Minden bizonnyal sokan hallottak már a méltán híres korondi fazekasok szemet gyönyörködtető cserépedényeiről és dísztárgyairól! De vajon hallottak-e a cecei fűszerpaprikáról vagy az ott termő mézédes görögdinnyéről? Nem? Pedig Fejér megyében bizony híre van, s akárcsak az erdélyi Korondon, itt is az út mentén felállított standokon árulják portékáikat a kofák.

A nagyközségen átutazók jobbról is, balról is katonás sorokba felállított pultokon gyönyörködhetnek a füzérekben lógó fűszerpaprikákban, a haragoszöld dinnyékben és egyéb ínycsiklandozó árukban. Aki pedig egyszer megkóstolja az itt vásárolt élelmiszerek egyikét, később már ezekhez hasonlítja a máshol fogyasztott ételeket is. Jómagam is jártam már így, mikor messzi városban használt fűszerpaprikára legyintve mondtam; „Eltörpül a cecei paprika mellett!”. Így vált a cecei jelző mifelénk minőségi kitüntetéssé. Nem márka ez, hanem a hétköznapi emberek által létrehozott minőségbiztosítás. Biztosítás, hiszen eddig egyszer sem csalódtunk a kofáknál vett dinnyében és paprikában.

Biztos vagyok benne, hogy a környező városokból, így akár a nem is oly közeli Székesfehérvárról is hajlandóak egyesek leutazni Cecére, hogy az évi szükséges fűszerpaprika-mennyiséget előre megvegyék. A minőségért hajlandóak többet költeni a magyarok. Mindez érthető persze, hiszen a nagyáruházak polcain sorakozó paprikaőrlemények többsége íztelen, sőt, extrém esetben még paprikát is csak messziről látott. Márpedig a vasárnapi tyúkhúslevest mi koronázná meg jobban, mint a pikáns és markáns ízű fűszerpaprika? Ez az, amitől a gulyásleves, a pörkölt és a halászlé is magyarossá válik. A magyar konyha egyik szegletköve ez, amelyről már Gárdonyi is említést tesz Egri csillagok című regényében, mikor a magyar rabot leszidja egy török őr, amiért az túl erősre fűszerezte a levest.

Gárdonyi kissé túlzott ugyan, hiszen a török időkben még nem volt jelen az országban a fűszerpaprika, de ez mit sem változtat a tényen, hogy regényének ezen momentuma minden bizonnyal már a XIX. században kialakuló magyaros ízvilág egyik legkorábbi, írásban megjelenő emléke. S ki tudja, talán még az agárdi származású Gárdonyi Géza is kóstolhatta a cecei fűszerpaprikát!

Persze nem csupán Cece a híres egy-egy hagyományos termékéről. A szegedi paprika is sokak által ismert. Szegeden azonban elkövették azt az óriási hibát, hogy a távoli településekről is beszállított alapanyagok felhasználásával elvesztették termékeik tájjellegét. Ezt tetézte az őrleményeikbe kevert külföldről beszállított, dioxinnal fertőzött paprika keltette bizalmatlanság.

A helyben készített termékek általában könnyen eladható, jó minőségű élelmiszerek, hiszen a hírnév kötelezi a gyártót az állandó minőség garantálására. A helyben előállított élelmiszerek védelméhez és fennmaradásuknak segítéséhez szükség volna a helybeni feldolgozás, így pl. a szárító-, savanyító- és őrlőüzemek kiépítésére. A helyi foglalkoztatás, a vidéki munkanélküliség csökkentésére kiváló lehetőség volna a tájjellegű, helyben előállított élelmiszerek gyártása. Ez különösen igaz a kertészeti termékek, így például a zöldségfélék és az állati eredetű élelmiszerek; joghurtok, szalámik, stb… esetén. A helyi termékek hírnevén hogy ne eshessen csorba, fontos az eredetvédelem garantálása. Prémium kategóriás élelmiszer azonban csak akkor vásárolható alacsonyabb áron, ha a gazdák közvetlenül a fogyasztónak vagy egy közös feldolgozónak értékesítik áruikat. A kereskedelmi hálózatból ki kell zárni a felvásárlókat, hiszen ők felesleges közvetítői szerepükért súlyos árat kérnek, amellyel közvetve a gazdákat teszik tönkre és az árnövekményt a fogyasztókkal fizettetik meg a kereskedők.

Eljött a mezőgazdaság rendszerváltásának ideje! A családi gazdálkodás igenis életrevaló a mai gazdasági környezetben is, de ehhez olyan mezőgazdasági vezetésre van szükség, amely a kistermelők érdekeit védi az iparszerű gazdálkodókkal és a külföldről behozott, többségében silányabb minőségű termékekkel szemben!