Egyik olvasóm reagált egy korábbi blogbejegyzésemre, s kérésemnek eleget téve elküldte pár fényképét az általa nevelt gyöngytyúk és házityúk hibridről. A házityúk felmenő nagy valószínűséggel kopasznyakú.
A blogon egyébként nem ez az első eset, hogy egy olvasó által beküldött képet teszek közzé, hiszen az itthon igen ritkának számító jákob juhfajtáról is kerültek fel ilyen fotók.
Köszönöm szépen az elküldött fényképeket, és ha esetleg bármely más olvasóm rendelkezik hasonló "érdekességgel", akkor küldje el bátran a magyarasztal [kukac] gmail [.] com címre!
Az emberek fantáziáját régóta foglalkoztatja az új fajok létrehozása. Az első ilyen utalások már az ókori görög mítoszokban megjelenik, pl. a kecske lábú szatírok, a lótestű és emberfejű kentaurok, stb... Később a Bibliában is olvashatunk a kimérákról, melyek több élőlény tulajdonságait ötvözik.
A valóságban az állatok keresztezése terén meglehetősen szűkek a lehetőségek. Az első - és egyben legelterjedtebb - az öszvér, amely két faj hibridje: a lóé és a szamáré.
Bizonyára kevesebben tudnak a mulard kacsáról, amely a házikacsa és a pézsmaréce keresztezésével hozható létre. No de aki netán hallott már eme furcsa szerzetekről (melyeknek áldásos tulajdonsága, hogy néma) az se biztos, hogy találkozott már a gyöngytyúk és a páva nászából születő hibriddel! Íme hát, az alábbi képen a jobb oldali madárról van szó.
Továbbá kiváncsi emberek keresztezték már a fácánt is a házityúkkal. A született utódok pedig viselik mindkét szülő jegyeit:
Valamint a házityúk és a gyöngytyúk fajhibridjei:
Kopasznyakú tyúk és a gyöngytyúk hibridje:
Akit érdekelnek a részletek, azok olvasgathatnak (angol nyelven) itt és itt.
Ezt a videót a National Geographic Channel készítette a fehér-kék belga szarvasmarhafajtáról. Egy francia szakembert, Dr. Patrice Lobe-ot kérdezik a fajta kinemesítéséről.
A fajta egyedeinek szuperizmoltságát nem szteroidok okozzák. A közel száz éves nemesítés során mindig a legnagyobb izomtömeggel rendelkező egyedeket használták továbbtenyésztésre mind a tehenek, mind pedig a bikák részéről. Így az utódok egyre nagyobb és nagyobb izomképzése lett a jellemző. Ehhez a tenyésztési módszerhez persze elengedhetetlen a mesterséges termékenyítés, az inszeminálás.
Az extrém izmoltság, azaz a dupla izomzat (melyet a riporter alanya francia akcentusa révén "döböl möszöl"-nek ejt) valójában nem azt jelenti, hogy minden izomból kettő van. Az izmok száma megegyezik a többi szarvasmarhafajtáéval, a különbség azok minőségében van.
A gyors és extrém méretű izmok mögött természetesen egy gén áll, amely a culard (külar) jellemért felelős. Ez a gén feltehetően minden szarvasmarhafajtában jelen van, de a fehér-kék belgánál a tenyésztés révén expresszálódhatott.
Mint ahogy azt feljebb írtam is, ennek a fajtának a tenyésztése mára már elképzelhetetlen a mesterséges termékenyítés technológiája nélkül. Ennek több oka is van.
Az első és legfontosabb, hogy ezzel a módszerrel a legbiztosabb a tehén vemhesülése, hiszen a termékenyítéshez használt örökítőanyag előzetesen több vizsgálaton esett át, így csak a legmozgékonyabb, a legéletrevalóbb spermiumokat használják fel. Másodsorban a mesterséges termékenyítéskor (amit a szakma kézből való fedeztetésnek nevez) biztosak lehetünk az utódállat származásáról. A fajtatiszta nemesítésnek ez az alappillére.
Harmadik és egyben sokak által már etikátlannak tartott vonatkozása a mesterséges vemhesítésnek, hogy az apaállatok súlya legtöbbször jóval 1 tonna felett van. Ezt a súlyt sok esetben a bikák is alig bírják el, nemhogy a tehenek. Ez a hatalmas izomtömeg ára.
A videó végén mikor leveszik az egyik bikától a spermát, valójában nem egy tehénre ugratják, hanem egy hím társára.
A remek genetikai háttér persze mit sem érne a legoptimálisabb takarmányozás nélkül. A kék-fehér belgák tenyészállatai különösen szigorú étrenden élnek, hogy a lehető legjobb minőségű spermát adják és a tehenek a legegészségesebb utódokat hozzák a világra. (Az esetek nagy részében császármetszéssel jönnek világra a fehér-kék belga borjak, a tehenek farának túlizmoltsága miatt.)
Ezt a fajtát fajtatiszta tenyésztésben csupán azért tartják, hogy más fajtákhoz keresztezési alapot nyújtsanak, s génjeikkel javítság azok húsformáikat, hizodalmasságukat stb... Ilyen példát mutat az alábbi ábra, ami egy kék-fehér belga és egy holstein-fríz keresztezéséből létrejött egyedet ábrázol.
A fajta egyedeinek szuperizmoltságát nem szteroidok okozzák. A közel száz éves nemesítés során mindig a legnagyobb izomtömeggel rendelkező egyedeket használták továbbtenyésztésre mind a tehenek, mind pedig a bikák részéről. Így az utódok egyre nagyobb és nagyobb izomképzése lett a jellemző. Ehhez a tenyésztési módszerhez persze elengedhetetlen a mesterséges termékenyítés, az inszeminálás.
