Tartja a régi mondás. Valóban így van. Az a gazda, aki nem csupán eteti az állatait, hanem figyelemmel kíséri azok életét, mindennapjait, az tudja elérni a termelési maximumot, alkalmazzon akár intenzív technológiát, akár ridegtartást. Az a gazda, aki elhanyagolja a napi ellenőrzéseket, aki figyelmen kívül hagyja azok bánásmódbeli igényeit, az soha nem fogja sikerre vinni az állattenyésztésben.
Sajnos sok esetben olyan emberek űznek egy-egy hivatást, akik abszolút nem oda valók. Ez persze nem csupán a mezőgazdaságra igaz. Ide tartozik a magyar politikai és közéleti vezetőség 99%-a, jópár alkalmazott az egészségügyben és még sorolhatnánk.
A legmegrázóbb azonban mégis az, ha állatokkal bánnak úgy, mintha azok nem érző, a külvilágra nem reagáló lények lennének. Igazi bicskanyitogató videókra lehet lelni az interneten. Egyesek azt rögzítették kamerával és tették fel a világhálóra, ahogy egy eszement lácfűrésszel vágja le egy pillanatra elkábított sertés fejét és az rángatózik. Készült videó arról is, hogy hogyan bánnak egyes helyeken a naposcsibékkel.
Az állatkínzásokról szóló videók sora valóban végeláthatatlan, minden faj és fajta állatról találhatunk szívszaggató képsorokat. Sokan egyből - jogosan - kötelet kiáltanak, hiszen azok az emberek, akik a szakmában dolgoznak és nem képesek ember módjára viselkedni, azok ugyanazt a bánásmódot érdemlik, mint amit ő maguk elkövetnek az állatokkal szemben. De mi az oka annak, hogy emberek így bánnak élőlényekkel?
A válasz egyszerű. Olyan emberek dolgoznak a szakmában, akik egyáltalán nem oda valók, mint ahogy azt már említettem. Kihalt az emberekből a türelem, az empátia. Minden munkamozzanatot átitat a napi rutin unottsága, a munkahely utálata. A mezőgazdaságba beépült a gyári arculat. "Nekünk termelnünk köll!" - mondták a szocializmusban nevelkedett agrárbetyárok és jól faron rúgták az engedetlen üszőt, vagy ha éppen naposcsibét kellett hordani, akkor bizony feltétlenül 10 perc alatt kellett a keltetőből átvinni mind a tízezret az előnevelő ólakba, vagy különben jön a főnök és lesz leszúrás. Márpedig a parancsot nem szabad meg....ni, mert az csak szaporodik. Tehát nem marad más, mint rekesszel merni a csibéket, bottal hajtani a borjakat, stb...
Létre is jött itthon a Fehér Kereszt Állatvédő Liga, van már Állatvédelmi Ombudsmanunk és mégis... Igaz, hogy a videomegosztókon található állatkínzást megörökítő filmek közül én egyet sem találtam, amely Magyarországon került volna rögzítésre, mégis szükség van nálunk is az ilyen szervezetekre.
A probléma a szakemberek oktatásában van. Ezért akarják a régi időkben "tanult" gazdák és állatgondozók kötéllel, lánccal, traktorral kirángatni a borjút a tehénből, ezért van az, hogy ha a tyúk nem megy félre az útból akkor egyből belerúgnak, ezért történhet meg az is, hogy egy jól működő technológiát (pl. a ketreces tojótyúktartás) ostoba, a szabályokat be nem tartó emberek miatt ítéli el a közvélemény. (Pl.: a fent látható videóban is a tojótyúkok túlzsúfoltságát prezentálják. Eddig ilyen szinten túlzsúfolt ketreceket egyetlen magyar telepen sem láttam. Pedig voltam már párban.) Alapszabály pl. a ketreces tartásnál, hogy 0-6 hetes korig 140-160cm², 7-18 hetes kor között 300-350cm², a 19. héttől pedig 400-450cm² területet kell biztosítani minden egyednek.
Nem a technológia a rossz, hanem az emberek. Az első törvénynek mindig annak kell lennie egy tanult állattenyésztő esetében, hogy csak egészséges, zavartalan életet élő állat termel megfelelően. A nem megfelelő termelés pedig nem megengedhető. Első tehát az állatjólét, az animal welfare.
Télen egy vagyonért lehet hozzájutni az éppen nem szezonális zöldségekhez, de ezek össze se hasonlíthatóak a nyáron vásárolt vagy éppen a kiskertben szedettekhez. A télen vett paradicsom például vastag húsú ugyan, de a héja is vastag, ezáltal nehezen vágható, ami pedig az ízét illeti... Pocsék.
A télen termesztett paradicsom palántája nem a szabad földbe kerül, hanem edélybe, amely a fóliaház vagy üvegház hőmérsékletét veszi át. A megvilágítás izzókkal vagy fénycsövekkel történik, melyek ki- és bekapcsolásáról természetesen számítógép gondoskodik, akárcsak a szellőztetésről és a páratartalomról is.
A legmodernebb zöldséghajtatás (hajtatás = gyors, intenzív termesztés) esetén már nem is földbe ültetik a palántát. Ezt a módszert nevezik talaj nélküli zöldséghajtatásnak. Ilyenkor valamilyen háncsanyagba (pl. kókuszdió héja) vagy vízbe rögzítik a palántát és tápoldatot adagolnak, akár óránként is ha szükséges. Ezzel a módszerrel el lehet érni egy szezon alatt az 50kg/m² termésátlagot is.
A New Holland cég idén dobta piacra a világ első, nem fosszilis energiahordozóval működő mezőgazdasági munkagépét. A "zöld" járgány természetesen kék köntöst kapott, s a motorháztető alatt egy vadonatúj technológia dobogtatja az acélszívet. A hidrogén felhasználása után pedig nem más, mint színtiszta víz távozik a rendszerből. Bár a technológia roppant drága, elterjedésének előszele már most érezhető. A legtöbb megrendelést ez a típus nyerte, ezzel is mutatva Nyugat-Európa gondolkodásának megváltozását. Persze fő kérdés, hogy a munka terén is jól fog-e teljesíteni a trakesz. Egy sor díjat és kitüntetést már be is zsebelhetett vele a holland cég, kiváncsian várom a folytatást... :)