Magyar Asztal

Nevetségesnek tűnhet a kérdés a kicsit is tájékozottabb embereknek, pedig bizony nagyon sokan vannak akik pl. abban a tévhitben élnek, hogy a faj megnevezése a tehén és nem pedig a nőnemű egyedeit hívjuk így a szarvasmarha fajon belül. Tehát a közérthetőség kedvéért virtuális papírra vetem hogy mi is kell ahhoz, hogy fejhető legyen egy tehén.

Először a tehén szó szakmai kifejtésére lesz szükség: tehénnek nevezzük a szarvasmarha fajon belül azokat a nőivarú egyedeket, melyek már legalább egyszer borjat hoztak a világra. Azokat a nőivarú marhákat melyek még nem ellettek, üszőnek nevezzük (üszőborjú, vagy az első vehemét hordó előhasi üsző). Az üszők tőgye fejletlen, míg az előhasiaké, melyek első borjukkal vemhesek gyors fejlődés alatt állnak.

Ha tehát megkérdezi valaki, hogy mennyi tejet ad egy üsző, mi a válasz? Természetesen az hogy semennyit, hiszen ha még nem ellett az állat, akkor nincs is teje. Ezzel pedig már meg is válaszoltam a címben feltett kérdést. Akkor fejhető egy tehén, ha az ellést követően elindul a tejtermelés. Borjú nélkül nincs tejtermelés! Mint ahogy az embernél sincs az anyának teje amíg világra nem hozta gyermekét.

Jogosan feltehető kérdés, hogy mennyi ideig lehet fejni egy tehenet? Erre egy nemzetközi irányszámot használnak a szakemberek. Egy átlagos ivari életű (egészséges) tehén laktációja (tejtermelési időszaka) 305 napig tart. Amennyiben elhúzódik a laktáció vagy hamarabb befejeződik, kerekítik a termelést 305 napra, így jobban összehasonlítható az egyedek termelése. A 305 napos termelést követően 60 napig szárazon áll a tehén, tehát felkészül a következő ellésre. Így tehát azzal számolhatunk, hogy egy tehén egy borjat hoz világra egy évben. (A valóságban azonban átlagosan 400-440 nap a két ellés közt eltelt idő.)

A fenti ábra a tejtermelési időszak (laktáció) ideje alatt termelt tej napi eloszlását mutatja. Bár ezen a diagramon csak 280 napot tüntettek fel, jól látható, hogy az ellést követő pár napban hirtelen növekszik a napi termelés és az idő haladtával egyre kevesebb a kifejhető tej mennyisége. A termelés kiegyenlítettsége nagyon kívánatos volna, hiszen az extrém kilengéseket; nagyon magas kezdeti termelést és gyors visszaesést mutató egyedek tőgye nagyon nagy igénybevételnek van kitéve. Előfordulhat hogy a tőgyet függesztő szalagok elszakadnak. Ezen felül a tejtermelés nagyon sok kalcium és foszfor felhasználását igényli, amelyet ha nem képes az állat szervezete a vérből kivonni a csontok bontásával pótolja a hiányt. Nagy termelésű egyedeknél a vér kálciumszintjének esése akár ellési bénuláshoz is vezethet. (Izmok működéséhez szükség van kalciumra.)

Vegyük végig mi is kell akkor a gazdaságos tejtermeléshez? Tegyük fel, hogy van egy holstein-fríz üszőnk, melyet 16 hónapos korban vemhesítettünk (mármint az inszeminátor) és szabály szerint 285 napos vemhesség után sikeresen világra hozza borját. Ekkorra már több mint 2 éves a jószág (25,5 hónapos). Az ellést követő 60-90 napon belül ismét vemhesítjük az állatot. Az elléssel elkezdődik az első laktációja, mely tételezzük fel szintén az etalont követve 305 napig tart. Az apasztást (fejés beszüntetése) követően 60 napig szárazon áll, azaz nem fejjük az állatot. Ezután következik ismét az ellés.

Az egész tejtermelés tehát körfolyamat, melynek ezernyi apró részlete van. Egy jó szakembernek minden ilyen részletre oda kell figyelnie ha állatait maximálisan ki kívánja használni és ha azok egészségére is nagy gondot fordít.

Egy elrettentő példa: az első laktáció során termelt tej 70-80%-át teszi ki a csúcsteljesítménynek, mely a 3. és a 4. laktációra tehető. Ahhoz, hogy az állat igazán gazdaságosan termeljen tehát min. 3-4 laktációt kellene hogy megéljen. Magyarországon az egy tehénre jutó életteljesítmény borjak tekintetében 2 darab! Lenne még hova fejlődni...

Ami egy kutatót igazán jóvá tesz, az korántsem csupán a mentális képességekben mutatott jobb eredménye. Nem, egyáltalán nem! A legjobb szakemberek igazi ismérve a kiváló megfigyelő képesség. Ehhez a képességhez nem szükséges sem diploma, sem középiskolai bizonyítvány, hiszen több száz évvel ezelőtt az átlagember még az írás vagy olvasás képességét sem birtokolta, mégis olyan felfedezéseket végzett, amelyek a mai tudományok fundamentumát jelentik.

A hétköznapi életben tapasztalt élmények ok-okozati összefüggéseinek megfigyelése és a konklúzió levonása volt az, amely szájról-szájra terjedve lett közismert és az évek múlásával egyre csak bővült. Ilyen volt például az a megfigyelés, mely szerint eső előtt a fecskék alacsonyan repülnek. Mára már ennek a megfigyelésnek tudományosan bizonyított háttere van.

Borban az igazság, sörben a vigasság, vízben a baktérium, szokták mondani a söntésben iszogató atyafiak és ez így van, mindenki beláthatja. De ami a lényeg, hogy az ital kis mértékben orvosság! Erre éppen ma találtam is bizonyítékot!

A csapból is a H1N1 vírus folyik. Van aki hanyatt-homlok rohant az orvoshoz és van olyan, aki mikrochipes világuralmi tervekre hivatkozva elutasítja a vakcinát. Ezt mindenkinek szíve joga eldönteni. Azonban a legegyszerűbb a megelőzés ugyebár... Itt jön a képbe dr. Tihanyi László cikke, melyben leírja, hogy a vörös- és fehérborban található sikiminsav elsőosztályú orvosság lehet a rettegett vírussal szemben! Hatásosságát a Tamiflu nevű virucid (vírusölő) gyógyszerhez hasonlítja. Utóbbi azonban vényköteles, szóval miért is ne választanánk inkább egy pohárka minőségi, gyöngyöző bort a kapszulák helyett?

Sajnos lassan elfelejtjük, hogy sok-sok ezer évvel ezelőtt is léteztek betegségek (amelyek talán ma már nem nincsenek is) és az emberiség a korabeli tudatlanságával is képes volt a túlélésre. Pusztítottak járványok, dúltak háborúk és mégis... Pedig vakcinát csak alig több mint 100 éve használunk. Talán az a természetes táplálkozás, a sokszínű magyar konyha minket is megment anélkül, hogy valami felfuttatott betegség ellen beoltatnánk magunkat. Persze a mértékletességet szem előtt tartva!

Ezen felül valaki készíthetne egy vizsgálatot arra nézve, hogy hány alkoholista volt a H1N1 áldozatai között! :-)

Jópár napja már annak, hogy a MAGOSZ tiltakozott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. garázdálkodása ellen és lám, négy nappal később megjött a hír, mely szerint a Fidesz is elítéli a legértékesebb kincs, a termőföld elherdálását. (Ezzel kapcsolatban én is írtam egy bejegyzést.) Persze érdemes arra is figyelni, hogy mi a közlemény végkicsengése!

"A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében lévő földterületek további értékésítésének, tartós bérletbe adásának felfüggesztését kezdeményezi a következő országgyűlési képviselőválasztás eredményének kihirdetéséig, illetve az új kormány hivatalba lépésének napjáig a Fidesz."

- MTI -

Tehát a lényeg nem az, hogy távolítsák el az MNV jelenlegi vezetését és az általuk kötött hosszútávú bérleti szerződéseket bontsák fel, hanem hogy addig legyen moratórium alatt a földárusítás, amíg a Fidesz át nem veszi a stafétát. Persze a fenti hír az MTI-től származik, ami nem garancia arra, hogy pártatlan ember fogalmazta meg a sorokat, de a jelenlegi formájában ez igencsak azt sugallja, hogy "Ne herdáljátok el a termőföldeket, mert akkor nekünk nem jut semmi!".

Ahelyett, hogy a vezetést távolítanák el csak szájkaratéznak, hogy törvénytelen módon járt el sok esetben az MNV. Kiváncsi vagyok, hogy mikor jön egy olyan politikus aki hatalmi státusz birtokában is azt fogja mondani, hogy külföldi állampolgársággal rendelkező természetes személy (Lisszaboni Szerződést feltétel nélkül írta alá a Fidesz!) vagy jogi személy (cégek) ne birtokolhassanak és ne vehessenek bérbe termőföldet Magyarországon.

Mert ugye az odáig szép és jó, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint idegen állampolgár nem tulajdonolhat földet, de ha alapít egy Kft-t vagy részvénytársaságot és bérleti szerződést köt a tulajdonosokkal, akkor máris beslisszolt a kiskapun. Ahogy Wass Albert is mondotta volt: "Ébredj magyar! Termőfölded másoknak terem!".

Ha valaki az ország kormányzására készül, illendő volna egy-egy dologra kicsit gyorsabban reagálni. Mert ha így folytatják a politizálást és netán jövőre az ország kormányzását, mire eszükbe jut hogy tenni kellene valamit, már nem lesz aktuális a probléma.

"Az erős tartalékokkal rendelkező libatartók tudnak talpon maradni, mert jelenleg a vesztségük darabonként 300-500 forint; így a jövő év vízválasztó lesz az ágazatban  - mondta Papp Lajos, a Magyar Lúdszövetség elnöke, aki a Komlósi Lúd Kft. ügyvezetője is.

A szakember azt nyilatkozta, hogy a hárommilliós húsliba-állomány a felére csökkenhet. A belföldi piacon ugyan folyamatosan emelkedik a liba felvásárlási ára, de a termelők döntően exportra dolgoznak, a kivitel pedig 2008-ban 20 százalékkal esett vissza."

- MTI -