Magyar Asztal

  Annyiszor került már szóba a külföldről, többnyire Dél-Amerikából; Argentínából és Brazíliából behozott transzgénikus szója kérdése, hogy úgy döntöttem, írok pár gondolatot a témáról. Időszerű ez már azért is, mert a legtöbb hírforrás csupán azért tudósít e problémáról, mert kell a látogatottság növeléséhez a pánikkeltés, amelynek ugyan van pozitív hatása is: egyre többen érdeklődnek a biotechnológiai kérdések iránt.

Először is fontos azt tudni, hogy a BSE (Bovine spongiform encephalopathy, kergemarha-kór) betegség elterjedése fő forrásának a kérődzőkből készített hús- és csontlisztet nevezték meg, s emiatt döntött úgy az Európai Unió, hogy betiltja az állati eredetű takarmányok használatát, megelőzve ezzel a BSE terjedését, illetve annak átkerülését az emberekre. A BSE-t és annak emberi megfelelőjét, a Creutzfeldt-Jakob kórt egy prion okoz, mely ellentétben a vírusokkal, baktériumokkal és parazitákkal, nem rendelkezik nukleinsavval (DNS vagy RNS), csupán olyan fehérjék, melyek nem az általános fehérjékre jellemző szerkezetűek.

A probléma azonban az, hogy az állati eredetű takarmányokat azért alkalmazták, mert magas fehérjetartalmuknak köszönhetően igen értékes táplálóanyag-forrásnak számítanak a gazdasági állatok hizlalásakor. Hogy egyetlen példát említsek; borjlercsirkék indítótápjának (a keltetést követő napokban) 22-24% nyersfehérjét kell tartalmazniuk, s ez a szint a hizlalás végéig sem megy 13% alá. Ahhoz, hogy ilyen nagy mennyiségű nyersfehérjét hordozzon a takarmány, olyan növényt is kell tartalmaznia, amely igen koncentráltan tartalmazza ezt az összetevőt.

Mivel a halak nem hordozzák a BSE-t okozó priont, így a halliszt etetése továbbra is engedélyezett, azonban takarmányozása esetén megjelenik a hal kellemetlen íze az állat produktumában; a tejben, húsban, stb... Használata tehát nem túl elterjedt, holott viszonylag olcsón lehet hozzájutni. A további lehetőségek, például az extrahált napraforgódara és egyéb olajipari melléktermékek gazdaságossági okok miatt esnek ki a lehetőségek listájáról. Az egyetlen bennmaradt versenyző a szója, amelynek termesztésére hazánk szélsőséges időjárása sajnos nem a legalkalmasabb. Végsősoron tehát marad az import. Tudom sovány vigasz, de nem csupán a Kárpát-medencéről mondható el, hogy nem a legjobb hely a szója termesztéshez. Egész Európa hasonló cipőben jár, így tehát a környező országok sem képesek exportra termelni, mindenki importra szorul.

Dél-Amerikában, elsősorban Brazíliában és Argentínában azon kívül, hogy tökéletes a klíma a szója termesztéséhez, még a munkaerő is olcsó és nem mellesleg óriási termőterületek állnak rendelkezésre. Nem kell szigorú vidékfejlesztési törvényeknek megfelelni, sőt, valószínűleg a fenntartható gazdálkodásról se nagyon hallottak még. Az EU pedig inkább eteti a GM szóját a népekkel ahelyett, hogy szigorú engedélyekhez kötve ismét zöld utat engedne a korábban használt takarmányoknak.

A legnagyobb kérdés azonban az, hogy mennyi ideig lesz képes Magyarország transzgénikus növényektől mentes státuszát fenntartani, mivel a Európa szép lassan a GMO liberizáció felé halad, s több országban (pl. Romániában) már korábban volt köztermesztésben GM kukorica. Fontos tényező továbbá, hogy meddig lesz érdemes foggal-körömmel küzdeni az új technológia ellen? Ha majd a téma szakértői is hitelesen bizonyítják a GM élőlények ártalmatlanságát rögtön módosítani fogja az alkotmányt a kormány?

Sajnos ez a kérdéskör már rég nem a pro és kontra érvekről szól, hanem az elvekről. Az elvek pedig mint tudjuk, elég gyakran tévesek. Erről pedig rendszerint igen-igen későn győződünk meg.

Lám-lám, még a Goldenblog-díjas Mandíner is tud óriási tévedéseket leközölni! Kezdjük rögtön a címmel: Génkezeltet reggelire. A génkezelt megnevezés eleve helytelen, hogy Venetianer Pál professzort idézzem: "...azt sugallja, mintha gének oldatába mártották volna a növényt, netán ecseteléssel juttatták volna be azokat."

st.Ella ezt írja a Mandíneren megjelent cikkében: "A tudósok saját bevallásuk szerint is csak általában tudják, mit juttatnak az eljárás során a növénybe; és csak homályos elképzeléseik vannak arról, hogy az hova kerül és ott milyen folyamatokat indít el." Szintén Venetianer professzort idézném: "Természetesen a minden egyes GM fajta engedélyezési eljárásánál megkövetelt, kötelezően elvégzendő vizsgálatok is kimutatják, hogy a különböző táplálkozási szempontból lényeges sejtalkotók, illetve az esetlegesen a növényi sejtben lévő ártalmas, mérgező anyagok koncentrációja szempontjából a GM fajták és az ős nem GM fajta közötti különbség nem haladja meg az egyes hagyományosan nemesített fajták közötti különbségeket."

Az EU által engedélyezett egyetlen transzgénikus kukorica a MON810, amelybe a Bacillus thuringiensis nevű talajlakó, spóraképző baktérium génjét juttatták be. A részletekért érdemes elolvasni a Monsanto oldalán található írást.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a GMO kifejezés (mely szintén kicsit sántít) alatt ne csupán a növényeket értsék! Valóban vannak bizonyos veszélyforrásai a toxint termelő növényeknek (pl. talajlakó szervezetek biodiverzitásának csökkentése, stb...), de ezen példák kiragadásával ne keltsük annak a látszatát, hogy a géntechnológia önmagában rossz! Ne felejtsük el, hogy nagyon sok gyógyszert genetikailag módosított mikrobákkal állítanak elő! Ezeket a szereket (pl. inzulin) nap mint nap használják a Földön sok-sok millióan! Új és egyben ígéretes környezetvédelmi lehetőség lehet a fitáz enzimmel rendelkező GM sertés, mely trágyájának foszfortartalma töredéke a hagyományos, nem GM társaikénál!

Pontosan ezen okok miatt nem volt bölcs dolog az alkotmányban állást foglalni az összes transzgénikus élőlénnyel szemben. Tetszenek még emlékezni a géprombolásra?

A második és egyben óriási hiba amelyet st.Ella elkövetett, amikor ezt írta: "Szemet lehet hunyni a növények megsemmisítése felett, pótolni lehet a kiesett anyagi javakat, de a génmanipulált növények magvait egy szecskagép nem fogja felszedni."

Kedves st.Ella! Ön ért a mezőgazdasághoz? Tudja, hogy mikor érik be a kukorica? Tudja, hogy magot mikor hullajt? Bizony, a kukorica csak nyár végére, ősz elejére érik meg, s még az alacsony FAO számú, korai fajták és hibridek sem hullajtanak magot július első dekádjában. Azonban ha valami úton-módon mégis így történne, van egy remek módszer, amellyel az ember már évezredek óta küzd a gyomnövények elszóródott magjai ellen, s ez nem más, mint a talajba forgatás. Tudniillik ha túl mélyre kerül a mag, nem képes eljutni a felszínig. Valószínűleg a szóban forgó területeken továbbra is mezőgazdasági tevékenységet fognak folytatni, így a szokásos talajműveléssel az esetlegesen elszóródott és csírázásra képes magokat is eliminálni fogják.

Valóban nagy probléma, hogy külföldről behozott, többnyire transzgénikus szója kerül bizonyos élelmiszerekbe, de az még nagyobb gond, hogy a takarmányipar is rá lett kényszerítve az import szója használatára! Ennek pedig az az oka, hogy betiltották az állati eredetű takarmányok etetését az egész EU területén. Ez persze több mint valószínű, hogy óriási üzletet jelentett a szójatermesztésre alkalmas országoknak, illetve a vetőmagtermesztéssel és -forgalmazással foglalkozó cégeknek.

Azoknak, akik komolyabban érdeklődnek a GMO-k iránt, javaslom elolvasni a nemrégiben megjelent Magyar Fehér Könyvet, mely ingyenesen letölthető.

Javaslom mindenki számára továbbá, hogy szkeptikusan álljanak bizonyos kérdésekhez, járják körül több irányból is a kérdést, és mielőtt billentyűzetet ragadnának, nem árt, ha kis jártasságot szereznek a témában!

 Te ettél már GM élelmiszert?

 "Miután a tavalyi rizstermésben az amerikai rizstermelők szövetsége nem mutatta ki a génmanipulált (gmo) rizsszemek jelenlétét, az Európai Bizottság (EB) hatályon kívül helyezte azt a 2006-os határozatát, amely megfelelő okmányokhoz kötötte az amerikai rizs behozatalát - közölte a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Mébih). Az Amerikai Egyesült Államokból 2006-ban jelentősebb mennyiségű, géntechnikailag módosított hosszú szemű barna rizzsel kevert kereskedelmi rizs érkezett az Európai Unió tagállamaiba.

Az Európai Bizottság akkor határozatot hozott a rizstermékekben nem engedélyezett, géntechnológiával módosított „LL RICE 601” szervezetre vonatkozó szükségintézkedésekről. A határozat előírta, hogy az USA-ból származó azon rizstermék szállítmányokat, amelyek esetében elképzelhető, hogy azokba géntechnológiával módosított „LL RICE 601” szervezet keveredett, csak olyan dokumentumok kíséretében lehet forgalomba hozni, amelyek igazolják, hogy az érintett termékek nem tartalmaznak ilyen szervezetet.
Az „LL Rice 601” egy olyan hosszúszemű rizs, amelyet genetikailag módosítottak annak érdekében, hogy ellenálló legyen gyomirtó szerekkel szemben, de a fogyasztása nem jelent veszélyt az emberek egészségére. Az USA mezőgazdasági minisztériuma megállapította, hogy az „LL RICE 601” szervezettel való keveredés korlátozott volt. Emellett az ottani Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal és a rizstermesztők szövetségének az elmúlt években hozott intézkedései eredményre vezettek – áll a Mébih tájékoztatójában.
A 2009-ben betakarított – zöld rizsnek is nevezett – rizstermésben az egyesült államokbeli rizstermesztők szövetségének vizsgálatai nem mutatták ki az „LL RICE 601” szervezet jelenlétét. Ezért a 2006-ban hozott EB-határozat feltételei már nem állnak fenn, így azt a bizottság hatályon kívül helyezte. A tagállamok ugyanakkor megfelelő szintű - véletlenszerű - vizsgálatot végeznek annak ellenőrzésére, hogy a géntechnológiával módosított „LL RICE 601” szervezetet tartalmazó - abból álló vagy abból előállított - rizstermékek ne kerüljenek forgalomba."

- agromonitor -

"Megszüntetné az élelmiszer-kiskereskedelmi polcpénz „multiadó” jellegét és visszaszorítaná az áruházláncok önköltség alatti értékesítését az Orbán-kabinet – derül ki a megvitatás előtt álló kormányprogram vidékfejlesztési fejezetéből. A koncepció az élelmiszer-ellátást a helyi piacokra építve képzeli el. A tervek szerint csökkennének az agrár-foglalkoztatási és a termelői adminisztrációs terhek. Államosítanák a magántulajdonba került vízközműveket és visszaszereznék a nemzeti szuverenitást az energiaellátó nagyrendszerek felett is. A kabinet fenntartaná az ország gmo-mentességét és fellépne a határokon átnyúló „ökogyarmatosítás” ellen. 

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiánkat arra építjük, hogy „tiszta és élő környezetben egészséges és biztonságos élelmiszert” állítunk elő, melynek egyik alapkövetelménye az ország gmo-mentessége, a genetikailag módosított szervezetek és termékeik távoltartása – fogalmaz a dokumentum. A kormány megfordítaná az élelmiszer-előállítás eddigi irányát és azt "belülről kifelé" szervezné meg: az új sorrendben a helyi ellátás foglalná el az első pozíciót, utána a regionális, az országos és az exportkereskedelem következne. Ennek megfelelően a helyi élelmiszertermelés és a helyi piacok fejlesztése kapna hangsúlyt.
A kabinet a jogi keretek szigorításával és a szankciók növelésével visszaszorítaná az áruházláncok önköltség alatti élelmiszerértékesítését és megszüntetné a „polcpénz” „multiadó” jellegét. Ezzel erősítené a hazai vállalkozások helyzetét a tisztességtelen kereskedelmi láncok visszaéléseivel szemben – állapítja meg a vidékfejlesztési fejezet.
Az elképzelések szerint csökkennének az agrárfoglalkoztatási és a termelői adminisztrációs terhek. Az erőforrás-gazdálkodásban egy „nemzeti vízprogram" jönne létre, amely az ivóvízbázisok nemzeti hatáskörben tartására koncentrálna. A kabinet államosítaná a közösségi tulajdonba került vízműveket, illetve  minél nagyobb arányban visszatartaná az ország területére érkező vízkészleteket. Környezetvédelmi stratégiája részeként visszaszerezné a nemzeti szuverenitást az energiaellátó nagyrendszerek felett is. További intézkedésként visszaállítaná a palackok betétdíjas rendszerét, illetve kedvező ár- és díjrendszerrel országos szelektív hulladékgyűjtést vezetne be. A nemzetközi egyezmények betartásával elejét venné a hulladékok beáramlásának, az úgynevezett „ökogyarmatosításnak” is.

Az ország gmo-mentességének megőrzése, illetve a génmódosított növényfajták vetőmag-forgalmazásának és szabadföldi termesztésének tilalma mellett a kormány újraépítené a hagyományos haszonnövény- és haszonállat-fajták génmegőrzési hálózatát. Ezen kívül felújítaná az 1970-es években már megfogalmazott fehérjeprogramot is, amellyel lehetővé válhat a takarmányozásban és az élelmiszerekben felhasznált, nélkülözhetetlen fehérjehordozók hazai megtermelése – áll a dokumentumban."

- agromonitor -

Kiváncsian várom, hogy ezen törekvések közül mennyit fog véghezvinni a Fidesz.