hogy hosszú távon hová fognak vezetni az EU állattenyésztést érintő intézkedései, s ki fogja azokat a legkisebb kárral átvészelni? Kérdés továbbá, hogy miért éppen az élelmiszert termelő szektort igyekeznek sújtani, ahelyett, hogy például azt vizsgálnák, hogy kell-e egy civil gépjárműbe 3,5 literes motor? Az sem mellékes, hogy az éppen most kirobbant Volkswagen-botrány után jogosan emelnek-e szót az állattenyésztés ellen?

9 komment

Címkék: gáz hatás üvegház emisszió ágazat állattenyésztés emission kérődző Magyarország Hungary GHG ruminant

Bicskanyitogató II.

2015.06.24. 22:00 Imre Laci

Sajnos a latin nyelv nem képes olyan szépen árnyalni a létezés és az élet közti különbséget, mint ahogy arra a magyar alkalmas. Mert aki gondolkodik, az él, aki pedig nem használja az eszét, az csak létezik. Természetesen elfogadom a tényt, hogy nem lehet mindenki valamely tudomány kandidátusa, de amellett nem tudok és nem akarok elmenni szó nélkül, ha valaki tényként közöl megannyi ostobaságot a világhálón.

filozofus.jpg

 

Már több bejegyzés is született egy-egy eget rengető ostobaság folyamán. Írtam már arról, hogy a tej igen is emberek számára fogyasztható és egészséges élelmiszer, valamint arról, hogy a petricsészében előállított anyag soha nem lesz hús. Így születtek meg Ne légy bolond!, Agrobox I., Az magános borjakrul című írásaim is. Jobban belegondolva önmagában abból meg lehetne alkotni a napi egy bejegyzést, ha a weben fellelhető hülyeségekre reagálna az ember. Persze ehhez azért kellene nem kevés mazochizmus is.

Mivel rengeteg témát érintettem már, s lényegében mindegyik bejegyzés summája nem más, mint hogy a Tisztelt Olvasó legyen olyan kedves, és ha egy számára fontos témában ismeretterjesztésre vetemedik, akkor azt ne a Facebook-on kezdje, hanem valódi szakirodalommal. Tudjátok, olyan végzettségen, kísérleteken, tapasztalaton alapulós, jóféle tudományosságos írásokkal. Persze először nehéznek tűnhet, de higgyétek el, nem az. Egy elvetemült pillanatomban még én is készítettem olyan bejegyzést, amely végén feltüntettem, hogy honnan származnak az egyes információk. Íme.

Óriási előnye az internetnek, hogy szinte bármilyen témában hozzáférhetünk akár tudományos publikációkhoz is, de azt már nagyon kevesen tudják, hogy azért az efféle ellenőrzött tartalmakhoz nem olyan könnyű hozzáférni. Ez alatt pedig csak arra gondolok, hogy nem szokták őket a Google főoldalán megjeleníteni.

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom szakma mezőgazdaság hitelesség

Napi bizarr

2015.06.16. 22:45 Imre Laci

Hosszú ideig tartó hallgatás után egy kis gyomorforgatással kezdődhet a blogolás. Mert bizony a mezőgazdaság nem csak a szélben ringatózó, aranyba borul búzamezőkről szól.

szakadttogy2.jpg

Így néz ki egy tőgy, amelynek mirigyes állománya egy kórokozó végett kiszakadt, s a bomló szövetek előestek. A tőgynegyedek elkülönülését bizonyítja, hogy a másik három tőgynegyed teljesen egészséges, fejhető. (A beteg tőgynegyed meggyógyult, bár inaktív marad, nem fejhető.)

Szólj hozzá!

Címkék: betegség fertőzés gyulladás tejmirigy tőgy szövet

A tavasz hírnökei

2015.03.19. 10:00 Imre Laci

Manapság sokan úgy gondolhatják, hogy a tavasz első hírnökei inkább a motorosok, mintsem a fecskék. Pedig ez egyáltalán nem így van! Az állat- és növényvilág ugyanis előbb reagál a hőmérséklet emelkedésére és a napsütéses órák növekedésére, mint az ember. Utánuk pedig mindig ott loholnak a szorgos gazdák.

start.jpg

Sokan úgy gondolhatják, hogy a jó idő beálltával kezdődnek csak a tavaszi munkák a földeken. Ez csupán részben igaz, hiszen a talajmunkákhoz, a tápanyag visszapótláshoz és a növényvédelemhez a szükséges eszközök és anyagok beszerzése már hetekkel (ha nem hónapokkal) korábban elkezdődik. A harc tehát már most elkezdődött. A tavaszi hajrában kell szinte mindent megalapozni ahhoz, hogy az aratások után elégedetten lehessen lezárni a főkönyvet.

vedekezes.jpgAz állattenyésztő telepek a tavasz beálltával igyekeznek a lehető leggyorsabban megszabadulni a felhalmozott istállótrágyától, vagy híg trágyától. A trágya kijuttatásával egyidejűleg megkezdődik a szántóföldi növények védelme a kártevőkkel és kórokozókkal szemben. Megjelennek az óriási vontatott permetező gépek, amelyek karjai kinyitott állapotban húsz méternél is nagyobb fesztávolságúak.

A műhelyekben hosszú ideje igyekeznek felkészíteni a gépeket a következő szezonra. A kaszák, rendsodrók és -terítők, bálázók, csomagoló és rakodó gépek szétszerelése, felújítása és üzembe helyezése is ilyenkor történik meg.

A rovarok elleni védekezés hamarosan ismét hangsúlyt kap az istállók és ólak környékén is. Ez mind a kérődzők, mind pedig a monogasztrikusok (sertés, baromfi) esetén igaz.

Itt a tavasz, egy-egy pillanatig van csak idő gyönyörködni az ébredő természet szépségeiben, s folytatódhat a munka!

Szólj hozzá!

Címkék: tavasz szezon mezőgazdaság feladatok növényvédelem munkák

süti beállítások módosítása