Magyar Asztal

Ami egy kutatót igazán jóvá tesz, az korántsem csupán a mentális képességekben mutatott jobb eredménye. Nem, egyáltalán nem! A legjobb szakemberek igazi ismérve a kiváló megfigyelő képesség. Ehhez a képességhez nem szükséges sem diploma, sem középiskolai bizonyítvány, hiszen több száz évvel ezelőtt az átlagember még az írás vagy olvasás képességét sem birtokolta, mégis olyan felfedezéseket végzett, amelyek a mai tudományok fundamentumát jelentik.

A hétköznapi életben tapasztalt élmények ok-okozati összefüggéseinek megfigyelése és a konklúzió levonása volt az, amely szájról-szájra terjedve lett közismert és az évek múlásával egyre csak bővült. Ilyen volt például az a megfigyelés, mely szerint eső előtt a fecskék alacsonyan repülnek. Mára már ennek a megfigyelésnek tudományosan bizonyított háttere van.

Borban az igazság, sörben a vigasság, vízben a baktérium, szokták mondani a söntésben iszogató atyafiak és ez így van, mindenki beláthatja. De ami a lényeg, hogy az ital kis mértékben orvosság! Erre éppen ma találtam is bizonyítékot!

A csapból is a H1N1 vírus folyik. Van aki hanyatt-homlok rohant az orvoshoz és van olyan, aki mikrochipes világuralmi tervekre hivatkozva elutasítja a vakcinát. Ezt mindenkinek szíve joga eldönteni. Azonban a legegyszerűbb a megelőzés ugyebár... Itt jön a képbe dr. Tihanyi László cikke, melyben leírja, hogy a vörös- és fehérborban található sikiminsav elsőosztályú orvosság lehet a rettegett vírussal szemben! Hatásosságát a Tamiflu nevű virucid (vírusölő) gyógyszerhez hasonlítja. Utóbbi azonban vényköteles, szóval miért is ne választanánk inkább egy pohárka minőségi, gyöngyöző bort a kapszulák helyett?

Sajnos lassan elfelejtjük, hogy sok-sok ezer évvel ezelőtt is léteztek betegségek (amelyek talán ma már nem nincsenek is) és az emberiség a korabeli tudatlanságával is képes volt a túlélésre. Pusztítottak járványok, dúltak háborúk és mégis... Pedig vakcinát csak alig több mint 100 éve használunk. Talán az a természetes táplálkozás, a sokszínű magyar konyha minket is megment anélkül, hogy valami felfuttatott betegség ellen beoltatnánk magunkat. Persze a mértékletességet szem előtt tartva!

Ezen felül valaki készíthetne egy vizsgálatot arra nézve, hogy hány alkoholista volt a H1N1 áldozatai között! :-)

Tartja a régi mondás. Valóban így van. Az a gazda, aki nem csupán eteti az állatait, hanem figyelemmel kíséri azok életét, mindennapjait, az tudja elérni a termelési maximumot, alkalmazzon akár intenzív technológiát, akár ridegtartást. Az a gazda, aki elhanyagolja a napi ellenőrzéseket, aki figyelmen kívül hagyja azok bánásmódbeli igényeit, az soha nem fogja sikerre vinni az állattenyésztésben.

Sajnos sok esetben olyan emberek űznek egy-egy hivatást, akik abszolút nem oda valók. Ez persze nem csupán a mezőgazdaságra igaz. Ide tartozik a magyar politikai és közéleti vezetőség 99%-a, jópár alkalmazott az egészségügyben és még sorolhatnánk.

A legmegrázóbb azonban mégis az, ha állatokkal bánnak úgy, mintha azok nem érző, a külvilágra nem reagáló lények lennének. Igazi bicskanyitogató videókra lehet lelni az interneten. Egyesek azt rögzítették kamerával és tették fel a világhálóra, ahogy egy eszement lácfűrésszel vágja le egy pillanatra elkábított sertés fejét és az rángatózik. Készült videó arról is, hogy hogyan bánnak egyes helyeken a naposcsibékkel. 

Az állatkínzásokról szóló videók sora valóban végeláthatatlan, minden faj és fajta állatról találhatunk szívszaggató képsorokat. Sokan egyből - jogosan - kötelet kiáltanak, hiszen azok az emberek, akik a szakmában dolgoznak és nem képesek ember módjára viselkedni, azok ugyanazt a bánásmódot érdemlik, mint amit ő maguk elkövetnek az állatokkal szemben. De mi az oka annak, hogy emberek így bánnak élőlényekkel?

A válasz egyszerű. Olyan emberek dolgoznak a szakmában, akik egyáltalán nem oda valók, mint ahogy azt már említettem. Kihalt az emberekből a türelem, az empátia. Minden munkamozzanatot átitat a napi rutin unottsága, a munkahely utálata. A mezőgazdaságba beépült a gyári arculat. "Nekünk termelnünk köll!" - mondták a szocializmusban nevelkedett agrárbetyárok és jól faron rúgták az engedetlen üszőt, vagy ha éppen naposcsibét kellett hordani, akkor bizony feltétlenül 10 perc alatt kellett a keltetőből átvinni mind a tízezret az előnevelő ólakba, vagy különben jön a főnök és lesz leszúrás. Márpedig a parancsot nem szabad meg....ni, mert az csak szaporodik. Tehát nem marad más, mint rekesszel merni a csibéket, bottal hajtani a borjakat, stb...

Létre is jött itthon a Fehér Kereszt Állatvédő Liga, van már Állatvédelmi Ombudsmanunk és mégis... Igaz, hogy a videomegosztókon található állatkínzást megörökítő filmek közül én egyet sem találtam, amely Magyarországon került volna rögzítésre, mégis szükség van nálunk is az ilyen szervezetekre.

A probléma a szakemberek oktatásában van. Ezért akarják a régi időkben "tanult" gazdák és állatgondozók kötéllel, lánccal, traktorral kirángatni a borjút a tehénből, ezért van az, hogy ha a tyúk nem megy félre az útból akkor egyből belerúgnak, ezért történhet meg az is, hogy egy jól működő technológiát (pl. a ketreces tojótyúktartás) ostoba, a szabályokat be nem tartó emberek miatt ítéli el a közvélemény. (Pl.: a fent látható videóban is a tojótyúkok túlzsúfoltságát prezentálják. Eddig ilyen szinten túlzsúfolt ketreceket egyetlen magyar telepen sem láttam. Pedig voltam már párban.) Alapszabály pl. a ketreces tartásnál, hogy 0-6 hetes korig 140-160cm², 7-18 hetes kor között 300-350cm², a 19. héttől pedig 400-450cm² területet kell biztosítani minden egyednek.

Nem a technológia a rossz, hanem az emberek. Az első törvénynek mindig annak kell lennie egy tanult állattenyésztő esetében, hogy csak egészséges, zavartalan életet élő állat termel megfelelően. A nem megfelelő termelés pedig nem megengedhető. Első tehát az állatjólét, az animal welfare.

Ezt a videót a National Geographic Channel készítette a fehér-kék belga szarvasmarhafajtáról. Egy francia szakembert, Dr. Patrice Lobe-ot kérdezik a fajta kinemesítéséről.

A fajta egyedeinek szuperizmoltságát nem szteroidok okozzák. A közel száz éves nemesítés során mindig a legnagyobb izomtömeggel rendelkező egyedeket használták továbbtenyésztésre mind a tehenek, mind pedig a bikák részéről. Így az utódok egyre nagyobb és nagyobb izomképzése lett a jellemző. Ehhez a tenyésztési módszerhez persze elengedhetetlen a mesterséges termékenyítés, az inszeminálás.

Az extrém izmoltság, azaz a dupla izomzat (melyet a riporter alanya francia akcentusa révén "döböl möszöl"-nek ejt) valójában nem azt jelenti, hogy minden izomból kettő van. Az izmok száma megegyezik a többi szarvasmarhafajtáéval, a különbség azok minőségében van.

A gyors és extrém méretű izmok mögött természetesen egy gén áll, amely a culard (külar) jellemért felelős. Ez a gén feltehetően minden szarvasmarhafajtában jelen van, de a fehér-kék belgánál a tenyésztés révén expresszálódhatott.

Mint ahogy azt feljebb írtam is, ennek a fajtának a tenyésztése mára már elképzelhetetlen a mesterséges termékenyítés technológiája nélkül. Ennek több oka is van.

Az első és legfontosabb, hogy ezzel a módszerrel a legbiztosabb a tehén vemhesülése, hiszen a termékenyítéshez használt örökítőanyag előzetesen több vizsgálaton esett át, így csak a legmozgékonyabb, a legéletrevalóbb spermiumokat használják fel. Másodsorban a mesterséges termékenyítéskor (amit a szakma kézből való fedeztetésnek nevez) biztosak lehetünk az utódállat származásáról. A fajtatiszta nemesítésnek ez az alappillére.

Harmadik és egyben sokak által már etikátlannak tartott vonatkozása a mesterséges vemhesítésnek, hogy az apaállatok súlya legtöbbször jóval 1 tonna felett van. Ezt a súlyt sok esetben a bikák is alig bírják el, nemhogy a tehenek. Ez a hatalmas izomtömeg ára.

A videó végén mikor leveszik az egyik bikától a spermát, valójában nem egy tehénre ugratják, hanem egy hím társára.

A remek genetikai háttér persze mit sem érne a legoptimálisabb takarmányozás nélkül. A kék-fehér belgák tenyészállatai különösen szigorú étrenden élnek, hogy a lehető legjobb minőségű spermát adják és a tehenek a legegészségesebb utódokat hozzák a világra. (Az esetek nagy részében császármetszéssel jönnek világra a fehér-kék belga borjak, a tehenek farának túlizmoltsága miatt.)

Ezt a fajtát fajtatiszta tenyésztésben csupán azért tartják, hogy más fajtákhoz keresztezési alapot nyújtsanak, s génjeikkel javítság azok húsformáikat, hizodalmasságukat stb... Ilyen példát mutat az alábbi ábra, ami egy kék-fehér belga és egy holstein-fríz keresztezéséből létrejött egyedet ábrázol.