Magyar Asztal

"Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta..."

Arany János korabeli pusztaleírása időszerű ma is. Az ország egyes részein március eleje óta nem volt jelentős esőzés, utazva az országban mindenhol látható hogy bizony gond van sok helyen. Az őszi kalászosok ilyenkorra már el szokták érni a közel méteres szárhosszúságot, most viszont szinte sehol nem ér térden felül az állomány. A kis zöldtömeg pedig igen alacsony szemtermést von magával. Az aszály pedig nemcsak a kalászosokat érinti. A helyzetet rontja, hogy a legtöbb gazdának nincs pénze öntözőrendszer kiépítésére, főleg ha nagyobb területen gazdálkodik.

A Magosz elnöke szerint akár 100milliárdos is lehet az aszály okozta kiesés. Pontos adatokat a gazdákat ért kárról természetesen majd aratás és után adnak, de a becslésekből is kiderül, hogy a termények árai - minőségtől függően természetesen - emelkedni fognak. Ez könnyen az élelmiszerárak növekedését is okozhatja.

A hús akkor lesz kóser, ha az nem tartalmaz egy csepp vért sem. Ennek elérése pedig úgy a legegyszerűbb, ha az állat szíve még javában dobog, mikor elvágják annak torkát. Természetesen van ennek humánus módja is: elektromos kábítás utáni szúrás például. De ezt úgy tűnik nem mindenhol alkalmazzák. A kóser hús előállításának menetét mutatja be az első videó. Figyelem! Csak erős idegzetűeknek! Lefekvés előtt TILOS!

Még mindig bírod? Akkor itt van a II. szint

Természetesen a témával már foglalkoznak az USA-ban is. Lévén ott történik a legtöbb ilyen szörnyű állatkínzás. Mindezt egy rituálé miatt... 

Csak bízom benne, hogy ilyen ölések nincsenek Magyarországon. Vagy netán naív volnék? Ezek után csak jó étvágyat tudok kívánni!

Felkapott lett mára a mangalica. Bizonyos szempontból ez nagyon jó dolog, hiszen megmenekült egy géntartaléknak számító fajta a kihalástól. Egyféle kuriózum manapság a mangalica, mára már külföldön is tudják (többnyire) hogy ez egy igen szilaj, félig domesztikált fajta, mely Magyarországról származik. Angol neve Mangalitza vagy mangalitsa, s ők a curly-hair hog, azaz a göndörszőrű sertések közé sorolják.

A mangalica csupán részben mondható magyar fajtának, hiszen a szerbektől a XIX. század elején beáramló fajta keveredett az itthoni szalontai- és bakonyi sertéssel. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a ma mangalicának nevezett fajta Magyarországról származik. Jellegzetesen zsírhasznú sertés, növekedése a mai intenzív fajtáknak csupán fele. Éppen ezért nem gazdaságos ugyanazon - drága - táppal hizlalni mint az intenzív hússertéseket. Ezért - és nagyobb helyigénye miatt - is terjedt el a legeletetéses, külterjes tartása.

A mangalica újszülött malacai csíkozottak (a szőke fajtatípusnál ez nem annyira jellemző) akárcsak a vaddisznó esetében. A malacokat nem 28-30 naposan, hanem jóval később választják el a kocától, így az évente világrahozott malacok száma is kisebb. (Többek között ezért sem olyan gazdaságos a tartása.) Ugyanakkor a világrajött malacok roppant életképesek, nem igényelnek állandó klímájú istállót és a betegségekkel szemben is ellenállóak. (Utóbbi tulajdonsága miatt is fontos a fajta fenntartása, a génmegőrzés.) A 100kg-os vágósúlyt még jó minőségű takarmányozás mellett is későn, 12-14 hónaposan éri el. (A hústermelésre nemesített fajták 7-8 hónaposan érik el a 100-105kg-os vágósúlyt!)

Hogy melyik állat húsa a finomabb, azt nem lehet megmondani. Ízlés dolga. Engem mindenesetre elrettent a mangalica-szalonna 6000Ft körüli ára. Még ha kuriózum és egészségesebb is, úgy gondolom ilyen áron több kilo színhúst lehet venni (nemcsak a boltokban, hanem háztól is).

Anno a Spektrum televízión ment egy műsor, melyben egy nagyvárosi férfi vidékre költözött és saját maga igyekezett előállítani a számára szükséges élelmiszereket: zöldséget, húst, gyümölcsöt. A sorozat évadjai több különböző címen jelentek meg hazánkban (Kapa, Kasza, Fakanál, River Cottage meséi...) s egyik epizódjában egy igen érdekes kérdésre kereste a választ Hugh, a műsorvezető: melyik csirke az egészségesebb? Az intenzíven nevelt, vagy a háztáji? Gondolom a válasz már most megfogalmazódott mindenkiben, így néhány apróságra előre is felhívnám a figyelmet: a különböző technológia mellett alkalmazott nevelési időt és az állategészségügyi rizikót mindenképpen mérlegelni szükséges. Az alábbi videó igen tanulságos, ugyanakkor szakmai szempontból megkérdőjelezhető is. (A videó angol nyelvű!)

Minden esetre - bár nem vagyok a brojlerhizlalás ellensége - valóban a háztáji a gusztusosabb...

Régen tartottak a rokonomék gyöngytyúkot a háznál. Akkoriban - kisgyerekként - nem értettem, hogy hogyan nevezhető ez az állat is tyúknak, hiszen csak méretben hasonlít a hétköznapi tyúkokhoz. Hangos, rikácsoló hangú állatok, melyről azt tartják faluhelyen, hogy elijeszti még a rókát is. Színük az adástalan tévékre, a "hangyaháborús" csatornákra hasonlít. A név végülis találó, valóban olyan, mintha apró gyöngyök volnának a szürke tollazatra szórva.

Természetesen van ennek a fajnak is albino változata, amelyet csak nemrégiben, úgy egy éve láttam először élőben. Az első meglepetést a lomha házityúkok után az jelentette, hogy ezek az állatok bizony arra repülnek amerre csak akarnak. Nem is volt ritka, ha valamelyik állat egy fa tetején töltötte az éjszakát.

A gyöngytyúk jellegzetessége, hogy húsa félig vadas formát mutat. Gyakran használják is a különböző éttermek szakácsai fácán helyett a levesbe. A kis csalásra a szakértőkön kívül valószínűleg senki nem jönne rá, főleg ha erős fűszerezést is használnak. A faj növekvő népszerűségéről árulkodik, hogy tenyésztéséről nem is olyan rég készült projekt a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete jóvoltából.

Az állatot háztáji tartás mellett 2kg körülire szokták hizlalni és vágáskor gyakran nem véreztetik ki teljesen, ezzel is fokozva a vadas hatást. (Így persze nem tartható el olyan sokáig a vágott test.) A gyöngytyúknak franciaországban nagy divatja van manapság, gyakran tálalják kagyló-, vagy gombakörettel.