facebook

A gyorséttermi élelmiszerekről

2012.08.31. 10:00 Imre Laci

Lassan évek óta tart a hisztéria a gyorséttermekben kapható hamburgerekről, amelyek állítólag húsz év elmúltával sem bomlanak le, s amelyek annyi vegyi anyagot tartalmaznak, hogy legalább vegyésznek kell lenni az összetevőlista megértéséhez. Előre szeretném leszögezni, hogy egyik tábor véleménye mellett sem szeretnék pálcát törni, mivel nincs jogom megmondani, hogy mit egyen valaki és mit ne.

Az első és legfontosabb dolog amit tisztáznunk kell, hogy óriási különbség van az Egyesült Államokbeli és az európai gyorséttermek között. Ennek oka pedig az eltérő élelmiszer-egészségügyi törvényekben van. Míg az USA-ban engedélyezett a növekedési hormonok használata a szarvasmarha-hizlalásban, addig ez az Európai Unió minden tagországában tiltott. (A témával kapcsolatban korábban írtam már egy blogbejegyzést, ajánlom mindenki figyelmébe.) Ez miatt valóban sokkal nagyobb az elhízás veszélye a rendszeres gyorséttermi élelmiszerek, elsősorban a húspogácsák fogyasztása esetén.

gyorskaja.jpg

E bejegyzés apropója egyébként egy másik blogon született írás, amely le kívánja rántani a leplet a szóban forgó, le nem bomló hamburgerekről. Előre szeretném kijelenteni, hogy nekem nem áll szándékomban megfejteni a gyorséttermi hamburgerek rejtélyét, mert úgy vélem, hogy ezt egy élelmiszer-bevizsgálásra szakosodott laboratóriumnak kellene megtennie.

Hogy a virtuális tollam megragadásának okául szolgáló cikkre, bejegyzésre térjek, a címben feltett kérdésre ad egy szakmainak tekinthető választ, ami után rögtön jönnie kellett volna a zárszónak és learathatták volna a remek írásért járó hozzászólásokat. Azonban a végén már olyan méreteket ölt a populáris klisékkel való dobálózás, hogy egy olvasottabb emberben biztosan visszatetszést kelt. Csak hogy egy példát hozzak:

"Ez a faj (az ember - a szerk.- ) azt állítja, hogy ő a legintelligensebb a bolygón, és mégis a saját gyermekeit és saját magát mérgező vegyi anyagokkal táplálja."

Egy cikk, amely tudományos alapokra akarja építeni a benne foglaltakat, nem juthat el arra a szintre, hogy az egész emberiségre egyaránt vonatkozó alapigazságokat nyilatkoztasson ki. Amint ezt a hibát elköveti, lelepleződik a cikk írójának dilettantizmusa, hogy nem tud a témával mélységeiben foglalkozni. De ettől tekintsünk el, hiszen ez csupán egy apró hibája az írásnak.

Kezdjük azzal, hogy a hamburgerzsemle összetevőinek felsorolását elrettentésnek szánja a cikk írója, holott több olyan vegyületet is felsorol, amely sokkal inkább hasznos a szervezet számára, s nem ártalmas. Ilyen például a tiamin, azaz a B1-vitamin (a piroszőlősav lebontását katalizáló enzim koenzime), amely előfordul a gabonaszemekben, s hiányában idegrendszeri zavarok léphetnek fel. A folsav más néven B4-vitamin, amely hiányában vérképzési rendellenességek fordulhatnak elő az embernél, s amelyet a bélben élő baktériumok is előállítanak. Az aszkorbinsav a C-vitamin, amelynek tengernyi fontos és hasznos szerepét felesleges is volna felsorolnom.

A tészta kondicionálók megemlítése már-már jogos, eltekintve attól az apróságtól, hogy ilyen anyagokat használnak a hétköznapi péktermékek, mint például a kenyér sütésénél is. Erre azért van szükség, mert a jó minőségű, sütésre különösen alkalmas búzát külföldre értékesítik a hazai cégek, az itthon maradó alapanyag pedig erősen javításra szorul. Persze a felsorolt anyagoktól sem kell rettegni, hiszen a monokalcium-foszfátot a világon mindenhol használják az adott élelmiszer Ca tartalmának növelésére (a takarmányozásban is széleskörűen elterjedt). Napjainkban divatos a szóját is támadni, mondván rákkeltő (mi nem az?), de az, hogy pár tized százalékban tartalmaz a zsemle szójaolajat vagy abból kivont lecitint, nem hiszem, hogy a fogyasztót rögtön a sírba döntené.

Összességében az a problémám az efféle igazságmegmondó és tényfeltáró cikkekkel és bejegyzésekkel, hogy részismeretekre alapozva állítanak valamit, s a vélt igazukat kívánják elfogadtatni másokkal. Az pedig, hogy az író a gyorséttermi élelmiszereket jelöli meg a világon elterjedt betegségek egyedüli okozójaként, óriási baklövés.

Úgy vélem, hogy minden ember itt Európában és az Egyesült Államokban is aszerint választja meg ételeit, hogy mit engedhet meg magának, illetve hogy saját belátása alapján mit vél fogyaszthatónak és mit kíván elkerülni. Aki tehát úgy érzi, hogy nem akarja kitenni magát a hamburger és a sültburgonya okozta esetleges kockázatoknak, az ne egyen ilyen élelmiszereket, ugyanakkor tartsa tiszteletben, ha mások olykor-olykor ellátogatnak egy ilyen étterembe. A hangsúly mindig legyen a mértékletességen.

Szólj hozzá!

Címkék: gyorsétterem romlás hamburger anyagok vegyi

Kilós ár a tojásokra

2012.08.30. 10:00 Imre Laci

Hatályba lépett a rendelet, mely kötelezővé teszi a jövőben a tojások kilogrammonkénti árának feltüntetését a dobozokon és tálcákon, természetesen az eddig használt forint/darab ár mellett, olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében.

A rendelet célja, hogy többlet információval lássák el a vásárlókat, akik ezen adatok alapján feltételezhetően tudatosabban tudják majd elkölteni pénzüket. Az új szabályt - ahogy arra a VM hivatkozik is - a Tojástermelők Szövetségének felkeresésére hozták létre.

Normál & kétszikű tojás.JPG

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy melyik tojást lesz érdemes preferálni, azt, amelynek magasabb a kilónkénti ára, vagy amelyiknek alacsonyabb? Feltételezhetjük-e, hogy a tojások méretétől függetlenül a megvásárolt tojásokban a héj és a hasznos rész közti arány állandó? Hiszen ha az adott tojást termelő fajtára vagy hibridre a vastagabb (0,37 mm) héj jellemző, akkor a tíz darabos kiszerelésű étkezési tojás súlya nagyobb lesz, valószínű tehát, hogy többet is fognak elkérni érte az üzletek. De az biztos, hogy a vásárlók nem kívánnak a "többlet" héjért többet fizetni, így tehát a héj:hasznos rész arányt is illendő volna feltüntetni. Erre persze egyelőre nem lesz lehetőség, sem a termelő és/vagy csomagoló üzemben, sem pedig az üzletekben. A tojáshéj vastagsága, minősége pedig több környezeti faktortól is függ.

Első és legfontosabb ilyen befolyásoló tényező a takarmányozás. A vitamin-, foszfor-, kalcium-, vagy fehérjehiányos takarmányozás okozója lehet a deformált, vékony héjú tojások termelésének. Ezek a tojások nagyobb eséllyel sérülnek meg, vagy törnek össze a szállítás során. Meghatározó továbbá az állatok tartásának technológiája, a technológiához kapcsolódó szabályok betartása, így például az állománysűrűség, vagy az egyes stresszhatások.

Nem lehet tehát kijelenteni, hogy valamely fajta, vagy hibrid szebb, a kívánalmaknak megfelelőbb tojásokat termel, mint ahogy a tojáshéj vastagságára sem szabad szelektálni, hiszen a vastag tojáshéj gátolhatja a tenyésztojásban lévő csibe fejlődését, a vékony héjú tojás pedig ki van téve a fizikai sérüléseknek. Az tehát, hogy étkezési célra direkt vékony héjú tojást termeljenek a gazdák, nem lehetséges.

tojások.JPG

Ezen felül a VM leközölt a cikkében egy apró tévedést, mégpedig a tojásméretek származásával kapcsolatban. Nem igaz, hogy a kisméretű tojások külföldről, a nagyok pedig magyarországi termelőtől származnának. Az előfordulhat, hogy a hazai boltok polcain található külföldi tojások jobbára a kisebb (S) kategóriába esnek, de ez nem azért van, mert szlovák, vagy lengyel. Ez azért van, mert az adott cég ilyen árut rendelt onnan. Ahogy bármely magyarországi termelőnél jönnek létre kis méretű, és akár extra nagy (XL) tojások is. Beltartalmuk tekintetében pedig nincs különbség az egyes méretek között. Az más kérdés, hogy a héj-hasznos rész arány milyen az eltérő kategóriák esetén.

Summa summarum: a tojások árának pontos meghatározásához, ahhoz, hogy a fogyasztó valóban tudatosan tudjon választani, a tojás hasznos részeinek (sárgája, fehérje) és héjának súlyban kifejezett arányát kellene a csomagoláson feltüntetni.

1 komment

Címkék: hasznos tojás ár arány súly kilogramm fehérje kg rész héj sárgája

Az egynyári öntözésről

2012.08.28. 10:00 Imre Laci

Az egyre szélsőségesebb időjárás bizony erősen befolyásolja hazánk élelmiszer- és takarmánytermelését. Ennek a hatásnak az egyetlen kiküszöbölési lehetősége a tervezett, okszerű öntözés lenne. Csak lenne, hiszen az öntözés nem mindenhol oldható meg, valamint nem is minden gazdaság engedheti meg az efféle luxust.

A legfeljebb 100 hektáron gazdálkodók egyszerűbben juthatnak öntözési engedélyhez, s 1200 köbméter vizet juttathatnak majd ki termőföldjeikre a jövőben, áll az MTI-től származó tudósításban. Magával a kezdeményezéssel nem is lenne probléma, azonban egy fontos részt muszáj kiemelni, hiszen sokan könnyen figyelmen kívül hagyhatják. Csak felszíni vízből valósulhat meg a korábban említett mennyiségű víz kiemelése, tehát fúrt, az altalajból a felszínre történő szivattyúzásra nincs lehetőség. Kérdés tehát, hogy hány kis gazdaság rendelkezik felszíni víz közvetlen szomszédságában fekvő földterülettel, illetve ezen gazdaságok közül hányan rendelkeznek már megfelelő berendezésekkel az öntözéshez, illetve mennyien tudnak befektetni a jövőben ilyen eszközökbe?

öntözés csatornából.jpg

Azzal kapcsolatos statisztikával senki (talán csak a Vidékfejlesztési Minisztérium) rendelkezik, hogy mekkora az új szabályozás célközönsége. A lehetőséggel élők tábora majd csak jövőre fog megmutatkozni, ám 2013-ban is figyelembe kell majd venni az éppen aktuális időjárási viszonyokat is. Ha tehát ez az új szabályozás életbe is lép majd, nagyon sok körülmény befolyásolja a program sikerességét, vagy szükségszerűségét.

Természetesen a program, ha már pár család megélhetését segíteni fogja, már hasznosnak lesz mondható, egyúttal azonban érdekes viták alakulhatnak ki a felszíni víz kezelője (legyen az természetes folyóvíz, mesterséges csatorna vagy bármi egyéb vízmű) és a gazda között. Közben persze a természetvédelemről sem szabad megfeledkezni. Kérdések tömkelege fogalmazódik meg, amelyekre majd csak jövőre fogunk válaszokat kapni.

4 komment

Címkék: probléma egynyári öntözés engedélyezés időszakos

Olvasói képek - Gyöngytyúk × házityúk

2012.08.27. 10:00 Imre Laci

Egyik olvasóm reagált egy korábbi blogbejegyzésemre, s kérésemnek eleget téve elküldte pár fényképét az általa nevelt gyöngytyúk és házityúk hibridről. A házityúk felmenő nagy valószínűséggel kopasznyakú.

gyöngytyúk x házityúk2.jpggyöngytyúk x házityúk1.jpggyöngytyúk x házityúk3.jpggyöngytyúk x házityúk4.jpggyöngytyúk x házityúk5.jpg

A blogon egyébként nem ez az első eset, hogy egy olvasó által beküldött képet teszek közzé, hiszen az itthon igen ritkának számító jákob juhfajtáról is kerültek fel ilyen fotók.

Köszönöm szépen az elküldött fényképeket, és ha esetleg bármely más olvasóm rendelkezik hasonló "érdekességgel", akkor küldje el bátran a magyarasztal [kukac] gmail [.] com címre!

1 komment

Címkék: hibrid x olvasó gyöngytyúk baromfi küldte keresztezés házityúk ×

süti beállítások módosítása