Magyar Asztal

 Egyik ismerősöm paprikatermesztő. Észak-Magyarországon, Hatvanhoz közel pár fóliaházban termesztik a különböző - elsősorban TV - paprikákat. Lévén, hogy nekem a zöldségtermesztés nem szakterületem, érdeklődve hallgattam a termesztéstechnológia részleteit és persze az előnyöket, hátrányokat, jelenlegi magyarországi helyzetet.

Ismerősöm arra panaszkodott leginkább, hogy a korai szezonban, amikor jó árat fizetnek a paprikáért a felvásárlók, akkor azok a termelők vannak előnyben akik valamilyen úton-módon, fűteni tudják a fóliaházakat, így már a korai szezonban nagyobb mennyiséget tudnak értékesíteni, persze nagyon jó pénzért. Aztán ahogy közeledik a főszezon, a kínálatba lassan bekapcsolódnak a szabadföldi termesztők is, a kínálat tehát gyorsan megugrik. Ez pedig természetesen a felvásárlási ár zuhanását hozza magával. Ebből sem a termelő, sem a fogyasztó nem profitál. Csak a felvásárló. Mert ugye ők kihasználják, hogy a termelőnek nincs ereje és energiája közvetlenül a fogyasztóknak vagy a boltoknak értékesíteni a paprikát. A nagyobb üzletek pedig nem állnak szóba kistermelőkkel. Így tehát marad a felvásárló és az általa mondott ár. Amire végül úgyis rábólint a gazda, csak ne maradjon a nyakán a termés.

A megoldás persze egy korrekt árat kínáló közös értékesítési szervezet lenne, amelyre egyelőre vajmi kevés esély van, hiszen a mezőgazdaságban hatványozottan érvényes az "Oszd meg és uralkodj!" elv. Amíg a gazdák nem tudnak összefogni és a felvásárlókat kikerülve értékesíteni, addig bizony a fogyasztók is bőrükön érzik a rendszer hibáját.

"Megszüntetné az élelmiszer-kiskereskedelmi polcpénz „multiadó” jellegét és visszaszorítaná az áruházláncok önköltség alatti értékesítését az Orbán-kabinet – derül ki a megvitatás előtt álló kormányprogram vidékfejlesztési fejezetéből. A koncepció az élelmiszer-ellátást a helyi piacokra építve képzeli el. A tervek szerint csökkennének az agrár-foglalkoztatási és a termelői adminisztrációs terhek. Államosítanák a magántulajdonba került vízközműveket és visszaszereznék a nemzeti szuverenitást az energiaellátó nagyrendszerek felett is. A kabinet fenntartaná az ország gmo-mentességét és fellépne a határokon átnyúló „ökogyarmatosítás” ellen. 

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiánkat arra építjük, hogy „tiszta és élő környezetben egészséges és biztonságos élelmiszert” állítunk elő, melynek egyik alapkövetelménye az ország gmo-mentessége, a genetikailag módosított szervezetek és termékeik távoltartása – fogalmaz a dokumentum. A kormány megfordítaná az élelmiszer-előállítás eddigi irányát és azt "belülről kifelé" szervezné meg: az új sorrendben a helyi ellátás foglalná el az első pozíciót, utána a regionális, az országos és az exportkereskedelem következne. Ennek megfelelően a helyi élelmiszertermelés és a helyi piacok fejlesztése kapna hangsúlyt.
A kabinet a jogi keretek szigorításával és a szankciók növelésével visszaszorítaná az áruházláncok önköltség alatti élelmiszerértékesítését és megszüntetné a „polcpénz” „multiadó” jellegét. Ezzel erősítené a hazai vállalkozások helyzetét a tisztességtelen kereskedelmi láncok visszaéléseivel szemben – állapítja meg a vidékfejlesztési fejezet.
Az elképzelések szerint csökkennének az agrárfoglalkoztatási és a termelői adminisztrációs terhek. Az erőforrás-gazdálkodásban egy „nemzeti vízprogram" jönne létre, amely az ivóvízbázisok nemzeti hatáskörben tartására koncentrálna. A kabinet államosítaná a közösségi tulajdonba került vízműveket, illetve  minél nagyobb arányban visszatartaná az ország területére érkező vízkészleteket. Környezetvédelmi stratégiája részeként visszaszerezné a nemzeti szuverenitást az energiaellátó nagyrendszerek felett is. További intézkedésként visszaállítaná a palackok betétdíjas rendszerét, illetve kedvező ár- és díjrendszerrel országos szelektív hulladékgyűjtést vezetne be. A nemzetközi egyezmények betartásával elejét venné a hulladékok beáramlásának, az úgynevezett „ökogyarmatosításnak” is.

Az ország gmo-mentességének megőrzése, illetve a génmódosított növényfajták vetőmag-forgalmazásának és szabadföldi termesztésének tilalma mellett a kormány újraépítené a hagyományos haszonnövény- és haszonállat-fajták génmegőrzési hálózatát. Ezen kívül felújítaná az 1970-es években már megfogalmazott fehérjeprogramot is, amellyel lehetővé válhat a takarmányozásban és az élelmiszerekben felhasznált, nélkülözhetetlen fehérjehordozók hazai megtermelése – áll a dokumentumban."

- agromonitor -

Kiváncsian várom, hogy ezen törekvések közül mennyit fog véghezvinni a Fidesz.

 Elriasztották a teljesíthetetlen feltételek a fiatal gazdákat az általuk igénybe vehető támogatásoktól, emiatt is lassú a generációváltás a mezőgazdaságban – hangzott el a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA által szervezett konferencián. Ángyán József, a Fidesz képviselője, az új agrárkormányzat lehetséges államtitkára azt is bejelentette: újragondolják az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) jogcímeit, és forrásokat csoportosítanak át a családi gazdálkodás támogatására.

Mindössze 36 nyertes volt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) gazdaságátadásra kiírt támogatási pályázatán, miközben a programban 4500-at tervezett az agrárkormányzat – jelentette ki Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke a közös agrárpolitika jövőjével foglalkozó konferencián. A fiatal – vagyis 40 év alatti – gazdák számára meghirdetett induló támogatás első ütemében a 2514 pályázatból 1465 nyert, míg a második ütemben a több mint hatezer jelentkezőből csupán ezren kaptak pályáztak sikeresen.
„A jelenlegi kormánynak nem érdeke a családi gazdálkodói modell fenntartása, ezért olyan feltételeket szabott meg a fiatal gazdák számára, amelyek eltántorítják őket a támogatásigényléstől” – állította Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Szerinte a pályázatokon indulóknál jóval nagyobb lenne az igény a fiatal gazdák körében.
„Az új kormány új agrár- és vidékpolitikát folytat majd, és újragondolja az ÚMVP jogcímeit” – közölte Ángyán József, a Fidesz országgyűlési képviselője. Az esetleges módosítási igényeket május végéig kell bejelenteni Brüsszelnek, de elképzelhető, hogy a kormányváltás miatt most erre szeptemberig haladékot kérnek. Az egyes tengelyeken belüli átcsoportosítás viszonylag problémamentesen megoldható, de elképzelhető, hogy a tengelyek között is kérik ezt a lehetőséget. Mint ismert az 1400 milliárd forintos program I-es tengelyére, azaz versenyképesség támogatására keret 48, a II-esre, vagyis a környezet és a vidék állapotának javítására 31, a III-asra, a diverzifikáció ösztönzésére 12, míg a IV-esre, a LEADER-programra pedig 5 százalékát lehet elkölteni. Ángyán kiemelte, hogy az új kormány a kis és közepes gazdaságok fejlesztését tekinti prioritásnak, ami segítheti a generációváltást is.
Mikula Lajos, az AGRYA elnöke ugyanakkor úgy vélte, a források átcsoportosításában akkor láthat tisztán a kormány, amikor kiderül, hogy az állattartó telepek korszerűsítésére és a kertészeti ágazat modernizálására kiírt pályázatokra elkülönített keretből mennyit nem használnak fel a gazdák.
A konferencián elhangzott, hogy Magyarország késésben van az uniós közös agrárpolitika (kap) reformjára történő felkészülésben. Május végéig egy úgynevezett országpozíciót kellett volna kialakítania, de ezt a jelenlegi kormányzat elmulasztotta.

- agromonitor -