facebook

Ki legyen a falu bikája?

2009.09.13. 07:50 Imre Laci

Régi kifejezés, hogy valaki a falu bikája. De honnan is ered ez a mondás? A válasz egészen egyszerű...

Már a régi időkben is felismerték, hogy a hím szarvasmarhák, tehát a bikák tartása roppant költséges és mivel tejet nem adnak, így a tartásuk sem túl gazdaságos. Ezért csak azokat az egyedeket tartották meg, amelyekről úgy vélték, hogy érdemes apaállatnak megtartani. A rostán kihullott egyedek pedig mentek szépen a böllérhez, természetesen némi hizlalást követően. Tehát csak a legjobbak maradhattak meg.

Ez így működött hajdanán és hogy megy most? Most is megy az erős szelekció, de nem csupán a látszat a lényeg! Lássuk, milyen próbákon kell helytállnia egy tenyészbika jelöltnek! Ezen kívül ami a partnert illeti, lejebb kellett hogy tegyék a lécet a bikák, mivel ma már (az esetek többségében) nem természetes úton történik a megtermékenyítés, hanem mesterségesen. Itt jönnek képbe az ún. nyakkendős bikák, tehát az inszeminátorok és persze a műhüvely. Így már nem is hangzik olyan jól nem? :P

Az első természetesen a származás, mivel tenyészbikának csak ismert termelésű egyedek utódját választjuk. Például egy kiváló tejtermelő anya és egy hasonló tulajdonságot örökítő apa keresztezéséből születő bikaborjúból lehet tenyészállat jelölt. Amennyiben ez megvan és feltételezhető, hogy a született borjú is jó géneket fog örökíteni, esélye van rá, hogy egy teljesítményvizsgálaton essen át. A teljesítményvizsgálatnak sok-sok különböző módja van, amelyre az olvasók türelmének megőrzése érdekében inkább nem térek ki.

Nem csupán azt figyelik, hogy mekkora a bika hágókedve (libidója) de számít, hogy megfelelő mennyiségű spermát adjon le, azon belül az aktív spermiumok aránya is döntő szerepű, valamint hogy az állat ne örökítsen ismert betegséget.

Mindezeken túl egyes kutatások szerint érdemes vizsgálni a bikák herezacskójának körméretét, mivel abból lehet következtetéseket levonni a termékenyítőképességre is. Itt megdől az a mondás, hogy nem a méret a lényeg. :P

A kis harcosokat először mikroszkóp alatt vizsgálják meg és ha elég nagy arányú a mozgó spermiumok aránya, akkor egy fagyasztási kísérletnek vetik alá őket.

Mindezek után kerülhet sor néhány tehén vemhesítésére, majd azok termeléséből egyenesen következtethetünk a bika további létjogosultságára. Persze egy-egy tenyészbikának heti egyszer kell spermát adnia, de akkor 2-3 alkalommal, tehát azt sem mondhatnánk, hogy túl lennének hajszolva.

Amennyiben a férfi olvasók sikeresen lemérték a herezacskójuk körméretét, feltenném a kérdést, hogy ezen feltételek mellett ki vállalná a falu bikája szerepet? :P


Szólj hozzá!

Címkék: méret sperma herezacskó vétel tenyészbika körméret

Veszélyben a vadon élelmiszer kincsei

2009.09.12. 12:00 Imre Laci

"A FAO a McGill kanadai egyetem bennszülöttek táplálkozásával és környezetével foglalkozó központjával közösen könyvet publikált, mely-ben a bennszülöttek tradicionális ételeinek értékére hívják fel a figyelmet. A szerzők 12 különböző, a világtól távol élő törzs étkezési szokásait tanulmányozták. Olyan specialitások-ra is bukkantak, mint a „festett kecskebéka”, vagy „bozontos farkú sündisznó”. A gazdasági nyomás és globalizáció következtében az őslakosok lakterülete egyre csökken, ezzel együtt hagyományos ételeik is eltűnnek. A szerzők szerint az ilyen, kincset érő élelmisze-rek egészségesek, táplálóak és gyakran kivételes tulajdonságokkal rendelkeznek. Az iparosított nyugati országok étrendje ezzel szemben főként négy elterjedt terményen alapul, ezek a búza, rizs, kukorica és szója, amiket általában feldolgoznak, vagy azoknak az állatoknak adják takarmányként, melyek húsát megeszik. A tradicionális élelmiszerről a kon-vencionálisra váltás elhízást, cukorbetegséget és magas vérnyomást okozhat. Fontos lenne az ősi élelmiszerforrásokat megőrizni, a bennszü-lött csoportok mellett a biodiverzitás fenntartá-sának érdekében is."

- MÉBiH -

Mint ahogy lassan Magyarországon is lassan csak hamburger lesz és pizza. Mi is el fogunk oda jutni, ahova az Egyesült Államok ma tart, mégpedig hogy a 12 és 16 év közötti fiatalok nem tudják, hogy hány lába van egy házi tyúknak illetve hogy a tehén az a nőivarú szarvasmarha, nem pedig maga a faj. (Utóbbit egyik 15 éves ismerősöm sem tudta.)

Mit várunk akkor, ha a gyerekek ma már csak könyvből ismerik a gazdasági haszonállatokat?


 

Szólj hozzá!

Fluoreszkáló malacok

2009.09.12. 10:10 Imre Laci

A géntechnológia egy újabb csodája, amelyet persze nem azért fejlesztettek ki, hogy akkor is megtaláljuk a húst a hűtőben, ha kiégett benne a lámpa.

A transzgénikus állatok segítségével próbálják a sejtnövekedés bizonyos fázisait jobban megfigyelni. A tapasztalatok szerint a növekedési folyamatok könnyebben mérhetők ha a sejt fluoreszkál.

A technológia valójában nem újdonság, hiszen Taiwanon már sok évvel ezelőtt létrehoztak fluoreszkáló halakat. Esetünkben medúzákból kivont géneket ültettek be sertés embriókba, így jöttek létre a fluoreszkáló hízók. Az állatokat kék fénnyel világítják, aminek következtében sötétben a fent látható módon "világítanak", míg napfényben a bőrük, a szemük és az orrkorong enyhén zöldes színezetű.

A kutatók szerint a módszerrel humán betegségek vizsgálatára is lehetőség van. Az embrióba való génbevitel roppant költséges, így a transzgént hordozó egyedekkel kívánnak majd fedeztetni normál sertés kocákat, hogy további transzgénikus generációkat kapjanak.


 

 

9 komment · 1 trackback

Címkék: zöld fény sertés géntechnológia transzgén fluoreszkáló

Pénzelvonás a mezőgazdaságtól

2009.09.12. 06:00 Imre Laci

"Az agrártárca jövő évi költségvetése is komolyan megérzi majd a kormányzati takarékosságot. Az idén rendelkezésre álló 177 milliárd forintos előirányzatból kormánydöntés alapján zárolt 11,5 milliárdot, valamint az elvont 1,5 milliárd forintnyi egyensúlyi tartalékot nem kapja vissza a tárca. Hiányzik majd a büdzséből az a 33 milliárd forint is, amelyet még tavasszal vontak el és a 2009 után járó területalapú támogatások nemzeti kiegészítéseként (top-up) 2010-ben fizettek volna ki."

- Napi Gazdaság -

Igen, a kormány takarékossága miatt... Annyira takarékoskodik a kormány, hogy az elmúlt 8 évben öntötte a sokszáz milliárdot a BKV-ba és sok egyéb más vállakozásba. Annyira takarékoskodnak, hogy még a minimálbért is megadóztatják, miközben egymás zsebét tömik.

Az alacsony almaárakért is a Magyarok Nyilai a felelelős tudtátok?


Szólj hozzá!

Címkék: megvonás pénz mezőgazdaság milliárd büdzsé

Az állatvilág testépítői - A fehér-kék belgák

2009.09.11. 13:13 Imre Laci

Ezt a videót a National Geographic Channel készítette a fehér-kék belga szarvasmarhafajtáról. Egy francia szakembert, Dr. Patrice Lobe-ot kérdezik a fajta kinemesítéséről.

A fajta egyedeinek szuperizmoltságát nem szteroidok okozzák. A közel száz éves nemesítés során mindig a legnagyobb izomtömeggel rendelkező egyedeket használták továbbtenyésztésre mind a tehenek, mind pedig a bikák részéről. Így az utódok egyre nagyobb és nagyobb izomképzése lett a jellemző. Ehhez a tenyésztési módszerhez persze elengedhetetlen a mesterséges termékenyítés, az inszeminálás.

Az extrém izmoltság, azaz a dupla izomzat (melyet a riporter alanya francia akcentusa révén "döböl möszöl"-nek ejt) valójában nem azt jelenti, hogy minden izomból kettő van. Az izmok száma megegyezik a többi szarvasmarhafajtáéval, a különbség azok minőségében van.

A gyors és extrém méretű izmok mögött természetesen egy gén áll, amely a culard (külar) jellemért felelős. Ez a gén feltehetően minden szarvasmarhafajtában jelen van, de a fehér-kék belgánál a tenyésztés révén expresszálódhatott.

Mint ahogy azt feljebb írtam is, ennek a fajtának a tenyésztése mára már elképzelhetetlen a mesterséges termékenyítés technológiája nélkül. Ennek több oka is van.

Az első és legfontosabb, hogy ezzel a módszerrel a legbiztosabb a tehén vemhesülése, hiszen a termékenyítéshez használt örökítőanyag előzetesen több vizsgálaton esett át, így csak a legmozgékonyabb, a legéletrevalóbb spermiumokat használják fel. Másodsorban a mesterséges termékenyítéskor (amit a szakma kézből való fedeztetésnek nevez) biztosak lehetünk az utódállat származásáról. A fajtatiszta nemesítésnek ez az alappillére.

Harmadik és egyben sokak által már etikátlannak tartott vonatkozása a mesterséges vemhesítésnek, hogy az apaállatok súlya legtöbbször jóval 1 tonna felett van. Ezt a súlyt sok esetben a bikák is alig bírják el, nemhogy a tehenek. Ez a hatalmas izomtömeg ára.

A videó végén mikor leveszik az egyik bikától a spermát, valójában nem egy tehénre ugratják, hanem egy hím társára.

A remek genetikai háttér persze mit sem érne a legoptimálisabb takarmányozás nélkül. A kék-fehér belgák tenyészállatai különösen szigorú étrenden élnek, hogy a lehető legjobb minőségű spermát adják és a tehenek a legegészségesebb utódokat hozzák a világra. (Az esetek nagy részében császármetszéssel jönnek világra a fehér-kék belga borjak, a tehenek farának túlizmoltsága miatt.)

Ezt a fajtát fajtatiszta tenyésztésben csupán azért tartják, hogy más fajtákhoz keresztezési alapot nyújtsanak, s génjeikkel javítság azok húsformáikat, hizodalmasságukat stb... Ilyen példát mutat az alábbi ábra, ami egy kék-fehér belga és egy holstein-fríz keresztezéséből létrejött egyedet ábrázol.


Szólj hozzá!

Címkék: belga fehér izom blue kék double muscle izomzat nemesítés tenyésztés belgian keresztezés culard

süti beállítások módosítása