Írjuk alá minél többen a José Manuel Barrosohoz írt petíciót, mely felkéri őt egy független testület felállítására, amelynek feladata a génmódosított növények hatásának vizsgálata lesz.
Szavazni pedig IDE kattintva lehet.
Írjuk alá minél többen a José Manuel Barrosohoz írt petíciót, mely felkéri őt egy független testület felállítására, amelynek feladata a génmódosított növények hatásának vizsgálata lesz.
Szavazni pedig IDE kattintva lehet.
"Magyar kezdeményezésre vizsgálatot indított az Európai Unió szőlő- és borirányító bizottsága annak kiderítésére, hogy jogszerűen jegyezte-e be Szlovákia a Tokaj nevet az egységes elektronikus bornyilvántartási rendszerbe, az úgynevezett e-bacchusba - írta csütörtöki számában a Népszabadság.
A lapnak Gárdosi Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium agrárpiaci főosztályának vezetője elmondta, hogy Magyarország kedden írásban adta át a bizottságnak a hazai szakemberek által megfogalmazott kérdéseket és aggályokat a szlovák bejegyzéssel kapcsolatban. A grémium írásban kérte a szlovák fél álláspontját az ügyben.
A lap úgy tudja, hogy Magyarország az eljárással párhuzamosan arra az esetre is felkészül, hogy az Európai Bíróságon folytatódik a két ország közötti névhasználati vita."
"Levélben kéri az Európai Bizottság a szlovák hatóságokat a Tokajjal kapcsolatos nemzeti szabályozás egyes részleteinek tisztázására, beleértve a név regisztrálását az egységes elektronikus bornyilvántartási rendszerben - erősítette meg a Népszabadság értesülését az Európai Bizottság szóvivője csütörtök este.
Roger Waite hozzátette: a bizottság azt reméli, hogy a hosszú ideje folyó vita kétoldalú alapon oldódik meg a két ország között, de továbbra is kész segíteni a témáról folyó tárgyalásokat.
A budapesti lap arról írt: magyar kezdeményezésre vizsgálatot indított az Európai Unió illetékes bizottsága annak kiderítésére, hogy jogszerűen jegyezte-e be Szlovákia a Tokaj nevet az úgynevezett e-bacchus rendszerbe.
Bizottsági források szerint a további információkra azért is szükség van, mert úgy tűnik, szlovák részről "nem tartották teljesen képben" az uniós végrehajtó testületet."
- farmit -
Hát igen... Akinek nincs semmi nemzeti büszkesége, annak muszáj a másét lemásolni, elorozni vagy stikában használni. Igazából releváns döntéseket nem is szabad várni északi szomszédjainktól sem mindennapi-, sem pedig agrárpolitikai kérdésekben. Hamarosan azt is kitalálják, hogy a makói hagyma is tőlük származik. Tokajnak kb. annyi köze van hozzájuk, mint a kalocsai paprikának.
A minap a kezembe került egy könyv, amely több számomra érdekes adatot közölt. Első ilyen, az Európai Unióban egy főre jutó mezőgazdasági terület és a hazai átlag összehasonlítása. Az EU-ban 0,4, hazánkban 0,6 hektár mezőgazdasági terület jut egy főre. Ez azt jelenti, hogy 2000 négyzetméterrel több föld jut minden magyar polgárra.
Ez ugye csak statisztika, ami a két szélsőérték közti utat mutatja meg. Jelen esetben tehát azt, hogy valójában néhány vállalat tulajdonol óriási (4-6000 hektár) földet, a többség pedig kis területen gazdálkodik, vagy egyáltalán nem rendelkezik efféle ingatlannal. Így jön ki, hogy a magyar ember még jó helyzetben is érezheti magát, ha hazája ekkora földkinccsel rendelkezik. Aztán persze a valóság már teljesen más...
A másik érdekesség pedig, hogy évente 5-7000 hektár mezőgazdaságilag hasznosítható területet építünk be. Szerintem ez borzasztó egy adat! Gondoljunk bele, hogy ekkora terület hány családnak adna megélhetési lehetőséget! Főleg azon tények figyelembevétele mellett, hogy építési teleknek elsősorban a sík, alacsony talajvizű területek optimálisak. Pont azok, amelyek a legnagyobb profitot adó szántó művelési ággal is hasznosíthatók volnának.
Mindkét adat Buday-Sántha Attila Környezetgazdálkodás c. könyvéből származik. (Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2009.)
"Rájár a rúd mostanában a magyar baromfira. Mája és tolla után most szalmonellafertőzöttsége került napirendre. Újfajta gyorsteszt mutatta ki fehéren-feketén, hogy a magyar baromfi mintegy 70 százalékban szalmonellabaktérium-hordozó, míg máshol csupán 5-25 százalék a fertőzöttség. Az Európai Unió most "bekeményített", elfogadhatatlannak minősítette ezt az állapotot, és 2010 végére radikális változást ír elő. Ez azt jelenti - miként Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke felhívja rá a figyelmet -, hogy erre a határidőre el kell érni az európai átlagot, tehát minimálisra kell csökkenteni a baromfiállomány fertőzöttségét."
- MTI -
A fenti adatok megint meglehetősen rossz színben tüntetik fel a magyar baromfiipart. A tragédia mindebben persze nem az, hogy sok-sok millió forintot kell majd költeni a baromfiállomány szalmonellamentesítésére, hiszen az EU olyannyira kegyes hozzánk, hogy a tenyészállatok számára ingyenes vakcinát biztosít. (Persze egy gyógyszertyártó cégnek már ez is többszáz milliárdos üzletet jelent.) Eme intézkedéssel elméletileg elérhető lesz, hogy a vágóállatnak szánt naposcsibék nem fertőzötten bújnak ki a tojásból, s csak utólag fertőződhetnek meg ismét, vagy az istállóban vagy pedig a vágóhídon.
Ahhoz, hogy gyakorlatilag nullára csökkentsük a szalmonellafertőzések számát majdhogynem steril környezetet kell biztosítani az állatok számára a nevelés során. Ez újfent megoldhatatlan, hiszen az istállókban használt alomanyag nem hőkezelhető. A naposállatok betelepítése előtt pedig elgázosítják az istállót az alomban található mikroorganizmusok elölése érdekében. Ennél többet úgy vélem senki sem tehet az ügy érdekében.
Az a tény pedig, hogy a szalmonella embert is fertőzni képes törzsei már 70°C-on is elpusztulnak, egyértelműsíti, hogy a megfelelő konyhai kezelés (sütés, főzés) biztosítja a baktériumok hatástalanítását.