Állományváltás volt a tojótyúktelepen ahol éppen dolgoztam. Ez annyiból áll, hogy az 1 éves Hy-Line tojótyúkokat olcsón eladják bárkinek. Ilyenkor jönnek mindenfelől a magasan képzett, önjelölt főagronómusok, ladával, falubike-kal meg kézikocsikkal és szépen átadjuk a kért mennyiségű jószágot. Persze a szakszerű szállítás ezekben az esetekben kimerül a kartondobozban. Akiket még ennyi ésszel sem áldott meg a Teremtő, az zsineggel összekötözi a tyúkok lábait és hazáig valahogy csak kibírják.
Egyik nap egy piros ladával egy idős nő gurult be a tojóházak elé. Előzékenyen elémentem és egyből kértem tőle a kis papirost amit a kapunál állítanak ki, hogy itt "hátul" már ne kelljen a pénzzel babrálni. 15db tyúkot vitt. Be is fordultam a tojóházba, kollégáknak le lett adva a drót, hogy a jelenlegi mélyentisztelt delikvens 15 szárnyast kér. Egyikőjük nyitotta a ketrecet és próbálta a megfelelő helyen elkapni az eszement módon csapkodó állatokat, a másik csokorba fogta őket, én pedig kivittem. Ez a 21. századi magyar futószalag.

Éppen nyújtom oda az idős hölgynek a szárnyasokat, aki időközben egy dobozt varázsolt elő az orosz gépcsoda csomagtartójából. Tenném be a dobozba a tyúkokat, mikor megszólalt a nénike:
- Tessék mondani, ugye ezek nem kaptak hormont? - először majdnem kinevettem szegényt a kérdés komolytalansága miatt.
- Nem, nem kapnak. Tilos hormont adni az állatoknak... - válaszoltam, de rögvest rákontrázott
- Én tanultam mezőgazdaságot és tudom, hogy szoktak nekik hormont adni, hogy több tojást tojjanak. Meg attól is lesz olyan fehér a tojás héja! - kakaskodott. Én pedig eléggé szangvinikus jellem vagyok ahhoz, hogy ne hagyjam szó nélkül a dolgot.
- Higgye el, sokkal költségesebb lenne hormonos táppal etetni őket. A tojás héja pedig mivel ez egy barna tyúk, barna színű is lesz. Az árnyalat pedig sokmindentől függ.
- Jajj, hova gondol! Maga elhiszi ezt a sok badarságot? Mondom, tanultam mezőgazdaságot és tudom, hogy tesznek bele! - mondta kissé hisztisen, én pedig sarkon fordultam és otthagytam.
A hátralévő tizenegy tyúkot a kollégák vitték ki, mert én biztos, hogy a nőt is betettem volna összekötözve a csomagtartóba. Nem értem, hogy ha valaki minek vesz csirkét, ha parázik a hormontól és tudja, hogy hormonkezelt tápot kapnak?
Akkor, mikor a gazda örül, hogy vizet és takarmányt tud adni az állatának a magas árak miatt, hogy gondolhatja valaki, hogy majd méregdrága hormont fog etetni a több tízezer tyúkkal? Az tényleg olyan óriási termelési költség lenne, hogy még a 100 forintos tojásár is olcsónak tűnne mellette!
Szóval ne féljetek, nincs abban a tápban semmilyen hormon.

Ez így működött hajdanán és hogy megy most? Most is megy az erős szelekció, de nem csupán a látszat a lényeg! Lássuk, milyen próbákon kell helytállnia egy tenyészbika jelöltnek! Ezen kívül ami a partnert illeti, lejebb kellett hogy tegyék a lécet a bikák, mivel ma már (az esetek többségében) nem természetes úton történik a megtermékenyítés, hanem mesterségesen. Itt jönnek képbe az ún. nyakkendős bikák, tehát az inszeminátorok és persze a műhüvely. Így már nem is hangzik olyan jól nem? :P
Az első természetesen a származás, mivel tenyészbikának csak ismert termelésű egyedek utódját választjuk. Például egy kiváló tejtermelő anya és egy hasonló tulajdonságot örökítő apa keresztezéséből születő bikaborjúból lehet tenyészállat jelölt. Amennyiben ez megvan és feltételezhető, hogy a született borjú is jó géneket fog örökíteni, esélye van rá, hogy egy teljesítményvizsgálaton essen át. A teljesítményvizsgálatnak sok-sok különböző módja van, amelyre az olvasók türelmének megőrzése érdekében inkább nem térek ki.
Mindezeken túl egyes kutatások szerint érdemes vizsgálni a bikák herezacskójának körméretét, mivel abból lehet következtetéseket levonni a termékenyítőképességre is. Itt megdől az a mondás, hogy nem a méret a lényeg. :P
A géntechnológia egy újabb csodája, amelyet persze nem azért fejlesztettek ki, hogy akkor is megtaláljuk a húst a hűtőben, ha kiégett benne a lámpa.
A kutatók szerint a módszerrel humán betegségek vizsgálatára is lehetőség van. Az embrióba való génbevitel roppant költséges, így a transzgént hordozó egyedekkel kívánnak majd fedeztetni normál sertés kocákat, hogy további transzgénikus generációkat kapjanak.