Magyar Asztal

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) honlapján is kívánt a Kormány reflektálni a Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik) kijelentéseire és kérdéseire. A téma ismét a legaktuálisabb, és az egyik, ha nem a legfontosabb törvény, a földtörvény megalkotása, részleteinek megvitatása. Lássuk, milyen pontokat tart fontosnak kiemelni az agrártárca sajtóosztálya!

"A tervezet deklarálja, hogy termőföldet csak földműves vehet és művelhet. Se külföldi, se magyar jogi személy nem tulajdonolhat termőföldet, csak így lehet megvédeni nemzeti értékünket a spekulánsoktól."

A lényegi mondanivaló természetesen a sorok között rejlik, így tehát fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a VM közleményében nem tér ki a külföldi természetes személyek földszerzési lehetőségeire, tilalmára, amelyre a jobbikos honatyák minden felszólalásukban kitérnek. Ezen felül fontos még azt is megjegyezni, hogy a jelenlegi rendszerben nem tulajdonolhat termőföldet külföldi állampolgár, ugyanakkor zsebszerződések révén bérelhet, s a földhasználatnak ezen módjára sem tér ki a VM válasza.

Bizonyára mindenki számára látható, hogy a földterületek bérlésével is gyakorolható annak használati joga, így tehát továbbra is fenn fog állni az eredendő probléma: kik fogják tudni bérelni a termőföldeket? Erre a kérdésre a VM jelen cikke nem tér ki.

"Széles kompromisszumon alapuló ernyő-törvény készül, ezért a tervezet benyújtását alapos társadalmi egyeztetés előzi meg. "

Valóban, interneten kitölthető kérdőív segítségével kívánta kikérni a gazdák véleményét a VM az optimális birtokméretről, illetve néhány egyéb kérdésről. A témával kapcsolatban itt a Magyar Asztalon is jelent meg bejegyzés, amely úgy gondolom korrektül leírja a módszer és annak minőségének hiányosságait.

"Az új földtörvény vitaanyaga elkészült, melyet az elmúlt hónapokban megtartott konzultációk, szakmai tanácskozások tapasztalatait és javaslatait is felhasználva alakított ki a tárca."

Ezzel kapcsolatban is "papírra" vetettem gondolataimat, s még ma is azt mondom, hogy bár a politikában - sajnos - bevett dolog a saját tábor bevonása és érdekeinek előtérbe helyezése a teljes társadaloméval szemben, a földtörvény horderejénél fogva komolyabb társadalmi szakmai konzultációt kívánna. A bejegyzés itt olvasható.

"A Jobbik eddig azért méltatlankodott, hogy nincs elég idő a földtörvény koncepció társadalmi vitájára, most az egész nyár rendelkezésre áll a tervezet megvitatására, de ez sem jó a pártnak."

Nem kívánok pálcát törni egyetlen párt felett sem, illetve megvédeni sem kívánok senkit - hiszen megvédik ők magukat -, de a földtörvény olyan horderejű kérdéseket kíván tisztázni, hogy abban minden apró hiba tízszeresen fogja megbosszulni önmagát. Nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben egy komplett, minden részletre kiterjedő törvényt tudjon az országgyűlés megalkotni, s ehhez valóban nem biztos, hogy elegendő lesz a két hónap.

A VM egy korábbi, június 9-i keltezésű nyilatkozata pedig utólag kíván választ adni Ángyán József ex-államtitkár által napvilágra hozott, s azóta bebizonyosodott Fejér megyei földszerzési kérdésekre. A téma még ma is aktuális, s minden bizonnyal 2014-ben is igen fontos muníciót fog biztosítani az ellenzéknek.

Az elmúlt évtizedekben kialakult egy nézet, mely szerint a Nyugat-európai országokban minden jobban és gazdaságosabban működik, mint itthon Magyarországon. Természetesen van benne némi igazság, azonban én szeretném a negatív tapasztalatomat megosztani a lelkes olvasótáborral. Nem kívánom hazánk mezőgazdaságát olimposzi magasságokba emelni, ugyanakkor igyekezni fogok leszoktatni magunkat az önostorozásról.

Az Internationaler Grünlandtag 2012-n volt lehetőségem az alábbi fényképet készíteni a helyi tejelő szarvasmarhatelep falközi silójáról, illetve a benne tárolt takarmányokról.

A szemfüles olvasó már az előző mondatból ki is olvashatta, hogy miről szeretnék írni a mai bejegyzésben. Nem másról, mint arról, hogy szakmailag igen megkérdőjelezhető egy silótérbe több takarmányféleséget betárolni. Ez pedig csak egy a sok "hiányosság", szakmai hiba közül, amelyet Pyrhában tapasztaltam.

Napjainkban a tejelő tehenek takarmányozása ún. TMR-rel (Total Mixed Ratio), azaz teljes takarmánykeverékkel történik. Ennek lényege, hogy a tartósított takarmányokat (szilázs, szenázs, széna), az abrakot és az egyéb kiegészítőket egyben, összekeverve kapják az állatok. Ezzel a módszerrel elkerülhető, hogy az állat válogasson a takarmányok között, ezzel táplálkozás-élettani problémákat okozva magának, illetve csökkentve a saját termelését. A TMR technológiánál azonban nagyon fontos, hogy az egyes komponensek mennyiségét pontosan adagoljuk a keverékbe. Az egyik legfontosabb mozzanat tehát, hogy az összetevők beltartalmi értékeit ismerjük, s ennek megfelelő arányban adjuk a TMR-be. Belátható tehát, hogy ha az egyes takarmánykomponensek egymásra rétegezve kerülnek a silótérbe, mint a képen látható módon (lentről felfelé haladva) a lucerna, a cukorrépaszelet és a silókukorica szilázs, akkor a kitároláskor nem lehet pontosan meghatározni a keverékbe kerülő alapanyagok arányát. (Google Maps-be beillesztve ezeket a koordinátákat 48.148379,15.692704 a pyhrai telepet láthatjuk.)

Természetesen a gyakorlatban adódhatnak kényszerhelyzetek, elképzelhető tehát, hogy egy telepen több tartósított takarmányra van szükség, mint amennyi a silótérbe befér, de ez a probléma Pyhrában nem állt fent, mivel több falközi siló állt rendelkezésükre, illetve voltak fóliatömlőik is. Ebben az esetben pedig a takarmány ilyen módon való tárolása óriási hibának számít!

Ezen kívül a szervestrágya tárolását nyugati szomszédaink előszeretettel oldják meg a szántóföld szélén, ahogy azt az EU foggal-körömmel tiltja a talaj nitráttal való szennyezése miatt. A különbség persze az, hogy míg itthon milliós betonkádakat kell építenünk a trágya tárolására, addig Ausztriában nem kapnak büntetést a gazdák, akik a szabályokat semmibe veszik. Távol álljon tőlem, hogy a pyhrában látottak alapján általánosítsak az ausztriai állapotokra, de az ország felén átutazva nem egy helyen láttam hasonlókat.