A szénsavas üdítőitalok károsak. Ezt mindenki tudja persze, de nem sokan foglalkoznak vele. Ahhoz pedig, hogy az ember vérlázító dolgokat lásson tisztán, nem kell mániákus összeesküvéselmélet-gyártónak lenni. Arra érdemes a figyelmet felhívni, hogy egy liter szénsavas üdítőital - még a "márkásak" is - olcsóbbak, mint egy liter tej! Sőt! Láttam olyan kóla ízesítésű löttyöt, amelyből 1,5 liter olcsóbb volt, mint az azonos mennyiségű ásványvíz!
Nem tudom elképzelni, hogy miből készül az az üdítő, amely olcsóbb mint a Föld mélyéből feltörő ásványvíz, melynek előállítási költsége a nullához közelít!
Persze lehet mondani, hogy mindenki önmaga dönti el, hogy melyiket veszi meg, mert ha már hitelt is vehet fel az ember, akkor már van annyira felnőtt, hogy tudja mi kell neki. Így van, mindenkinek szíve joga.
De mondok egy egyszerű ellenpéldát!
Iskolai büfé: óriásplakát. A4-es méretű betűkkel reklámozzák a büféablakon a foszforsavval teletömött üdítőt, mellette persze valamelyik népszerű csoki is helyet kap, a falnál pedig ott áll egy-egy üdítőautomata azok számára, akik nem szeretnék kivárni a büfénél a sort. A középiskolákban van már óvszer-, kávé-, üdítő-, csokoládéautomata, az utcán nyugati példára cigaretta-automata strázsál. De nem lehet találni egyetlen gyümölcslevet kínáló masinát, vagy az újabban terjedő tejautomatákat. Miért nem? Mert nincs marketingje. Nincs reklám, nem nyomja az ember a vásárló szemébe, hogy "Haver, ez olcsóbb és még szét se vágja a beled!" akkor már meg se találja.
Nézzük csak meg, hogy pl. a Coca-Cola milyen monumentális marketinggel bír! A '90-es évek elejétől kezdve minden strandon látni Coca-Cola feliratú napernyőt, óriásplakátot. Coca-Colás a közértben az árlap, a hamutartó, a műanyagedény melyre a visszajárót teszik... Coca-Cola automata figyel a kórházi váróban, a stadionokban, a vasúti állomáson, a buszpályaudvaron, az okmányirodában. Ott van az általános-, a közép- és a főiskolában a folyosókon, a kollégiumokban. Kólát iszik a tévében a Mikulás!
Minden csak a reklámon múlik. A marketing a hatalom. Lehet akármilyen ócska és egészségtelen a termék, jó reklámmal el lehet adni.
Van a mondás, hogy a jó bornak nem kell cégér. Sajnos ez manapság már nem helytálló. Azok pedig, akik csak a minimális reklámot tudják megfizetni, el vannak nyomva, hiszen egy 5m×3m-es plakát mellett ki nézi meg az oszlopra ragasztott szórólapot?
Most, hogy mindezt ilyen szépen leírtam, elolvassák majd azok, akik eddig is látogatták a blogomat. A főoldalra pedig majd megint kikerül egy három pucér nőről szóló post, vagy egy tanulatlan roma politikus aktuális okossága.
Ez a bejegyzés garantáltan nem fog címoldalon szerepelni, mert egy társadalmi problémát boncolgat, ami sok-sok ezer embert érint. Ez nem olyan fontos, mint hogy egy férfi hogyan szakított egy nővel.
