facebook

Szégyen: 1,5 millió sertést importálunk

2010.07.29. 12:12 Imre Laci

 
Amikor már azt hinné az ember, hogy nem lehet mélyebbre süllyedni, bizony csalódnia kell. Mindig van a létrának egy alsóbb foka. Magyarország ismét lejjebb lépett. Magyarország agrár ország, ezt mindenki tudja. Illetve, csak volt agrár ország. Néhány évtized alatt elértünk arra a pontra, hogy termőföldjeink fele idegeneknek terem, hogy a 15 éve fejlettnek mondható sertésiparunkból, - mellyel jelentős európai exportőrök voltunk – mára csak kis hányada maradt.
50% körüli állattenyésztés
A rendszerváltás után a mezőgazdasági termelés volumene mélyrepülésbe kezdett. A növénytermesztési ágazat – hála a rengeteg termőföldnek – mára regenerálódott, immáron a ’89-’90-es évek szintjének 110%-át nyújtja. Ugyanez nem mondható el az állattenyésztésről.
Az akkori keleti blokkot Magyarország látta el hússal. A ’89-et követő elhibázott politikai lépések következtében elvesztettük a keleti országok piacait és elindult az állattenyésztés módszeres leépítése. ’95-ben már csak 5 millió sertést tartottunk országszerte. Ez a szám mára 3.247.000-re csökkent és elérkezett az az idő is, amikor mi szorulunk sertés behozatalra.
Fejlesztés hiányában
Az 1960 után keresztezéssel létrehozott hungahib és ka-hyb hibridsertések az akkori sertéstenyésztés csúcsát jelentették. A ’70-es évektől fogva ez a két hibrid adta Magyarország hústermelő állományának döntő részét.
 
 
Ekkoriban épültek az állattartó telepek is, melyek szintén a kor kívánalmainak 100%-ban megfeleltek. Mára azonban a hungahib és a ka-hyb nem nyújtja azt a százalékos vágási kihozatalt, amelyet megkíván a gazdasági helyzet, valamint a színhúsarány tekintetében is igen elmarad a dán vagy holland húshibridekhez képest. Az idő pedig nem állt meg, az akkoriban épült ólak lassan fél évszázadosak, állapotuk ha nem szörnyű, akkor egyenesen életveszélyes. Elektromos hálózatuk elöregedett, tűzveszélyes, ráadásul a modern etető-, itató-, fűtő- és tisztítórendszerek beépítése sem lehetséges.

A jelenlegi helyzetből pedig csak úgy lehet kilábalni, ha új, a jelenlegi kívánalmaknak megfelelő telepeket létesítünk, azokat a jelenlegi csúcsgenetikájú hibridekkel töltjük meg és mindeközben aktívan védjük piacainkat a modernizációban fényévekkel előttünk járó nyugati nagytermelőkkel szemben.


4 komment

Címkék: technológia állomány sertés import ágazat ka hyb hungahib

Fuzárium miatt aggódnak a szakemberek

2010.07.28. 11:00 Imre Laci

 
Az aratások végeztével érkeznek a betakarított gabonákkal kapcsolatos mennyiségi és minőségi információk. Az várható volt, hogy mennyiség tekintetében jóval az elmúlt évek átlaga alatt fog végezni a 2010-es szezon és valószínűleg az sem okoz nagy meglepetést, hogy az áradások és belvizek következtében a minőségben is visszaesés lesz tapasztalható. 
Ismét figyelmet kap a fuzárium
A 2009-es év tavaszának egyik negatív sztárja a fuzárium-toxin által okozott megbetegedés veszélye volt. Május 21-én, a vegetáriánusokra fokozott veszélyt jelentő fuzáriumra hívtam fel a figyelmet, s egy nappal később már jött is az első megbetegedést közlő hír. A sajtó rögtön rávetette magát a témára és heteken belül több gyártó vonta vissza a fuzárium-toxinnal fertőzött, vagy annak vélt termékét, így például a Cerbona és a Diamant is.
Azóta eltelt egy év, leesett annyi eső amennyit régen láttunk, jött rá napsütés is bőven, a fuzárium pedig – hihetetlen de – gomba mód elszaporodott.
Mint azt korábban egy bejegyzésben meg is említettem, a rengeteg csapadék miatt a növényvédelmi munkákat nem, vagy csak igen későn lehetett elkezdeni és ez bizony predesztinálta az idei termés minőségét is. 
Önellátó marad Magyarország?

 Az első kérdés amit mindenki felvetett magában, hogy veszélyezteti-e a fuzárium a hazai sütőipar lisztellátását, lesz-e akkora mennyiségű fogyasztásra alkalmas lisztünk, hogy ne szoruljunk importra?

Farkas Szilárd, a minőségellenőrzéssel foglalkozó Control Union Hungária Kft. ügyvezető igazgatója szerint a helyzet valószínűleg nem olyan súlyos, hogy Magyarország lisztimportra szoruljon.

Amivel viszont biztosan számolni kell, az a gabonák felvásárlási árának növekedése, aminek egyenes következménye a kenyér árának drágulása. 

(Agromonitor nyomán)


 

Szólj hozzá!

Címkék: veszély drágulás minőség kenyér ár gabona 2010 liszt toxin fuzárium

A pálinkánkra tört az EU és az IMF

2010.07.27. 13:01 Imre Laci

 A 29 pontos akcióterv legmókásabb és egyik legnagyobb hangsúlyt kapott pontja a szabad pálinkafőzést biztosító 9. pont. A jövedéki törvény módosításával a kormány engedélyezni szeretné a kistermelőknek a házi gyümölcspárlat-készítést (ötven liter mennyiségkorlátozással ugyan).  

Cirkuszt és pálinkát a népnek! 
A múlt héten az országgyűlés már meg is szavazta a törvény módosítását, adja hírül a farmit.hu:
„Az Országgyűlés megszavazta a múlt héten - a nyári szünet előtti utolsó ülésnapján - a jövedéki törvény módosítását, amely a kihirdetéstől számított 45. naptól hatályos, és lehetővé teszi a kistermelők számára, hogy saját gyümölcsből legálisan pálinkát állítsanak elő - tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) sajtóirodája az MTI-t. 
A jogszabály változásával az emberek szabadon dönthetnek saját gyümölcseik felhasználásáról legyen szó lekvárról vagy pálinkáról. Így a kistermelők a saját gyümölcséből - a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcs - vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan pálinkát főzhet. 
A saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél, amennyiben a termelő nem adja el a gyümölcspárlatot: 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni; a főzést nem kell sehol előre bejelenteni; továbbá a pálinka előállításához használt készüléket 100 liter alatt nem kell engedélyeztetni.”
Sokan elkezdtek azon töprengeni, hogy mégis mennyi pénztől esik el az ország az így keletkező adókiesés miatt. Úgy vélem nem kezd most el olyan sok ember pálinkát főzni otthon a sufniban, hogy emiatt újabb 1%-kal növekedne a költségvetési hiány. Persze mindig mindennek van ellenlábasa is.
Az EU és az IMF is kifogásolja az új törvényt
Ahogy az lenni szokott, ha a magyar kormány csinál valamit, az EU rögtön az asztalt veri. Persze a hisztiző gyerekkel sem foglalkozik senki, előbb vagy utóbb úgyis megunja a vergődést és stratégiát vált. De megteheti-e Magyarország, hogy figyelmen kívül hagyja az EU-t? A kérdés természetesen költői, mivel a nemzetközi precedenseket figyelembe véve (szlovák nyelvtörvény, Beneš-dekrétumok érvényben tartása, stb…) igazán nem kell hogy megremegjen a térdünk, csak mert nem tetszik az EU-nak a törvény. Azt pedig végképp nem hiszem el, hogy a forint stabilitását vagy az ország gazdasági megítélését befolyásolná ez az aprócska gesztus.
„Több európai uniós szervezet már jelezte tiltakozását a házi pálinkafőzés szabályainak magyarországi enyhítése miatt – mondta az agromonitor.hu-nak Piros László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) alelnöke, aki szerint nem kizárt az sem, hogy lesz, aki az Alkotmánybíróságon támadja majd meg a jogszabályt. Piros úgy véli: az 50 literig adómentességet kínáló új jövedéki szabályozás egyoldalúan felülírja a Magyarország számára az uniós csatlakozáskor adott derogációt, és más pontokon is ellentétes az EU-joggal. Az adómentes párlatfőzés lehetőségét megteremtő új szabályozást kifogásolta.” a magyar kormánnyal a tárgyalásokat megszakító Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége is.

 

5 komment

Címkék: eu pálinka törvény pont imf 9 jövedék akcióterv gyümölcspárlat

süti beállítások módosítása