Magyar Asztal

Engem is megfertőzött a facebook egyik legfelkapottabb betegsége, a farmville nevű alkalmazás. Mint féligmeddig szakmabeli ember valamilyen szinten hiánypótló dolognak tartom a farmville-t, mivel a legtöbb embernek egyáltalán nincs tudomása arról, hogy miből is áll a gazdálkodás. Ez a kis online játék megmutatja, (persze csak nagyon nagy vonalakban) hogy miről is szól a dolog. Ugyanakkor olyan hiányosságok is vannak a programban, amitől én sírva verem a fejem az asztalba.

A játék lényege, hogy egy kezdőösszeg felhasználásával állatokat tartsunk, növényeket termesszünk, felszántsuk a földünket amely kis négyzet alakú területekre van felosztva. A szántás után pedig jöhet a vetés. A farmunk fejlettségi szintjétől függően válogathatunk a vethető növények közül. Szóját már 1-es szinten, míg kukoricát csak a 24. szint elérése után lehet vetni. A vetőmag persze meghatározott mennyiségű pénzünkbe kerül, akárcsak a szántás is, amely 15 pénz/négyzet-be kerül. A növények különböző érési idejűek. Az eper beérésére 4 órát, míg a görögdinnyére 4 napot kell várni. Ha éppen nem vagyunk a növény érésekor online, akkor bizony elszárad a termés és ugrott a pénz.

Ez jól mutatja, hogy a valóságban is fontos hogy résen legyen a gazda és a megfelelő időben takarítsa be terményét. A betakarítás időpontja a valóságban rengeteg tényezőtől függ, mint pl. időjárás, betakarítóeszközök megléte, üzemállapota, gépkezelők, szárítók és tárolók megléte és állapota, stb... Aztán persze még jönne az is, hogy el kell adni a terményt. A farmville-ben ezzel nincs probléma. Amint learatjuk a növényt, egyből kapjuk is érte a pénzt. Nem kell tárolni, nem kell piacra termelni, nincs kereslet és kínálati függvény. Keynes minden bizonnyal sírógörcsöt kapna egy ilyen program láttán...

 Miután belejöttünk a gazdálkodásba és összegyűjtöttünk elegendő pénzt, már lehet az állatállományt is bővíteni. Igen univerzális jószágokat hoztak létre a Farmville programozói, ugyanis egyiket sem kell etetni. A napi program csupán a tojások begyűjtésére és a tehenek megfejésére korlátozódik. Ettől már falnak megy egy reálisabb gondolkodású ember.

 No és persze az élni és élni hagyni krédó figyelembevételével a malacokat sem vághatjuk le, valamint a nyulaknak is csak a szőrét gyűjthetjük. Szóval aki disznóvágósat akar játszani, annak még várnia kell...

Szép és jó a farmville, de még szüksége lesz némi tupírozásra. A keménymag ugyanis permetezésre, növényvédelemre vágyik. Nem lenne hátrányos ha számítana a növényi sorrend, vagy a monokultúra is nyomot hagyna a termésen. Vagy én vagyok túl igényes?

A sztereotípiák megkönnyítik az életet. A cigányok nem dolgoznak, a zsidók mind gazdagok, a parasztok pedig sötétek. Persze minden sztereotípiában van némi igazság, nem véletlenül terjedt el a mondás, hogy "nem bírja a cigány a szántást" vagy a paraszt szó pejoratív hasonlatként sem véletlen került be a köznyelvbe. Persze a dolgok változnak, ha nem is minden téren.

"Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,

Szánts és vess, hagyjad másnak az áldozatot."

- Kazinczy Ferenc -

Kazinczy-hoz hasonlóan a legtöbb ember úgy gondolja, hogy a mezőgazdaság, így a növénytermesztés és az állattenyésztés csak abból áll, hogy felszántják a földeket, elvetik a búzát vagy a kukoricát, megitatják és megetetik a jószágot. És ennyi. Ehhez valóban nem kell sok gógyi, nem kell lángelmének lenni ha valaki gazdálkodni akar. No de hogy is megy ez akkor? Az ország GDP-jének jelentős részét teljesen sötét emberek adják? Furcsa volna nem?

Nándor gazda 300 tehenet tart. A teheneknek adott abrak csak akkor kerülhet a jószág elé, ha megérkezett a laboratóriumi vizsgálat eredménye és a gazda pontosan tudja, hogy az mentes-e minden mérgező anyagtól (pl. gyomok magjai) és hogy a hasznos beltartalmi anyagok milyen arányban vannak jelen. Ez alapján állítja össze a különböző termelési stádiumban lévő teheneknek a nekik optimális abrakkeveréket. Nem csak eléjük van öntve és kész. Az sem véletlen, hogy a kukoricaszemeket összeroppantották a betakarításkor, így az abban található anyagok a tejsavtermelő baktériumok számára könnyebben hozzáférhetők lesznek, könnyebben lehet erjeszteni a takarmányt, könnyebb lesz tartósítani azt. A tudomány teszi sikeresebbé az egyik gazdát a másiknál.

János gazda pedig csupán 50 hektáron gazdálkodik, de minden zöldségét veszélyeztető kártevőt részletesen ismer. A rovarok fejlődési stádiumait, hogy mikor lehet ellenük a leghatékonyabban védekezni és hogy milyen anyagokkal. A peszticidek (permetszerek) magas ára révén pusztán gazdasági megfontolásból is igyekszik a lehető legkevesebb vegyszert felhasználni a védekezéshez, ezért a lehető legjobb időben és technikával végzi a földmunkákat.

A traktorozás sem a régi már. A magas üzemanyagköltségek miatt a lehető legtöbb műveletet igyekeznek egy menetben elvégezni, így pl. gyakran kerül a tárcsa mögé talajsimító vagy fogasborona. Ezen kívül a traktorok megszűntek a nyers erő és a letisztult egyszerűség szimbólumaként létezni. Mára egy-egy jobb traktor állandó műholdkapcsolat révén teljesen automata vezérlés alatt vet, hasonlóképpen a beépített fedélzeti számítógép négyzetméterenként külön számítja a kiszórandó műtrágya mennyiségét. A jelen kor gazdásza az ilyen technológiának köszönhetően tud spórolni, s a siker, vagy a fennmaradás múlhat ezeken az apróságokon.

A tudomány és a technológia ismerete manapság már nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valaki minőségi árut tudjon termelni a gyorsan változó, szélsőséges időjárási és gazdasági helyzetekben. A mai kor parasztja bizony cyber paraszt...

Jót, s jól! Ebben áll a nagy titok. Ha ezt nem érted,
ne szánts, ne vess, hagyjad másnak az áldozatot!

Arra gondoltam, hogy itt a 21. század első évtizedének utolsó évének hajnalán megpróbálok némi gondolatébresztőt írni a ránk váró vásárlási akciókkal kapcsolatban. Persze egetrengető okosságokra nem kell számítani, hiszen aki nem vak, az hamar átlát egy-egy vérszegényebb akción. Nézzük mikor is lesz akciós egy áru!

1. eset

Alig néhány nap van hátra az adott termék szavatossági idejének lejártához. Ilyenkor 10-20%-os árengedménnyel általában rábírhatók az emberek arra, hogy megvásárolják az akciós élelmiszert. Valójában nem történik átverés, hiszen amit vásárolunk az még fogyasztható. Csupán arról van szó, hogy egyszerűbb eladni kisebb haszonnal, mint megsemmisíteni (vagy átcímkézni amennyiben lehetséges).

2. eset

Anno még üzemelt minden városban több hivatal által működtetett értékcsökkent árukat kínáló bolt. Ezeken a helyeken lehetett kényszervágáson átesett állatok húsát venni jóval olcsóbban, mint a rendes körülmények között leölt és közértekben kínált húsokat. Valójában az állat egészséges volt, csak például eltörött a lába szállítás közben és emiatt kellett kényszervágni.

Ma ezeket kapjuk meg "akciós" fedőnév alatt, holott nem az, hiszen nem is szabad őket ugyanolyan áron kínálni mint a rendes húsokat. Átverés nincs, viszont etikailag egyáltalán nem korrekt a dolog.

3. eset

Az Auchan által elhíresült, ugyanakkor ősidők óta alkalmazott módszer az árukapcsolás. Egy termék árát drasztikusan lecsökkentjük, hogy a fogyasztók, a vásárlók beözönljenek a boltba. Az Auchan pl. olcsóbban kínálta a görögdinnyét mint amennyiért ő maga megvásárolta. A Jancsi bá' pedig szépen besasszézott, vett egy dinnyét, de az asszony úgy döntött, hogy ha már úgyis ott vannak akkor vesz még pár dolgot. Ezzel máris fogyasztásra bírta a kereskedő a drága magyar polgártársat.

A hatás fokozható persze ha pl. a roppant olcsó termék valamilyen általános fogyasztási cikk (liszt, cukor, tej, stb...) és mellé valami szintén rendszeresen fogyasztott élelmiszert tesznek, az átlagosnál magasabb áron kínálva. Amit bukik az egyik árun, a másikon a többszörösét szedi be.

4. eset

A leghétköznapibb módszer, ha valami nagyon nem fogy, akkor előzetes drágítás után akció néven vissza csökkentik a termék árát az eredetire. Jópár embert megfog, ha valami látványosan ki van plakátolva, a sorok közé kis állványokra teszik hogy szinte már át kell rajta esni. Azok akik gyakran vásárolnak és figyelemmel követik az árakat, könnyen kiszűrik az efféle átveréseket.

Amennyiben kihagytam esetleg valamelyik kedves húzást akkor várom kommentben!

Csomagolási trükk: akciós SPAR liszt

"Az idén a szántóföldi növények esetében átlagosan több, mint 20 százalékkal kevesebb volt a termés, mint tavaly - közölte Gőgös Zoltán, a tárca államtitkára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) évzáró sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.

Az FVM által közzétett adatok szerint a gazdálkodók az idén 1,681 millió hektáron vetettek kalászost. Erről a területről összesen 5,985 millió tonna kalászos gabona került a magtárakba. A vetésterület e növények esetében 0,9 százalékkal volt kisebb a tavalyinál. A hozam ugyanakkor 24,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Kukoricát 2009-ben 1,142 hektáron termesztettek - 3 százalékkal kisebb területen, mint 2008-ban -, az összes hozam országosan elérte 7,363 millió tonnát, ami 16,5 százalékkal volt kevesebb az előző évi összes termésnél.

Búzából az idén 1,128 millió hektáron vetették el a magot. Ez 0,6 százalékkal haladta meg a tavalyi terület nagyságát. Az egy hektárra eső termésátlag az idén 3,85 tonna volt, ami 22,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi hektáronkénti átlagterméstől. Búzából országosan összesen 4,343 millió tonna termett. Ez a 2008-as mennyiség 77,7 százalékát tette ki. Azaz 22,3 százalékkal maradt el az előző évi összes hozamtól.

Az őszi árpából összesen 2009-ben 706 ezer tonna termett az országban, 25,6 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A tavalyi árpa hozama az idén országosan elérte a 327 ezer tonnát. Ez 36,9 százalékkal volt kisebb az előző évinél. Napraforgóból országosan 1,26 millió tonnát takarítottak be az idén, 14,2 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A repce hozama 2009-ben elérte a 560 ezer tonnát. Ez 14,6 százalékkal volt kisebb az előző évinél."

- MTI -

Már Batsányi János is tudta, hogy ami tőlünk nyugatra bekövetkezik, az hamarosan kis hazánkban is meghatározó lesz. Ma is érdemes figyelemmel követni, hogy milyen hírek jönnek Nyugat-Európából vagy akár nyugatabbról, az Egyesült Államokból.

"Vigyázó szemetek Párisra vessétek!" - mondotta volt Batsányi, de én azt mondom, kicsit figyeljünk inkább Kínára, mert ami ott történik, az valószínűleg egy globális kirakós egyik legfontosabb darabja. Lássuk, milyen az amikor az embert szemből hátba szúrják!

Megannyiszor szót emeltem már a génmódosított növények ellen, természetesen nem azért, mert olyan konzervatív és földhözragadt vagyok, hanem mert kialakult bennem ama jó tulajdonság, hogy amit nagyon erőltetnek, az minden bizonnyal átverés. Kicsit utána nézve a GM növények hatásainak, sok rizikófaktort találunk, amelyekről korábbi bejegyzésekben már megemlékeztem. Gazdasági vonatkozásban szinte minden alkalommal megemlítem, hogy a GM növények elterjedése révén a legnagyobb pénzt az Egyesült Államok teszi zsebre, mind a jogdíjak útján, mind pedig a piacszerzés révén. (A skandináv államok Európa GM-mentes országaitól vásárolnak gabonát, s amint ezen országok is "beállnak a sorba", rögtön az USA lesz az elsődleges beszállító.)

De persze egyetlen összeesküvés-elmélet sem lehet teljes némi svédcsavar nélkül, s az is rögtön kiderül, hogy miért írtam eme szösszenet elején, hogy hátulról szúrnak minket mellbe. Csak szépen sorjában mindent...

Az Egyesült Államok hosszú évek óta lobbizik, hogy az EU-n belül is megjelenjenek a köztermesztésben génmódosított gabonanövények. Amennyiben ez sikerülne (márpedig sikerült, hiszen az Európai Bizottság feloldotta a moratóriumot) és Európa minden államában elterjednének a GM gabonák (ez még nem történt meg), Kína volna az egyetlen mentes ország, akitől még lehetne beszállítani. Márpedig Kína jelenleg a világ kukoricatermésének 20%-át termeli, így reális veszélyt jelenthet az amerikai üzleti érdekeknek. December 1-jén azonban Kínában is elfogadtak genetikailag módosított rizs - és kukoricafajtát. Bővebben itt olvasható a hír.

Mindezt Kína azzal magyarázta, hogy az egységnyi területre vetített termésátlaga csupán 60-70%-a az Egyesült Államokénak. A génmódosított fajtákkal kívánják elérni a permetfelhasználás csökkentését és a kártevők okozta terméskiesés minimalizálását. Feltehetjük a kérdést, hogy ha egy tudományok terén fejlett ország mint amilyen Kína is, rábólint a génmódosított növényekre, akkor lehet hogy tényleg veszélytelen a dolog?

Kicsit utána néztem annak, hogy vajon a nemzetközi média hogyan viszonyul eme hírhez. Rögtön a sciencedaily.com amerikai tudományos online lap által leközölt cikkben rátaláltam arra amit kerestem. Mégpedig arra, hogy a génmódosított rizs- és kukoricafajta kikísérletezésében két amerikai egyetem, a Rutgers (New Jersey egyeteme) és a Kaliforniai Egyetem (University of California) volt a partnere Kínának. Mindehhez persze hozzátartozik még azon apróság, hogy a Kaliforniai Egyetemtől vásárolta a módosított szarvasmarha szomatotropin technológiáját a Monsanto nevű cég, amely jelenleg a világon forgalomban lévő GMO vetőmagok 90%-át értékesíti. Szóval az egyetem minden bizonnyal érdekelt a kínai génmódosított növények elterjedésében, ha nem is közvetlenül, akkor a Monsanton keresztül mindenképp. (A módosított szarvasmarha szomatotropin forgalmazásáért is jogdíjat kapott a cégtől.) A Monsantonak pedig van telephelye Shanghaiban, Pekingben és Hong Kongban is.

Íme hát emberek, az agrárium egyik - és minden bizonnyal nem egyetlen - reális összeesküvéselmélete. Mindebből persze az a konklúzió vonható le, hogy a génmódosított növényeket forgalmazó cégek és a mögöttük álló lobbik megállíthatatlanul törnek előre, céljuk pedig nem a világon ma is jelenlévő éhezés megfékezése, hanem a piacszerzés és a minél nagyobb profit!