Magyar Asztal

Állok 18-án a Délinél a 2-es metróra várva, velem szemben egy 300cm-es átmérőjú plazmatévé és mit ír?!

A "kecskeinfluenzának" nevezett Q-láztól retteg Európa. Na majdnem be is vetettem magam az érkező szerelvény alá. Hogy lehet ekkora orbitális baromságot írni?! Aki szerkeszti és felügyeli az oda kikerülő híreket, az rendelkezik valamilyen végzettséggel vagy rögtön az óvodából zavarták oda?

Az influenza minden formáját egy vírus terjeszti, míg a Q-lázat egy baktérium. (Mint ahogy azt egy korábbi bejegyzésben már le is írtam.) A végén még elterjed, hogy létezik egy új típusú influenza... Végülis már éppen ideje lenne egy új vírus ellen is létrehozni egy vakcinát, hogy újabb milliárdokat söpörhessen be valamelyik gyógyszergyártó vállalat. Már meg is van a több évre előre kidolgozott pániklajstrom:

• 2010 - Kecskeinfluenza
• 2011 - Birkainfluenza
• 2012 - Nyúlinfluenza
• 2013 - Halinfluenza
• 2014 - Méhinfluenza

Ne higgye el senki, hogy a Q-láz az influenza egy új formája. Legyetek okosak, mert hülyékből már sok van!

Gyakran halljuk az idősebb generációktól, hogy évtizedekkel ezelőtt milyen zimankósak voltak a telek és hogy manapság már csodaszámba megy a mostanihoz hasonló nagyobb havazás. Ki hinné, hogy milyen fontos a hó és a zimankós hideg!

Régi megfigyelés, hogy a nagyon enyhe telet követően rosszabbul fejlődik a búza és hogy nem lesz olyan tömött az állomány. A dolog hátterében egy ma már tudományosan is bizonyított folyamat áll, melyet a szakirodalom vernalizációnak, vagy jarovizációnak nevez. A vernalizáció, vagy ahogy a köznyelv nevezi a hideghatás egy olyan időszakot jelent, amikor a környezet hőmérséklete tartósan -1 és +1°C körülire csökken. Ekkorra már a növény kikelt és az oldalhajtások kialakításán töri magát. Ez a bokrosodás időszaka. Ekkor van szüksége a növénynek a hideghatásra, amely optimális esetben 40-60 napig tart.

Abban az esetben, ha a növény hidegigénye nem elégül ki, a növény ivarszervei nem differenciálódnak, nem alakulnak ki, így a várható termés drasztikusan csökkenhet. Ha tavasszal a meleg idő korán beköszönt, akkor a bokrosodásra és a vernalizációra nem lesz elég ideje a növénynek, tehát kevés oldalhajtást hoz (ugye nem mindegy, hogy egy növényen hány kalász lesz), valamint kevés termést is. Ha mindez még szárazsággal is párosul (nincs hó ami elolvadjon) akkor mindezt még tetézi az is, hogy a növények szára rövid lesz.

Amint az látható, a vernalizáció végéig, a szárbaszökés megkezdéséig a környezet hőmérséklete a meghatározó, tehát a keléstől a szárbaszökésig terjedő időszakot nevezi a szakma hőszakasznak. A gabonanövény további fejlődése már a fény befolyása alatt áll, ezért azt fényszakasznak nevezik.

Summa summarum, az elmúlt héten folytatott koppenhágai bohóckodás nyomán folytatódó globális felmelegedés a mezőgazdaságot nem csupán a nyári aszályok útján érinti! A növénytermesztés egy roppant bonyolult és egymással szoros kapcsolatban álló részekből felépülő rendszer. Ha egy részlet hiányzik, borul a kártyavár.

Mint mikor a repülőn sokezer méter magasan van vészkijárat, meg a metrókocsiban az ablakbetörő alkalmatosság... Az agráriumnak is van ilyen szépsége, amint azt az alábbi kép prezentálja. Oké, hogy előírás, de akkor is!

Szerintem ezt tényleg senki nem gondolja komolyan... Poroltóval oltsd el ha meggyullad!

Mi az? Minden lábasjószágnak van, sokba kerül, sok a gond vele és kötelező? A címből kiderül a válasz; a krotália. A Magyarországra jellemző szabályozás nézeteltéréseket okoz a kis- és nagytermelők között, mivel az 50 szarvasmarhánál többet tartó ún. önálló tenyészeteknek nem kötelező a kijelölt szakemberrel végeztetni a munkát.

Első és legfontosabb kérdés, hogy miért is van szükség az állatok pontos megjelölésére? Először azt gondolnánk, hogy a tulajdonos megjelölésére, de mivel ezek a műanyag füljelzők vágóeszköz sítségével viszonylag könnyen eltávolíthatók, így efféle "védelmi" funkciót nem töltenek be. Fő feladatuk tehát:

• állategészségügyi nyilvántartás
• élelmiszerbiztonsági követhetőség

Az ENAR (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer) célja tehát, hogy az állat megszületésétől fogva nyilván legyen tartva a hatóságoknál. Így ha netán a vágóhídon dolgozó állatorvos a már feldarabolt állat valamelyik részében humán patogén (embert is megbetegítő) baktériumot vagy szermaradványokat (pl. antibiotikumok) talál, akkor vissza tudják követni az állat származási helyét és az onnan származó többi állatot is megvizsgálják.

A krotálián fel van tüntetve, hogy melyik országból származik az állat (betűkóddal, pl.: HU). Ezen kívül még két számsor is található a füljelzőn, valamint egy vonalkód. A két számsor egyike az állat azonosítószáma, a másik pedig a telepet jelző szám. Az ország különböző régiói illetve maguk az állattartó telepek is eltérő számmal vannak jelölve, így egy-egy állat származási helye a krotáliája alapján megmondható.

Az állat egyik fülébe kerül az ENAR azonosító, vagyis a krotália és a telep azonosítószáma tetoválva, míg a másik fülébe az azonosító számát tetoválják.

Ez alapján a rendszer alapján elméletileg a karácsonyi menüt megkoronázó ropogósra sült marhahús is visszakövethető egészen az ország másik felében lévő telep elletőjéig. Mégpedig az enar.hu oldal segítségével, ahol csak be kell pötyögni az állat ellenőrzési számát. Az, hogy mégis melyik hentes mellékel a nála vásárolt húsokhoz ENAR számot, az már más kérdés. Szóval szabályozás van, de a polgárok egyelőre nem tudnak élni a lehetőséggel.