Magyar Asztal

Állományváltás volt a tojótyúktelepen ahol éppen dolgoztam. Ez annyiból áll, hogy az 1 éves Hy-Line tojótyúkokat olcsón eladják bárkinek. Ilyenkor jönnek mindenfelől a magasan képzett, önjelölt főagronómusok, ladával, falubike-kal meg kézikocsikkal és szépen átadjuk a kért mennyiségű jószágot. Persze a szakszerű szállítás ezekben az esetekben kimerül a kartondobozban. Akiket még ennyi ésszel sem áldott meg a Teremtő, az zsineggel összekötözi a tyúkok lábait és hazáig valahogy csak kibírják.

Egyik nap egy piros ladával egy idős nő gurult be a tojóházak elé. Előzékenyen elémentem és egyből kértem tőle a kis papirost amit a kapunál állítanak ki, hogy itt "hátul" már ne kelljen a pénzzel babrálni. 15db tyúkot vitt. Be is fordultam a tojóházba, kollégáknak le lett adva a drót, hogy a jelenlegi mélyentisztelt delikvens 15 szárnyast kér. Egyikőjük nyitotta a ketrecet és próbálta a megfelelő helyen elkapni az eszement módon csapkodó állatokat, a másik csokorba fogta őket, én pedig kivittem. Ez a 21. századi magyar futószalag.

Éppen nyújtom oda az idős hölgynek a szárnyasokat, aki időközben egy dobozt varázsolt elő az orosz gépcsoda csomagtartójából. Tenném be a dobozba a tyúkokat, mikor megszólalt a nénike:

- Tessék mondani, ugye ezek nem kaptak hormont? - először majdnem kinevettem szegényt a kérdés komolytalansága miatt.

- Nem, nem kapnak. Tilos hormont adni az állatoknak... - válaszoltam, de rögvest rákontrázott

- Én tanultam mezőgazdaságot és tudom, hogy szoktak nekik hormont adni, hogy több tojást tojjanak. Meg attól is lesz olyan fehér a tojás héja! - kakaskodott. Én pedig eléggé szangvinikus jellem vagyok ahhoz, hogy ne hagyjam szó nélkül a dolgot.

- Higgye el, sokkal költségesebb lenne hormonos táppal etetni őket. A tojás héja pedig mivel ez egy barna tyúk, barna színű is lesz. Az árnyalat pedig sokmindentől függ.

- Jajj, hova gondol! Maga elhiszi ezt a sok badarságot? Mondom, tanultam mezőgazdaságot és tudom, hogy tesznek bele! - mondta kissé hisztisen, én pedig sarkon fordultam és otthagytam.

A hátralévő tizenegy tyúkot a kollégák vitték ki, mert én biztos, hogy a nőt is betettem volna összekötözve a csomagtartóba. Nem értem, hogy ha valaki minek vesz csirkét, ha parázik a hormontól és tudja, hogy hormonkezelt tápot kapnak?

Akkor, mikor a gazda örül, hogy vizet és takarmányt tud adni az állatának a magas árak miatt, hogy gondolhatja valaki, hogy majd méregdrága hormont fog etetni a több tízezer tyúkkal? Az tényleg olyan óriási termelési költség lenne, hogy még a 100 forintos tojásár is olcsónak tűnne mellette!

Szóval ne féljetek, nincs abban a tápban semmilyen hormon.

Régi kifejezés, hogy valaki a falu bikája. De honnan is ered ez a mondás? A válasz egészen egyszerű...

Már a régi időkben is felismerték, hogy a hím szarvasmarhák, tehát a bikák tartása roppant költséges és mivel tejet nem adnak, így a tartásuk sem túl gazdaságos. Ezért csak azokat az egyedeket tartották meg, amelyekről úgy vélték, hogy érdemes apaállatnak megtartani. A rostán kihullott egyedek pedig mentek szépen a böllérhez, természetesen némi hizlalást követően. Tehát csak a legjobbak maradhattak meg.

Ez így működött hajdanán és hogy megy most? Most is megy az erős szelekció, de nem csupán a látszat a lényeg! Lássuk, milyen próbákon kell helytállnia egy tenyészbika jelöltnek! Ezen kívül ami a partnert illeti, lejebb kellett hogy tegyék a lécet a bikák, mivel ma már (az esetek többségében) nem természetes úton történik a megtermékenyítés, hanem mesterségesen. Itt jönnek képbe az ún. nyakkendős bikák, tehát az inszeminátorok és persze a műhüvely. Így már nem is hangzik olyan jól nem? :P

Az első természetesen a származás, mivel tenyészbikának csak ismert termelésű egyedek utódját választjuk. Például egy kiváló tejtermelő anya és egy hasonló tulajdonságot örökítő apa keresztezéséből születő bikaborjúból lehet tenyészállat jelölt. Amennyiben ez megvan és feltételezhető, hogy a született borjú is jó géneket fog örökíteni, esélye van rá, hogy egy teljesítményvizsgálaton essen át. A teljesítményvizsgálatnak sok-sok különböző módja van, amelyre az olvasók türelmének megőrzése érdekében inkább nem térek ki.

Nem csupán azt figyelik, hogy mekkora a bika hágókedve (libidója) de számít, hogy megfelelő mennyiségű spermát adjon le, azon belül az aktív spermiumok aránya is döntő szerepű, valamint hogy az állat ne örökítsen ismert betegséget.

Mindezeken túl egyes kutatások szerint érdemes vizsgálni a bikák herezacskójának körméretét, mivel abból lehet következtetéseket levonni a termékenyítőképességre is. Itt megdől az a mondás, hogy nem a méret a lényeg. :P

A kis harcosokat először mikroszkóp alatt vizsgálják meg és ha elég nagy arányú a mozgó spermiumok aránya, akkor egy fagyasztási kísérletnek vetik alá őket.

Mindezek után kerülhet sor néhány tehén vemhesítésére, majd azok termeléséből egyenesen következtethetünk a bika további létjogosultságára. Persze egy-egy tenyészbikának heti egyszer kell spermát adnia, de akkor 2-3 alkalommal, tehát azt sem mondhatnánk, hogy túl lennének hajszolva.

Amennyiben a férfi olvasók sikeresen lemérték a herezacskójuk körméretét, feltenném a kérdést, hogy ezen feltételek mellett ki vállalná a falu bikája szerepet? :P

"A FAO a McGill kanadai egyetem bennszülöttek táplálkozásával és környezetével foglalkozó központjával közösen könyvet publikált, mely-ben a bennszülöttek tradicionális ételeinek értékére hívják fel a figyelmet. A szerzők 12 különböző, a világtól távol élő törzs étkezési szokásait tanulmányozták. Olyan specialitások-ra is bukkantak, mint a „festett kecskebéka”, vagy „bozontos farkú sündisznó”. A gazdasági nyomás és globalizáció következtében az őslakosok lakterülete egyre csökken, ezzel együtt hagyományos ételeik is eltűnnek. A szerzők szerint az ilyen, kincset érő élelmisze-rek egészségesek, táplálóak és gyakran kivételes tulajdonságokkal rendelkeznek. Az iparosított nyugati országok étrendje ezzel szemben főként négy elterjedt terményen alapul, ezek a búza, rizs, kukorica és szója, amiket általában feldolgoznak, vagy azoknak az állatoknak adják takarmányként, melyek húsát megeszik. A tradicionális élelmiszerről a kon-vencionálisra váltás elhízást, cukorbetegséget és magas vérnyomást okozhat. Fontos lenne az ősi élelmiszerforrásokat megőrizni, a bennszü-lött csoportok mellett a biodiverzitás fenntartá-sának érdekében is."

- MÉBiH -

Mint ahogy lassan Magyarországon is lassan csak hamburger lesz és pizza. Mi is el fogunk oda jutni, ahova az Egyesült Államok ma tart, mégpedig hogy a 12 és 16 év közötti fiatalok nem tudják, hogy hány lába van egy házi tyúknak illetve hogy a tehén az a nőivarú szarvasmarha, nem pedig maga a faj. (Utóbbit egyik 15 éves ismerősöm sem tudta.)

Mit várunk akkor, ha a gyerekek ma már csak könyvből ismerik a gazdasági haszonállatokat?

A géntechnológia egy újabb csodája, amelyet persze nem azért fejlesztettek ki, hogy akkor is megtaláljuk a húst a hűtőben, ha kiégett benne a lámpa.

A transzgénikus állatok segítségével próbálják a sejtnövekedés bizonyos fázisait jobban megfigyelni. A tapasztalatok szerint a növekedési folyamatok könnyebben mérhetők ha a sejt fluoreszkál.

A technológia valójában nem újdonság, hiszen Taiwanon már sok évvel ezelőtt létrehoztak fluoreszkáló halakat. Esetünkben medúzákból kivont géneket ültettek be sertés embriókba, így jöttek létre a fluoreszkáló hízók. Az állatokat kék fénnyel világítják, aminek következtében sötétben a fent látható módon "világítanak", míg napfényben a bőrük, a szemük és az orrkorong enyhén zöldes színezetű.

A kutatók szerint a módszerrel humán betegségek vizsgálatára is lehetőség van. Az embrióba való génbevitel roppant költséges, így a transzgént hordozó egyedekkel kívánnak majd fedeztetni normál sertés kocákat, hogy további transzgénikus generációkat kapjanak.

"Az agrártárca jövő évi költségvetése is komolyan megérzi majd a kormányzati takarékosságot. Az idén rendelkezésre álló 177 milliárd forintos előirányzatból kormánydöntés alapján zárolt 11,5 milliárdot, valamint az elvont 1,5 milliárd forintnyi egyensúlyi tartalékot nem kapja vissza a tárca. Hiányzik majd a büdzséből az a 33 milliárd forint is, amelyet még tavasszal vontak el és a 2009 után járó területalapú támogatások nemzeti kiegészítéseként (top-up) 2010-ben fizettek volna ki."

- Napi Gazdaság -

Igen, a kormány takarékossága miatt... Annyira takarékoskodik a kormány, hogy az elmúlt 8 évben öntötte a sokszáz milliárdot a BKV-ba és sok egyéb más vállakozásba. Annyira takarékoskodnak, hogy még a minimálbért is megadóztatják, miközben egymás zsebét tömik.

Az alacsony almaárakért is a Magyarok Nyilai a felelelős tudtátok?