Magyar Asztal

 Elnézést kérek mindenkitől, hogy ennyiszer kerül szóba a politika, de sajnos a mezőgazdaság minden egyes részletének gazdaságosságát, piaci lehetőségeit a hazai és az EU-s törvénykezés határozza meg, így tehát elkerülhetetlen, hogy időről időre szóba ne kerüljön valamely honatyánk éppen aktuális okossága.

Az éppen aktuális téma nem más, mint a dinnye. A dinnyeszezon beköszöntével rögtön elkezdődik a politikai sárdobálás is, mivel a kormány igyekszik azt mutatni a közvélemény felé, hogy megoldást keres a termesztők problémáira, míg a(z) (nem konstruktív) ellenzék támadja, ha másért nem, akkor a kései intézkedések miatt.

 Érdekes, hogy a korábbi kormány tagjai most tudnák a megoldást a problémákra, mégis akkor borították a dinnyét a gazdák az Auchan elé, mikor ők voltak a húsos kondérnál.

Lehet, hogy a nagy meleg az oka, de feltévedtem az MSzP honlapjára is, ahol is Tabajdi Csaba EP képviselő, egy nem is olyan régi bejegyzésére leltem. A téma már 2004-ben is aktuális volt, mikor Tabajdi már az EP-ben üldögélt. Akkor miért nem volt olyan fontos a magyarság megmentése az argentin és brazil GM szójától? Akkor nem volt fontos a sertéságazat segítése az állati fehérjék etethetőségének engedélyezése révén?

Hogy lehet az, hogy ha valaki ellenzékiségbe kényszerül, rögtön tudja, hogy mit kell(ett volna) csinálni? (Ez egy költői kérdés.) Hogy lehet az, hogy Ficsor Ádám még ma is a mezőgazdasági bizottságban osztja az észt? Az, aki a mezőgazdaság területén leszerepelt (hiszen Bajnai inkább tárca nélküli nemzetbiztonsági minisztert csinált belőle) mondja meg a tutit? A legszebb a parlamentben, hogy ha megfelelő befolyással rendelkezik az ember, bekerülhet országos listáról képviselőnek, majd szakértelemtől függetlenül bármely bizottságba, ahol nincs is más feladata, mint időről időre felállni és tiltakozni, szidalmazni, stb... Pedig ha már olyan okossá tette az ellenzékiség, akkor miért nem tetszettek anno véghez vinni a nagy reformokat?

 Éljen, éljen! Változott a földügyi törvény! Az első és legfontosabb - szerintem -, hogy mostantól csak közeli hozzátartozónak, az önkormányzatnak, egyháznak vagy magának az államnak lehet ajándékozni földet. Ez azért fontos, mert eddig az ajándékozás révén ki lehetett játszani az elővásárlási rendszert, hiszen ha valaki értékesíteni kívánta a földjét, de nem annak a személynek, akinek egyébként elővásárlási joga volt, akkor egyszerűen csak elajándékozta a föld egy részét a célszemélynek, s onnantól már, mint résztulajdonos első helyre került az elővásárlási sorrendben. Ez eddig rendben, pirospont jár érte!

Azonban amikor megkaptam a törvénytervezetekről szóló irományt, melyet a Fidesz nyújtott be, szemet szúrt valami. Ez a 13.§ (3a) bekezdése, amely így szól: 

"Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adás-vételi szerződés olyan földrészletre, amely

a) a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy - amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli - nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges."

Tetszenek emlékezni a sukorói King's City projektre, mely szintén nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak indult? Ugye igen? Nos, ezek után már törvény menti fel a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA) a versenyeztetés alól, hiszen ha a szervezet úgy dönt, hogy egy cég beruházása nemzetgazdasági szempontból kiemelkedően fontos, úgy mindenféle pályáztatás nélkül eladhatja a földet. Látják, kedves MSzP-s kollégák, így kell ezt csinálni! Először 53%-ból csinálni kell egy 2/3-os többséget, majd törvényt hozni annak érdekében, hogy teljesen legálisan lehessen majd mutyizni!

A minap lehetőségem nyílt ellátogatni Zala megyébe, s meggyet szedni az ottani rokonaim kertjében. Az ilyen látogatások általában családiasan telnek, ritkán merülnek fel szakmai kérdések, már csak azért is, mivel képzettség tekintetében igen heterogén a rokonság, így tehát én nem hozom fel a retard műtrágyák témáját, ők pedig nem fognak engem oktatni az esztergályos mesterség rejtelmeire.

Olykor azonban szóba kerül a növényvédelem, amihez becsülettel bevallom, nem különösebben értek, s felmerülhetnek olyan kérdések is, hogy mitől és hogyan is lesz jó pálinka a gyümölcsből, stb... Most azonban nem ilyen területről merült fel egy igen fogós kérdés, s becsülettel bevallom, nem is attól az embertől jött, akitől vártam volna. Tíz éves unokatestvérem állt elém egy, immár kimagozott meggyel és azt kérdezte tőlem, hogy miből is van a gyümölcs.

Hirtelen úgy éreztem magam, mint a rossz diák, akit a professzor legegyszerűbb kérdése is kizökkent, s hebegve-habogva próbáltam elmagyarázni a dolgot úgy, hogy egy tíz éves gyerek is megértse. Beszéltem neki arról, hogy a gyü

mölcs lényegében azokból az anyagokból lesz, amiket a fa a gyökerén keresztül a talajból felvesz, s azokat alakítja át. Persze egy igazi gyerek ilyenkor rákontrázik, és már jött is az újabb kérdés, mégpedig hogy a barack zöld része miért savanyúbb, a sárga pedig mitől édesebb? A válasz kézenfekvő; több benne a cukor. Na igen ám, de hogy kerül bele a cukor, hiszen egy fiatal gyerek számára a cukor nem egy oldatban lévő molekula, hanem az a fehér, kristályos anyag, amit a szülők a kávéba szoktak tenni.

A második hibát itt követtem el, mivel azt találtam mondani, hogy a cukor bizony a levegő szén-dioxidjából és a földből felvett vízből lesz, napsütés hatására. Elfelejtettem azt, hogy egy gyerek számára egyáltalán nem logikus, hogy hogyan tudnám összekeverni a levegővel a vizet, illetve hogy egy keverék hogyan alkot egy új anyagot. Szerencsére ez a válasz már annyira érthetetlen volt szegény fiú számára, hogy nem állt elő újabb kérdéssel.

Azt hiszem, nem olyan könnyű a tudást átadni az ifjabb generációknak. :-)