Egyik ismerősöm paprikatermesztő. Észak-Magyarországon, Hatvanhoz közel pár fóliaházban termesztik a különböző - elsősorban TV - paprikákat. Lévén, hogy nekem a zöldségtermesztés nem szakterületem, érdeklődve hallgattam a termesztéstechnológia részleteit és persze az előnyöket, hátrányokat, jelenlegi magyarországi helyzetet.

Ismerősöm arra panaszkodott leginkább, hogy a korai szezonban, amikor jó árat fizetnek a paprikáért a felvásárlók, akkor azok a termelők vannak előnyben akik valamilyen úton-módon, fűteni tudják a fóliaházakat, így már a korai szezonban nagyobb mennyiséget tudnak értékesíteni, persze nagyon jó pénzért. Aztán ahogy közeledik a főszezon, a kínálatba lassan bekapcsolódnak a szabadföldi termesztők is, a kínálat tehát gyorsan megugrik. Ez pedig természetesen a felvásárlási ár zuhanását hozza magával. Ebből sem a termelő, sem a fogyasztó nem profitál. Csak a felvásárló. Mert ugye ők kihasználják, hogy a termelőnek nincs ereje és energiája közvetlenül a fogyasztóknak vagy a boltoknak értékesíteni a paprikát. A nagyobb üzletek pedig nem állnak szóba kistermelőkkel. Így tehát marad a felvásárló és az általa mondott ár. Amire végül úgyis rábólint a gazda, csak ne maradjon a nyakán a termés.

A megoldás persze egy korrekt árat kínáló közös értékesítési szervezet lenne, amelyre egyelőre vajmi kevés esély van, hiszen a mezőgazdaságban hatványozottan érvényes az "Oszd meg és uralkodj!" elv. Amíg a gazdák nem tudnak összefogni és a felvásárlókat kikerülve értékesíteni, addig bizony a fogyasztók is bőrükön érzik a rendszer hibáját.