facebook


Mikor és meddig fejhető egy tehén?

2009.11.28. 12:32 Imre Laci

Nevetségesnek tűnhet a kérdés a kicsit is tájékozottabb embereknek, pedig bizony nagyon sokan vannak akik pl. abban a tévhitben élnek, hogy a faj megnevezése a tehén és nem pedig a nőnemű egyedeit hívjuk így a szarvasmarha fajon belül. Tehát a közérthetőség kedvéért virtuális papírra vetem hogy mi is kell ahhoz, hogy fejhető legyen egy tehén.

Először a tehén szó szakmai kifejtésére lesz szükség: tehénnek nevezzük a szarvasmarha fajon belül azokat a nőivarú egyedeket, melyek már legalább egyszer borjat hoztak a világra. Azokat a nőivarú marhákat melyek még nem ellettek, üszőnek nevezzük (üszőborjú, vagy az első vehemét hordó előhasi üsző). Az üszők tőgye fejletlen, míg az előhasiaké, melyek első borjukkal vemhesek gyors fejlődés alatt állnak.

Ha tehát megkérdezi valaki, hogy mennyi tejet ad egy üsző, mi a válasz? Természetesen az hogy semennyit, hiszen ha még nem ellett az állat, akkor nincs is teje. Ezzel pedig már meg is válaszoltam a címben feltett kérdést. Akkor fejhető egy tehén, ha az ellést követően elindul a tejtermelés. Borjú nélkül nincs tejtermelés! Mint ahogy az embernél sincs az anyának teje amíg világra nem hozta gyermekét.

Jogosan feltehető kérdés, hogy mennyi ideig lehet fejni egy tehenet? Erre egy nemzetközi irányszámot használnak a szakemberek. Egy átlagos ivari életű (egészséges) tehén laktációja (tejtermelési időszaka) 305 napig tart. Amennyiben elhúzódik a laktáció vagy hamarabb befejeződik, kerekítik a termelést 305 napra, így jobban összehasonlítható az egyedek termelése. A 305 napos termelést követően 60 napig szárazon áll a tehén, tehát felkészül a következő ellésre. Így tehát azzal számolhatunk, hogy egy tehén egy borjat hoz világra egy évben. (A valóságban azonban átlagosan 400-440 nap a két ellés közt eltelt idő.)

A fenti ábra a tejtermelési időszak (laktáció) ideje alatt termelt tej napi eloszlását mutatja. Bár ezen a diagramon csak 280 napot tüntettek fel, jól látható, hogy az ellést követő pár napban hirtelen növekszik a napi termelés és az idő haladtával egyre kevesebb a kifejhető tej mennyisége. A termelés kiegyenlítettsége nagyon kívánatos volna, hiszen az extrém kilengéseket; nagyon magas kezdeti termelést és gyors visszaesést mutató egyedek tőgye nagyon nagy igénybevételnek van kitéve. Előfordulhat hogy a tőgyet függesztő szalagok elszakadnak. Ezen felül a tejtermelés nagyon sok kalcium és foszfor felhasználását igényli, amelyet ha nem képes az állat szervezete a vérből kivonni a csontok bontásával pótolja a hiányt. Nagy termelésű egyedeknél a vér kálciumszintjének esése akár ellési bénuláshoz is vezethet. (Izmok működéséhez szükség van kalciumra.)

Vegyük végig mi is kell akkor a gazdaságos tejtermeléshez? Tegyük fel, hogy van egy holstein-fríz üszőnk, melyet 16 hónapos korban vemhesítettünk (mármint az inszeminátor) és szabály szerint 285 napos vemhesség után sikeresen világra hozza borját. Ekkorra már több mint 2 éves a jószág (25,5 hónapos). Az ellést követő 60-90 napon belül ismét vemhesítjük az állatot. Az elléssel elkezdődik az első laktációja, mely tételezzük fel szintén az etalont követve 305 napig tart. Az apasztást (fejés beszüntetése) követően 60 napig szárazon áll, azaz nem fejjük az állatot. Ezután következik ismét az ellés.

Az egész tejtermelés tehát körfolyamat, melynek ezernyi apró részlete van. Egy jó szakembernek minden ilyen részletre oda kell figyelnie ha állatait maximálisan ki kívánja használni és ha azok egészségére is nagy gondot fordít.

Egy elrettentő példa: az első laktáció során termelt tej 70-80%-át teszi ki a csúcsteljesítménynek, mely a 3. és a 4. laktációra tehető. Ahhoz, hogy az állat igazán gazdaságosan termeljen tehát min. 3-4 laktációt kellene hogy megéljen. Magyarországon az egy tehénre jutó életteljesítmény borjak tekintetében 2 darab! Lenne még hova fejlődni...


21 komment

Címkék: tej tehén tőgy tejtermelés üsző laktáció

süti beállítások módosítása