Tájékoztató
a "Minőségi Magyar Sertéshús" védjegy
megfelelőség - tanúsítási rendszer bevezetéséről
A széles közvélemény nem ismeri a hazai sertéstenyésztők és hizlalók eredményeit, nem tájékozottak afelől sem, hogy mennyire biztonságos a magyar sertéshús. Az elmúlt időszak nyugat-európai sertéshús botrányai (dioxin, antibiotikum, szermaradvány, szalmonella) felhívták a figyelmet arra, hogy az importhúsok fogyasztása több veszélyt jelenthet. A fogyasztók jobb tájékoztatása, a hazai és biztonságos termék forgalmazásának elősegítése szükségessé teszi a magyarországi húsok megkülönböztető emblémával történő jelölését. Ezt a célt szolgálja a Minőségi Magyar Sertéshús (MMS) tanúsító védjegy alkalmazása, mely mind az alapanyag-termelés, mind a feldolgozás folyamatában biztosítja a hiteles megkülönböztetést.
MINŐSÉGI MAGYAR SERTÉSHÚS VÉDJEGY
A magyar eredetet és minőséget garantáló sertés tőkehúsra, bőrös félsertésre, darabolt húskészítményekre (pl. parasztsonka, kolozsvári szalonna, füstölt tarja stb.) adaptált tanúsító védjegy.
Létrehozásának célja: ...
- a Magyarországon kereskedelmi forgalomban lévő minőségi magyar sertéshús megkülönböztetése a piaci termékkínálatban,
- a sertéstenyésztők és sertéshústermelők ösztönzése a minőségfejlesztésre,
- az élelmiszer-kereskedők tájékoztatásának segítése a minőségi magyar sertéshúsok kiválasztásában,
- a fogyasztói döntések befolyásolása a biztonságos magyar sertéshús vásárlására,
- a sertéshúst előállítók piacrajutásának segítése.
A védjegyet kaphatják a sertések ha:
- a levágott sertések szülei legalább 50%-ban hazai fiaztatásból és tenyésztésből származnak,
- a magyar sertések hazai vágóhídon kerülnek levágásra, feldolgozásra (darabolás, csomagolás),
- az állatokat GMO mentes abrak takarmánnyal etetik, amelynek legalább 30 % a hazai termelésből származó kukorica,
- a keveréktakarmányok kiegészítőjeként melegvérű állatokból készült állati fehérjét nem használnak,
- 80 kg élősúly felett az állatokat antibiotikummal vagy más élelmiszer-egészségügyi kivárást igénylő gyógyszerrel nem kezelik,
- EU idevonatkozó állatjóléti feltételeit betartják,
- a vágóhídon olyan nyomonkövethetőségi rendszert alkalmaznak, amelyben a húsok a teljes folyamatban azonosíthatók és visszavezethetők az élőállat származásáig,
- vágásra a rendszerben nyilvántartott 95 kg élősúly feletti sertések kerülnek
Forrás: Magyar Sertéstartók Szövetsége
