facebook

Jó-e a magyar kenyér?

2009.10.14. 20:06 Imre Laci

"Az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (DG SANCO) 2009. október 21-ére hívta meg a sütőipar képviselőit, hogy megvitassák, miként lehetne csökkenteni a kenyerek sótartalmát. A finn, angol, spanyol és talán a belga tapasztalatokra épülő megbeszélésen az ipar és az élelmiszer-biztonsági hivatalok képviselői vesznek részt, számol be előzetesen az EU Food Law 2009. október 2-ai száma."

- MÉBiH -

Lehet, hogy ezért egyesek megköveznek, de szerintem ez a probléma nem tartozik az EU-ra. Vizsgálatok alapján be lett bizonyítva, hogy Magyarországon a kenyér sótartalma túl magas? Ha nem, akkor mégis miért kell ekkora összeröffenést csapni?

Ráadásul arra sem tér ki ez a téma, hogy az egyes országokban teljesen más a kenyér összetétele és minősége is! Az Ausztriában élő bátyám örömkönnyeket hullajtott mikor itthon ismét a megszokott félbarna kenyérből ehetett. Nyugati szomszédainknál csak a felfújt toast kenyér dívik, amelytől húsz szelet után sem lakik jól az ember.

Miért nem tudják a kérdésben érintett országok önmaguk elérni, pl. törvényi úton, hogy mekkora legyen a kenyér maximális sótartalma? Miért kell többszáz szakembert összehívni, fizetni a szállodai és egyéb költségeket? Felesleges. Netán éppen egy finn szakember fogja megmondani, hogy az angol pékszövetség (ha van ilyen) hogyan süssön?

Számomra az is érthetetlen, hogy hogyan kíván az EU közös megoldást találni egy olyan problémára, ami minden országban máshogy van jelen? Mert ugye nekem senki fia ne akarja bemagyarázni, hogy a francia toast-ban és a magyar félbarnában ugyanúgy sok a só, mert egy teljesen más összetételű és sütési technológiával készült pékáruról van szó.

Ezen kívül itt van rögtön egy 2009 februári spanyol nyelvű cikk éppen arról, hogy a spanyol kenyér a legkevésbé sós egész Európában.

Mellesleg anno senki nem vizsgálta a kenyér sótartalmát és mégis elég gyakoriak voltak a 80-90 éves emberek. Azok a vidéki "nagyöregek" akik átélték a világháborút még ma is vígan kapálgatják a szőlőt, hordják a kútról a vizet és felássák a kertet minden ősszel, pedig ők is a magyar kenyéren nőttek fel, sok esetben százszorta rosszabb életszínvonal mellett mint amiben nekünk manapság részünk van. Tehát nekem senki ne mondja, hogy a magyar kenyér egészségtelen!


74 komment

Címkék: tartalom magyar kenyér liszt toast

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarasztal.blog.hu/api/trackback/id/tr461450569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gyík (törölt) 2009.10.14. 21:13:36

El kell menni és a középső ujjal beintegetni.

Ez a "túl sok só" mizéria meg nem igaz. A só kell.
Lásd nyáron, mikor nagyon izzadsz, egy csepp is olyan magas sótartalommal rendelkezik, hogy mikor eszik az ember, az átlag sótartalma egy kanál levesnek kevesebb. Ezt pedig pótolni kell, és ezt nem is igazán teszi meg az ember.

A kenyerünk pedig így finom, isten ments, hogy már ezt is elvegyék tőlünk.

gyík (törölt) 2009.10.14. 21:16:53

Só háztartás:
A sóháztartás szorosan összefügg a vízháztartással, mivel a sejtplazma és a vér sok oldott ásványi anyagot (nátrium, kálium, kalcium, magnézium, kloridion, bikarbonátion, foszfátion) tartalmaz.

A só-víz háztartás egyensúlyát a vese szabályozza. A vese folyamatosan kontrollálja az átáramló vér víztartalmát és sókoncentrációját.
Emelkedett sókoncentráció esetén az agyalapi mirigy antidiuretikus hormonjának (ADH) hatására a vese kevesebb vizeletet termel, a vízleadás csökken.
A sókoncentráció növekedésének fontos jele a szomjúságérzet. Ha a sókoncentráció csökken, az ADH-szint csökken, a vizelet termel?dése fokozódik, a vízleadás növekszik.
A folyadékháztartás egyensúlyának fenntartása érdekében a vese a kering? vér mennyiségét is folyamatosan kontrollálja. Ha a vérmennyiség csökken, a mellékvese által termelt aldosteron nev? hormon szintje emelkedik. Az megemelkedett hormonszint hatására csökken a szervezet sókiválasztása. Ennek következtében szomjúságérzet alakul ki.

A szervezet folyadékháztartásának állandóságát a vizeletkiválasztás és a sóháztartás állandó összehangolt működése tartja fenn.

A só-víz háztartás egyensúlyának zavara súlyos állapotot idézhet elő. Ha a szervezet nagy mennyiségű vizet és sót veszít, a belső egyensúly felborul. Hányás, hasmenés esetén a megnövekedett vízleadás mellett nagyon nagy mennyiség? só is távozik a szervezetből.

etkezesiutalvany 2009.10.14. 21:17:13

pedig az. persze okoskodhatsz, de ilyen hörgések helyett inkább olvass utána a fehérlisztnek. az a mendemonda meg, hogy "hejj, a régi öregek 90 évig éltek" eléggé vicces, főleg azért mert annó sokkal több teljes kiőrlésű gabonát fogyasztottak mint a mostani túlsózott, hófehér, mindenféle anyaggal felfújt úgynevezett "péktermékek", ahelyett, hogy ilyeneket írsz inkább járj végig egy-két pékséget pl. Budapesten - hányinger amit készítenek, nem véletlenül olyan rosszak az itt élők egészségügyi mutatói, node mindegy felesleges beszélni erről uncsi, egyed csak a sajtos, túlsózott, felfújtm hófehér szarságokat, ha neked ez jelenti a magyar péktermékeket akkor hajrá - egyébként ha utánanéznél az ősi magyar péktermékeknek akkor rájönnél, hogy a rozs, árpa teljes kiörlésű formái voltak az őseink egészségének alapjai, aminek semmi köze a mai péktermékekhez...

BOB 2009.10.14. 21:19:05

Nyugati szomszedainknal tapasztalataim szerint nem a felfujt formakenyer divik, illetve persze az is van, ugyanugy, mint nalunk, de a fogyasztasban a teljes kiorlesu gabonakenyerek azok, amik joval nepszerubbek, mint idehaza. Azok a fekete, suru, termeszetes kovasszal keszulok, amik nalunk horribilis aron mennek. Mellesleg szinte a teljes nemet nyelvteruleten igy van ez, mig mondjuk a franciaknal es a belgaknal inkabb a baguette es a vajas tesztaju croissantok mennek.

A magyar gabona sajnos szar. Fajdalommal mondom, de boven van mit tenni ezen a teruleten. Elmultak mar azok az idok, amikor peldaul a bankuti 1201-es vagy 1014-es buza messze foldon hires volt acelossagarol, sikerszerkezeterol. A mai magyar buzak tulnyomo tobbsege nem minosegre lett nemesitve, ennek megfeleloen nem tud magas minoseget adni.

gyík (törölt) 2009.10.14. 21:22:24

Szóval ez egy @szság már megint.

Mint a lyukméret a sajton vagy a banán(?) görbülete?

maydayray 2009.10.14. 21:23:11

osztrák és német pékáruk kiválóak. ennyit mondanék. igaz, nincs abált szalonna .-)

WinstonSmith 2009.10.14. 21:40:33

@maydayray: okok, jó az osztrákiás kenyér, de csak mint különlegesség...

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2009.10.14. 21:41:23

@etkezesiutalvany: Persze, függ azon is a dolog, hogy melyik bolt melyik pékségtől hozatja a kenyerét.

Jómagam a házunkhoz közeli boltban szoktam kenyeret venni és az viszonylag nehéz, jó állományú.

Vannak olyan kenyerek, amelyek két nap után beton keménységűek stb... Itt is van azért minőségbeli szórás.

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2009.10.14. 21:46:04

@BOB: Azért az eléggé elhamarkodott kijelentés volt, hogy nem nemesítenek a minőségre.

A búza sikértartalmát és acélosságát nem csupán a genetika határozza meg, ebbe nagyon nagy beleszólása van a környezeti hatásoknak is. Abból pedig manapság igencsak szélsőséges jut ki a növényeknek... Így nem is várható el, hogy olyan egetrengetően jó minőségű gabona teremjen. Még ha a genetikai háttér jó is volna...

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2009.10.14. 21:51:31

csinálnak maguknak munkát a diplomás semmihez se értők...

MeeCee 2009.10.14. 22:12:32

A felfújt és hófehér kenyér inkább nálunk divat, ehetetlen, szeletelhetetlen. Ne mondja senki, h jó az, amikor egy kilós kenyér méretben akkora, mint régen a kétkilós volt.

ave 2009.10.14. 22:20:49

En azt szeretnem, hogy nem a sotartalommal benaznanak, hanem hogy lehessen jo kenyeret kapni.

A teszkos kenyerek szarok.

Fantómas 2009.10.14. 22:30:47

Van jó kenyér, de ritka. Mint ahogy ritka a jó kifli zsemle is. Mindenesetre ezeket nem a Tecsoban meg a Zosanban kell keresni az biztos. A szupermarketes pékárúk a kenyérkészítés megcsúfolása,száraz, szemét, ehetetlen puffancsok, ég a gyomrom ha rájuk gondolok....vagy a szar csomagolt "kenyerekre". Itt pesten azért szerencsére lehet normális, "pék látta" kenyeret venni, de pl. sárospatakon -ahol van szerencsém néha 1-2 hetet eltölteni-, a kisboltokban meg szinte mindenhol csak neylonbacsomagolt, szikkadt, keletlen élesztőízű előreszeletelt pocsék ehetetlen förmedvényt lehet kapni. Disznóknak való kenyér az, nem embernek, és a disznók kapnak is belőle eleget, mert olyan rossz, hogy sosem fogy el mind, mielőtt teljesen fogyaszthatatlanná válna, úgyhogy megy a moslékba bőven. Borzasztó tudat, hogy gyerekek nőnek föl úgy, hogy nem érezték soha a frissensült kenyér illatát, amikor felszelik és az illatos kenyér még szinte gőzölög, és az aranybarna héja csakúgy roppan, hogy az ember nyála elcseppen...

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2009.10.14. 22:31:25

@MeeCee: Lehet találni jó kenyeret is, csak nem a Tesco-Cora-Auchan triónál kellene kutakodni!

Bandibacsi34 2009.10.14. 22:32:05

En Angliaban elek. itt is csupa szar kenyer van (toast), max 2 napig all el. VAn francia meg kozep europai is csak az meg kurva draga. En lengyelt veszek, de az sem osszehasonlithato a magyarral. Mo egyebkent az egyik legjobb hely (kaja, pia,szorakozas, kultura) a vilagon kiveve a penzt meg, hogy zartak a lehetosegek-kis orszag kis foci.....

Zka · http://www.youtube.com/watch?v=_wpDbI1gca0 2009.10.14. 22:36:34

Az utóbbi 5 évben az itthoni tömeggyártott kenyerek nagyrésze totálisan élvezhetetlen hulladék. Csak saját készítésűt érdemes enni, vagy jobbfajta pékségben venni frisset. De pl amit szeletelve árulnak zacskózva az mind minősíthetetlen szemét.

Éhesló 2009.10.14. 22:50:42

Addig nem nyugszanak, míg a disznóvágás után a kenyeret is el nem cseszik.

Gery.Greyhound · http://greyhound.blog.hu 2009.10.14. 22:52:28

Irigylem az EU-t, úgy látszik minden tökéletes tőlünk nyugatra hogy ilyen jelentéktelen "problémákkal" kell foglalkozniuk.

Ha ennyire unatkoznak az ottani hivatalnokok, eljöhetnének ide és megnézhetnék azt a bodrogkeresztúri kilátót, a szerencsi kaput, vagy a kutya-fittnessközpontot...

Gery.Greyhound · http://greyhound.blog.hu 2009.10.14. 22:54:25

@ave: Mi a faszért jársz a Teszkóba? Szvsz ott nem csak a kenyér a szar, hanem minden saját termék.

Vegyél magyar boltban magyar élelmiszert, a Teszkót pedig hagyd meg a proliknak.

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2009.10.14. 23:01:19

@Gery Greyhound >:

"Vegyél magyar boltban magyar élelmiszert, a Teszkót pedig hagyd meg a proliknak."

Ámen.

knorbert 2009.10.14. 23:21:49

@Fantómas: Meglepő, de a Tescoban lehet kapni a legfinomabb zsömlét. Nem, nem a "normál" zsömlére gondolok, hanem a (talán 21 Ft-ba kerülő?) kovászos vágott zsemléjükre. Eszméletlenül finom! Hagyományosan kerek alakú, de ízre mint a régvolt (azóta megszűnt) hosszúkás sió zsömle.

hamisnero 2009.10.14. 23:21:58

kedves imrelaci.
idemásolom a hír, amin kiakadtál. és most olvasd el. aztán mégegyszer. aztán válaszolj: ki beszélt magyar kenyérről, meg egyáltalán mi a pék bajod van. és a többi funkcionális analfabétának is. tessék már olvasni, vélemény előtt
"Az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (DG SANCO) 2009. október 21-ére hívta meg a sütőipar képviselőit, hogy megvitassák, miként lehetne csökkenteni a kenyerek sótartalmát. A finn, angol, spanyol és talán a belga tapasztalatokra épülő megbeszélésen az ipar és az élelmiszer-biztonsági hivatalok képviselői vesznek részt, számol be előzetesen az EU Food Law 2009. október 2-ai száma
egyébként a sóbevitelről kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Rwindx 2009.10.14. 23:28:53

Én jóideje a kenyérfogyasztásom nagyját magam sütöm meg, abba csak az kerül amit jóvá is hagyok :) Olcsóbbnak nem olcsóbb, de határozottan jobb, mint az átlag beszerezhető.

Ha az EU-t belepofázási hajlandóságát nézzük, és összevetjük a boltokban kapható magyar kenyerek nagy részének minőségével (amit ha jól látom mindenki a szintjén ismer), akkor lehet hogy nem is mondanak hülyeséget, ha azt mondják meg kell nézni mi a szart sütnek nekünk. Nem?

Nemrég néztem valamelyik csatornán francia pékekről egy kis filmet. Ott sokan belátták hogy néha jó megfogadni tanácsokat, pl molnárokét hogy milyen kenyérhez milyen alapanyagokat használjanak fel.
Meghallgatni érdemes más véleményét, nem kell látatlanban öntudatoskodni. A végén talán még jóljárunk vele. Szvsz. Ha meg tényleg faszság, akkor arra a meghallgatás után is lehet véleményt mondani.

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2009.10.14. 23:57:46

@Rwindx: Természetesen érdemes meghallgatni a jó tanácsot, de azt is nézni kell, hogy ráköltenek pármillió eurót, aztán itthon a teszkó ugyanúgy az ócska és ehetetlen szärt fogja gyártani és eladni.

lorien · http://lorien.blog.hu 2009.10.15. 00:02:35

Érdekes poszt. Ettél te már Nyugat- vagy Dél-Európában kenyeret? Persze kint sem fenékig tejfel az élet és ott is sok szemetet kapni, de ott még kapni jót, ami pedig ma itthon van, az a kenyér megcsúfolása. Sajnos az árversenyben a pékek és az igazi kényér alul maradtakm és országos szinten is csak néhány mohikán maradt már, akik hagyoményos kovászos technológiával, adalékmentesen sütik a kenyeret. De a baj gyökere ennél is mélyebb, gyakorlatilag kenyérnek való rendes lisztet sem nagyon kapni. Ehhez képest tkéletesen másodlagos, mennyi só van benne, a többi benne lévő vegyszer talán ennél jóval károsabb.

gitáros 2009.10.15. 00:02:47

@gyík:
milyen az a "mi kenyerünk"?

Rwindx 2009.10.15. 00:06:56

@Imre Laci: A remény hal meg utoljára.

Körticsek · http://muranomanufaktura.blog.hu 2009.10.15. 00:43:51

Lehet kapni már egészen olcsó kenyérsütőket is. Este belepakolod a hozzávalókat, reggelre megvan a friss kenyér. Napokig eláll, tudod mi van benne, és élmény saját sütésű kenyeret enni. De meg lehet sütni tepsiben, sütőben is, a net tele van receptekkel. Ha megvan egy jóféle alaprecept, lehet kísérletezni az extrákkal. Pl. olajos magvak. A felfújt kenyereket meg el lehet felejteni.

Rwindx 2009.10.15. 01:03:04

@Imre Laci:
Elolvastam a blogból kb 7 oldalnyi régi posztot. Jó a blogod. Laikusként mondom :)

mizrolist 2009.10.15. 01:33:38

@Körticsek: épp ezt akartam én is javasolni a fanyalgóknak. Ettem kenyérsütő gépben és sütőben sült kenyeret is... mindkettő jobb volt a boltban kapható pékáruk 98%-ánál.

há zé · http://indafoto.hu/hhzz 2009.10.15. 03:55:37

Nem is emlékszem, mikor ettem utoljára kenyeret. Már ott tartok, ha nem kapok zsömlét, akkor inkább veszek "tartóskenyeret", annyira szar lett az a pékáru, amit még mindig van pofájuk kenyérnek hívni. :(

Humanic (törölt) · http://macso.blog.hu 2009.10.15. 06:52:04

@BOB: "A magyar gabona sajnos szar"
Mitól lenne szar? A bánkúti, székács még mindig jó. Más kérdés, hogy inkább vetnek a gazdák ukrán vetőmagot, mert az éri meg, malmi I. búzát nem is termelnek, ha a takarmánybúzát is garantáltan felvásárolja az állam 2/3-ad árért.
De a malomipar multifüggő, a multi pedig kilencven-százhúsz napra fizet, hát nem is tolják oda a liszt javát.
Kenyérdologban egy út van: akkor lesz kenyér, ha visszatérnek a pékek, mellé kisboltok, és szállítanak a legkisebb faluba.
Már most is lehet ilyet találni, aki elég bátor, hogy keresse.
A kényelmes faszok meg egyék a teszkós-szart, oszt ne fikázzák, megérdemlik.
Aki csak a teszkóig lát el, pusztuljon.
Ja, és ez nem már pénzkérdés, mielőtt valami faszfej bepityeregné.
Ne árat tessék venni, idióták, hanem értéket.

teddybear01 2009.10.15. 07:27:35

Azért sem az igazi a kenyér mostanában, mert a lisztet EU-szabványosították. A magyar élelmiszerszabvány szerint 27%-os sikértartalmúnak kellett lennie a finomlisztnek, most csak 24%.
Ezért nem kel meg rendesen, ezért kell belerakni a sok vacakot a pékeknek, hogy kinézzen valahogy.
Ami pedig a kenyérfajtákat illeti, nagyapám elzavarta volna nagyanyámat, ha merészel az asztalra tenni olyasmit, ami most divatos a sznobok körében. Nagyanyám sohasem sütött korpás, meg mindenféle őröletlen magtársöpredékből kenyeret, mert magát ennél többre tartotta. És csak hetente egyszer sütött kenyeret, de a kenyere még egy hetesen is ehető volt.

Picitures doktor 2009.10.15. 07:30:26

Halihó.Valamit még a KENYÉRRŐL.Emlékszem a gyerekkoromban vidéki rokonoknál töltött nyaralásokra,amikor mentünk a pékhez,az otthon kelesztett,péknél megsütött igazi kenyérért.Illatos volt,forró,piros-fehér kockás kendővel letakarva.A házat belengte az isteni illat.Vártuk,hogy mikor lehet megvágni.Nem kellett arra semmit tenni,csak úgy magában jobb volt mint a mai bagettek,meg mindenféle sz@r.Senki nem vizsgálta a sótartalmát.A KENYÉR jó volt,és kész.Utolsó morzsáig elfogyott,és nem romlott meg nyáron sem.Nem volt szavatossági ideje.Ha arra a sok szutyokra gondolok,amit ma kenyérnek hívnak,kiver a víz.Próbáltam beáztatás után kinyomkodni belőle a vizet,fasírozotthoz.A kezemben egy nyálkagömb lett,ami az ujjaim közül együtt spriccelt ki a vízzel.Undorító.Már ez sem jár??Emlékezzünk:Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.Megesszük a guárgumiból készült kenyeret,rajta jóféle hidrogénezett növényi zsiradékot,vagy szójaalapú felvágottat,génkezelt zöldséget,és lassan az összes ipari hulladékot.Azután pedig csodálkozunk a gyomorfekélyen,vastagbélgyulladáson,allergián,rosszindulatú daganaton,meg a többi kórságon.Vala a mondás régtől fogva."Amit megeszel,az leszel.Hát ezek leszünk:hulladékok.

Balogh Ádám Software 2009.10.15. 07:33:30

EU-nak a sótartalom helyett inkább a tápanyag- és adalékanyagtartalommal kellene foglalkoznia. A só a legkevésbé káros anyagok egyike. Nyilván a túl sok só emeli a vérnyomást, de rengeteg olyan vegyszert megeszünk - sokat közülük a kenyérben - ami sokkal súlyosabb tüneteket okoz. Valamint nagyon sok olyat nem eszünk meg, ami a szervezetünk normális működéséhez szükséges.

A legtöbb búzát agyongyomirtózott és agyonműtrágyázott földbe vetik, és agyon is permetezik mindenféle méreggel. Őrlés után még jön bele a lisztkezelőszer, és a pékek is beletesznek mindenféle állományjavítót a kenyérbe. Nem beszélve arról, hogy a fehér-agyrém miatt a cukorhoz hasonlóan a búzát is megfosztják minden mikrotápanyagot (vitamint, nyomelemet és ásványi anyagot) tartalmazó részétől. Mert ugye mindennek kriptafehérnek kell lennie, ez a gazdagság jele, a szegények esznek csak barna élelmiszert, és hát ugye mindenki gazdagnak akar látszani, úgyhogy inkább öljük meg magunkat lassú halállal a fehérítésre használt mérgekkel és a fontos tápanyagok eldobálásával, de az élelmiszer legyen fehér.

Én - ha tehetem - magam sütöm a kenyereimet. Simán, sütőben. Szerencsére egyre divatosabb ez, így mind a neten, mind könyvesboltban kapható könyvekben van hozzá elég recept. Három hosszúkás tepsi fér bele a sütőbe, az három db 3/4 kilós kenyeret jelent, ha világos, és 90 dekásat, ha barna.

Akinek kertje van, építhet kemencét is, abban megsül öt darab 2,5-3 kilós kenyér is egyszerre, és ezek - ellentétben a bolti kenyerekkel - el is állnak addig, míg az utolsó sorra nem kerül. Nem nejlonban!!! Vászonban. Nejlonban a kenyér szívós lesz, a héját el sem lehet rágni, csak nyúlik, pfúj! Kemenceépítéshez: www.kemenceepites.extra.hu/. Lehet mesterrel is építtetni, de akkor kb. 20-szor annyiba kerül, és csak dísznek lesz alkalmas, ugyanis olcsó bontott tégla helyett drága samottból szokták építeni, ami égeti a kenyeret, mert túlhevül. Samottra csak a kemence szájánál van szükség.

Tesco-kenyerek: ne a fehér kenyeret tessék nézni, hanem igenis vannak ott mindenféle sokmagos barna kenyerek is. Egyetlen probléma velük: az áruk. Negyed kilós kenyerek 300 Ft-ba is bekerülnek. Házi sütéssel még biolisztből is kevesebből jön ki, és akkor az bioliszt, ami (legalábbis elvileg) mentes gyomirtótól, műtrágyától és szintetikus vegyszerektől. Biolisztet szerencsére elég sok helyen lehet kapni, hipermarketek biopolciatól kezdve a mindenféle bioboltokig. Ezen kívül van SPAR-sajátmárkás kiszerelése is ugyanannak a biolisztnek, némileg kedvezőbb áron a megfelelő üzletekben (pl. Kaiser's). Legjobb persze, ha valaki tud nagyobb mennyiségű bio- vagy majdnem biogabonát venni megbízható helyről (nem kell, hogy HU-ÖKO-001 legyen, elég, ha a termelő becsületes, és elmondja, hogy mivel permetezte és mivel nem), és hozzá egy asztali elektromos malmot. Malmok már néhány tízezer forintért kaphatók többek között a bio- és reformélelmiszer üzletekben, valamint rendelhetők neten.

Nzoltan 2009.10.15. 08:03:30

Régen azt a gabonát amiből ma a pékárú készül takarmánynak használták. Arra jó a mostani kenyerek kilencven százaléka.

Nzoltan 2009.10.15. 08:06:41

Az a másik debilség, hogy a népek már szinte csak szeletelt kenyeret vesznek. Két nap múlva megnyúlósodik, aztán berohad.

thinker_ 2009.10.15. 08:06:58

A magyar fehér kenyér sótartalma, a lisztre számított 1,8% és 2,2% között változik. A rozs kenyerekben éri el a 3%-ot.
Az ennél kevesebb sótartalommal készülő kenyér, a magyar izlésnek már sótlannak tűnik és nem is szeretik.

Balogh Ádám Software 2009.10.15. 08:38:14

Szeletelt kenyér teljesen használhatatlan, mert vászonban kiszárad. Nejlonban, meg mint én is írtam, és más is, nyúlós lesz. Azon kívül nagyon hamar meg is penészedik. Kivéve, ha penészirtót adnak hozzá, azt meg egye, aki sütötte.

De van megoldás! Úgy hívják, hogy kenyérvágó kés! Kenyeret még a kínai kések is elvágják, ha megfelelően recések. A recés kés nem kopik könnyen, pláne, ha csak kenyérvágásra használják. Persze kenyérvágó késből is létezik jó minőségű, IKEA kései viszonlag jó minőségűek és viszonylag megfizethetők, kenyérvágáshoz nem muszáj Zwilling vagy Sollingen, de még Fiskars sem feltétlenül.

Humanic (törölt) · http://macso.blog.hu 2009.10.15. 08:45:41

@Balogh Ádám Software: "A legtöbb búzát agyongyomirtózott és agyonműtrágyázott földbe vetik, és agyon is permetezik mindenféle méreggel."
Ez rosszindulatú fasság. Nem sok lövése van a mezőgazdaságról.

scsaba1 2009.10.15. 08:46:12

@BOB:

Viszont a Bánkúti hosszú szárú fajta, hajlamos a megdőlésre.

Az sem igaz, hogy nem nemesítenek minőségre. GK Békés, GK Ati mindkető A1-A2 minőségű 6-7t/ha termésátlaggal. De a legtöbb GK fajta tudja A2-B1 esetleg B2 minőséget produkálni - megfelelő technológiával, persze.

Ami változott az utóbbi 20 évben, az az, hogy jóformán minden pékség elhagyta a hagyományos kovászolós technológiát, mert pluszmunka a kovász előállítása, ill. ahogy érik túl a kovász (különösen meleg nyarakon), úgy visz be egy bizonytalansági tényezőt a kenyérgyártásba. Ezt pedig csak a legtapasztaltabb, nagytudású pékek tudják kezelni. Mennyivel egyszerűbb kovászpótlót ill. adalékanyagokat használni, amiből bőven van választék...

Sailor 2009.10.15. 08:52:56

A kenyér fontos része életemnek.
Csatlakozva az előttem szólókhoz: szvsz az áruházi (Tecsó-Ósan, stb) pékárukészítést törvénnyel tiltanám. ritka sok sz@rt készítenek és rendszeresen átverik az embert. Pl. barnának vagy rozsosnak látszó kenyérről csak a nagyon apró betűk kibogozása után (sajnos már dupla szemüveg kell) derül ki, hogy malátával színezve. Ez tiszta hamisítás, büntetni kellene.
A hagyományos pékségek kenyerei még ehetőek, de ezeket sajnos nehéz elérni (sorolhatnám a finnyásnak tűnő megjegyzéseket, hogy pl. gépkocsival nem megközelíthető, rövid ideig van nyitva, nem a főútvonalakon van, amerre munka-gyerek-bevásárlás miatt járunk, stb.).
A sótartalom szerintem is magas, de ez jellemző az egész ún. "magyaros" "hagyományos" konyhára.
Szerintem a bortörvényhez hasonlóan kellene hozni egy törvényt, amiben leszögezik, hogy a kenyér lisztből, kovászból, vízből készül. Pont. Amiben más is van, az nem kenyér.

Balogh Ádám Software 2009.10.15. 09:05:31

@Humanic: Tévedés, mezőgazdasággal foglakozóktól hallottam. Vetés előtt gyomirtás. És az öreg professzorok, akik sajnos még ma is tanítanak is megmondják: ahány tonna műtrágya, annyi tonna gabona.

scsaba1 2009.10.15. 09:09:24

@Balogh Ádám Software:
"A legtöbb búzát agyongyomirtózott és agyonműtrágyázott földbe vetik, és agyon is permetezik mindenféle méreggel."

Baromság. Pont annyira gyomirtják és vegyszerezik, amennyire minimálisan szükséges, mert egy permetezési forduló 1 gyomirtóval 1 hektáron valahol 15 és 20 000 forint között van (szer+gépköltség) A műtrágyák árai szintén az egekbe emelkedtek, különösen az elmúlt két évben.

Minimális növényvédelem pedig muszáj, vagy te jobban kedveled a fuzarotoxinokkal szennyezett búzát?

M. Péter 2009.10.15. 09:15:21

"Mellesleg anno senki nem vizsgálta a kenyér sótartalmát és mégis elég gyakoriak voltak a 80-90 éves emberek. " Valami megbizhato statisztikaval alatamasztanad ezt?

scsaba1 2009.10.15. 09:19:35

@Balogh Ádám Software:

Műtrágya: egy bizonyos határpontig, mert utána hiába növeled az adagot szignifikáns terméstöblet már nem lesz, másrészt a műtrágya tág fogalom...

Vetés előtti gyomirtást csak akkor használnak, ha kigyomosodott az előző tarló tarackos évelő gyomokkal, amivel a tárcsa nem bír el, sőt szaporítja.

A legelterjedtebb módszer a vetés utáni, kelés előtti gyomírtás, illetve a kelés utáni, de mint írtam, módjával mert egy-két hatóanyagtól eltekintve nem olcsó mulattság.

FaBRiK 2009.10.15. 09:22:10

:) Megint a só-vércukor-koleszterinszint átvágás egyik tipikus marketingelemét láthatjuk.

Valóban, a kenyér nem egészséges. A melegétel sem egészséges. A szalonna sem egészséges. Meg sok kaja nem egészséges. Eszem majd a sok "egészséges kaját", sanyargatom magam és akkor majd beindul a pszichológusipar, hogy a lelki önsanyargatókat gyógyítgassa. Ja meg lesz egészséget kiegészítő gyógyszeripari termék.

Só kell a szervezetnek. Ha elég folyadékot viszel be, akkor lehet rendesen sót enni.

Ja, én eszem szalonnát, körömpörköltöt, fehérkenyeret (bár évekig ettem a saját magam által sütött kenyeret). Enni fogok fokhagymát is, meg "hagymát eszem hagymával". Enni fogok csokit is és cukrot fogok rakni a kávémba (nem műanyagot).

És nagyon boldogan élek és élvezem az ízeket. És ha úgy tartja kedvem, elrágcsálok egy sárgarépát.

Utálom, ha más mondja meg, hogy mi jó nekem. Nekem az a jó, ami jólesik és amitől jól érzem magam. És ha sanyargatom magam, hogy milyen egészségtelenül élek, akkor valóban beteg leszek.

Balogh Ádám Software 2009.10.15. 09:34:01

@FaBRiK: Úgy van, valóban nem a negatív hozzáállás a helyes. Minél természetesebb, annál egészségesebb. A só, a szalonna, a cukor mind természetesek, már ha a megfelelő helyről származnak.

De! Az élelmiszereinkből sajnos sokminden hiányzik a mennyiségi termelésnek köszönhetően. Azok az ősi fajták, amikben megvolt minden szükséges tápanyag, már rég kivesztek, mert nem volt elég jó a terméshozamuk. Persze bizonyosakat még be lehet szerezni közülük, és saját kiskertben lehet termeszteni, de erre nincs mindenkinek lehetősége, és nem is mindig sikerülnek, csak ha valaki nagyon profi.

A helyes táplálkozás kialakításánál a negatív helyett a pozitív szemlélet a célszerűbb: nem kizárni kell ételeket, hogy ezért vagy azért nem egészséges, hanem bevinni olyanokat, amik egészségesek. Pl. bizonyított, de nem reklámozott tény, hogy a C és E vitamin hiánya csökkenti az érfalak rugalmasságát, és a koleszterin miatt a rugalmatlan érfal meszesedni kezd. Vagyis nem a szalonnát kell elhagyni, hanem C és E vitamintartalmú ételeket kell hozzá enni (ha máshogy nem megy, táplálékkiegészítő formájában). Sokmindennel így van ez.

Az élelmiszer nem káros, nem méreg. Azonban bizonyos élelmiszerekben található anyagok a mikrotápanyag-hiányos szervezetre káros hatással lehetnek. Ilyankor a megoldás nem az adott élelmiszer elhagyása, hanem a mikrotápanyag pótlása.

Nyilván a nem természetes eredetű anyagok ilyen szempontból nem élelmiszerek, csak etetnek velük. Ezek valóban lehetnek károsak, mérgezőek, mint pl. a transzzsírsavak és társaik.

Balogh Ádám Software 2009.10.15. 09:42:39

@scsaba1: A növényvédelem szükséges, évezredek óta csinálják is. Azonban csak az utóbbi száz éven belül terjedt el a vegyszeres növényvédelem, és érdekes módon előtte sem pusztult ki az emberiség.

Biológiai gazdálkodás ma is létezik. Műtrágya helyett istállótrágyát lehet használni, meg komposztot. Nyilván ipari méretekben ez mást jelent, de az integrált gazdálkodás egy jó kompromisszum. Persze az emberi erőforrásigény nagyobb, ami esetleg drágábbá teszi, mint vegyszeres gazdálkodást, azonban nem lesz a végtermékben vegyszermaradvány, illetve bizonyos mikrotápanyagok aránya magasabb lesz, hiszen míg egy természetes, szerves trágyában foszforon, nitrogénen stb. kívül rengeteg mikrotápanyag is megtalálható, amit a növény beépít a fejlődése során, addig a műtrágyákból ez hiányzik.

Innen jut eszembe: nem hülye az ember? Rengeteg - növények számára értékes tápanyagokat tartalmazó - szerves anyag landol a kukákban, ahonnan szeméttelepekre kerül, és ott rohad a tejfölös poharak meg konzerves dobozok között. Eközben műtrágyát gyártanak drága pénzért a növények táplálására. Ugyanez a helyzet a liszttel, cukorral: kidobnak belőle mindent, ami értékes, hogy fehér legyen, ezáltal csökkentve a mennyiségét (nyilván a kidobott rész tömege pozitív). Ha valaki barna kenyeret vagy cukrot akar, akkor meg drága pénzért előállítanak malátakivonatot, és azt keverik hozzá, és ráhazudják, hogy teljes kiőrlésű. Ahogy Laár András mondaná: "Noormális?!?!?!"

Humanic (törölt) · http://macso.blog.hu 2009.10.15. 09:46:36

@Balogh Ádám Software: Nem tudom, milyen mezőgazdasággal foglalkoznak, akiktől hülyeséget hallott, a búzára fordítjuk a legkevesebb műtrágyát és növényvédőszert. A kukorica növényvédelme, a repce, napraforgó deszikálása kerül a legtöbbe, de az sem jelent agyonvegyszerezést.

queenlly 2009.10.15. 09:54:38

azt csendben jegyezném meg, hogy a nemesített fajták többsége igényel műtrágyázást, növényvédelmet (ez a gyümölcsre is vonatkozik).
persze lehet hivatkozni a most olyan nagyon trendi ősi fajtákra, de azok (úgy őszintén) elég pocsékak. elejik nem véletlenül nemesítették tovább a tönkölybúzát. a tönkölybúzából készült kenyér (pláne a teljes kiőrlésű) lehet marha egészséges, de pocsék.
nagyszüleim parasztcsaládból származtak, dédanyám körbe röhögött volna bárkit, aki tönkölybúzát akart volna eladni neki kenyérsütéshez vagy teljes kiőrlésű lisztet.
ja és ajánlom még a full bio vadalmát, vadkörtét (bár ezt speciel szeretem) a vadon él szilvafajtákat stb. a biománoknak!

queenlly 2009.10.15. 09:58:45

a sótartalom fontos, bizonyítottan magas vérnyomás betegséghez vezethet a túlzott sófogyasztás (ha sok vizet iszol hozzá akkor is!)
DE miért nem adunk meg egy szárazanyagra viszonyított arányszámot és vesszük figyelembe a fogyasztói szokásokat?

scsaba1 2009.10.15. 10:09:03

@queenlly:

Ez sem igaz teljesen. Gyümölcsnél sem. Valóban vannak ellenálló, már csak génbankokban fellelhető régi fajták... Pl. tápanyaghasznosító képessége n agyban függ attól, hogy milyen erős alanyra oltod, illetve egyes "régi fajták" pont annyira érzékenyek a növénybetegségekre, kártevőkre, mint az "agyonnemesített" fajták. Pl. Pándi meggy - monilia, Besztercei - szilvahimlő. Tehát kijelenteni, hogy ami régi, az jó eléggé sommás

Viszont vannak új, kifejezetten rezisztenciára nemesített fajták is. Pl. almából a Topas, Rubinola, a német RE....... sorozat, amelyeknél a fő szempont a varasodással és/vagy a lisztharmattal szembeni ellenállóság volt.

Balogh Ádám Software 2009.10.15. 10:10:30

Én nem vettem észte semmilyen ízkülönbséget a tönköly és a nem tönköly között.

Én az almafáimat csak lemostam bordóival tavasszal, utána egyszer-kétszer még levéltetvek ellen egy kis kenőszappant kapott. Ezek egyike sem felszívódó, simán lemossa az eső is. Biogazdálkodásban is megengedettek. Nem tudom, milyen fajták, nem régen vettem a házat, még nem tudtam kideríteni, ez a második év, amikor nekünk terem. Az íze összehasonlíthatatlanul jobb, mint a bolti fotomodell almáké. Paradicsom szintén csak nem felszívódó réztartalmú szert kapott, amióta megkostoltam, nincs étvágyam a bolti savanyú és ízetlen műparadicsomokhoz. Azok belül éretlenek sokszor, zölden szedik őket és kényszerérlelik. A valódi paradicsom kívül-belül egyenletesen érik.

Méghogy nincs biogazdálkodás, csak ősi ízetlen fajtákból! Pont az ősi fajták gyakran ízletesebbek, de a modern fajták többségét is lehet biológiai módon termeszteni. Csak sokkal több munka, mint megszórni párszor.

scsaba1 2009.10.15. 10:19:38

@Balogh Ádám Software:

Nézz utána, hogy hány ember élt a Földön, mondjuk a századfordulón és milyen életminőségben. Mennyien éheztek pl. Európában vagy voltak súlyosan alultápláltak.

Vagy ott volt például a XIX. század közepén a ír éhínség. Akkor jelent meg a burgonyavész kórokozója Írországban elpusztítva az krumplit, ami az írek alapvető tápláléka volt. Vegyszer nélkül nem tudtak védekezni ellene, több, mint egymillió ember halt éhen és több millióan vándoroltak ki Amerikába.

Remélem sikerült árnyalnom egy kicsit azt a képet, hogy "régen minden jó volt"...

Balogh Ádám Software 2009.10.15. 10:40:13

Most nem éheznek Európában, de sokkal több a betegség is, amelyek jelentős részét a mikrotápanyagok hiánya okozza. Az a baj, hogy lehet ugyanakkora területen többet termelni, de összesen ugyanannyi vitamint meg ásványi anyagot állít elő az a növény, amit előtte az ősi fajta, vagyis egységnyi tömegre jóval kevesebb jut. Nem véletlen, hogy a szív- és érrendszeri betegségek és a daganatok mostanában nagyon gyakoriak, jelentős részüket valaminek a hiánya okozza.

A vegyszeres védekezés adott esetben indokolt lehet. Az integrált gazdálkodás, ami ugyan nem teljesen bio, ellenben nagyon kevés vegyszert használ is erre épül. Viszont a vegyszerek jelentős részét emberi munkával ki lehet váltani. Persze az drágább, így kisebb lesz a profit, ezért gazdálkodnak mindenhol vegyszeresen. A XIX. század óta eltelt időben nemcsak a vegyszerek jelentek meg, hanem a biológiai gazdálkodás tudománya is sokat fejlődött.

BOB 2009.10.15. 10:55:17

@scsaba1: A Bankuti nemcsak hogy hosszu szaru, de a fagyturesevel is vannak bajok. Ellenben sokkal jobb minosegu a lisztje. Megis alig vetik. Ez a baj. Lustak a gazdak is, nemcsak a pekek.

Balogh Ádám Software 2009.10.15. 10:56:13

Nemcsak a vegyszerek fejlődtek azóta, hanem a biogazdálkodás módszerei is. De valóban, bizonyos esetekben indokolt lehet a vegyszer alkalmazása. Éppen ezért az integrált gazdálkodás meg is engedi - szemben a biogazdálkozással - de csak indokolt esetben. A vegyszerezés nagy része ugyanis kiváltható emberi munkával. Nyilván ez drágább a vegyszernél is, így a maximális profit érdekében inkább a vegyszeres gazdálkodást választják. Nem véletlen, hogy a munkanélküliség ilyen mértékű megjelenése is a vegyszerek korára jellemző.

Amúgy most is rengetegen halnak meg alultápláltság miatt Európában, csak nem vesszük észre egyértelműen, hogy alul vagyunk táplálva. Ugyanis hiába a nagy terméshozam, ha a földben ugyanannyi a mikrotápanyag, az egységnyi tömegre jutó vitamin- és ásványianyag-tartalom így jóval kisebb lesz. Emiatt ha éhesek nem is vagyunk, nem kapunk meg sok szükséges tápanyagot. Következményei pedig a modern betegségek, mint a rák legkülönfélébb fajtái, meg az indokolatlanul magas számú szív- és érrendszeri betegség.

Balogh Ádám Software 2009.10.15. 10:56:44

Na, most meg megjelent az előző is, bocsánat, hogy elküldtem még egyszer, szinte ugyanazt.

scsaba1 2009.10.15. 12:25:12

@BOB:

Nem lustaság, hanem józan ész. Akinek nem hobbi a növénytermesztés, az szeretne valamennyi profitot is viszontlátni aratás után. A gazdálkodás nem ilyen romantikus-délibábos-pántlikás elfoglaltság, ahol a cserzett arcú parasztember ökrökkel szántja földet és a kötényéből szórja a búzát, hanem gázolaj, munkabér, adó, vetőmag, növényi tápanyag, vegyszer.... Ezek pedig pénzbe kerülnek.

s_timcsi · http://autostat.hu/cikk-kereso 2009.10.15. 12:29:18

Az Európai uniónak nincs jobb dolga, mint ezzel foglalkozni? Szánalmas!
Nesze neked Európa, közös piac, közös valuta, közös értékek...és már közös kenyér is!?

scsaba1 2009.10.15. 12:42:33

@Balogh Ádám Software:

Az emberi munka nagyságrendekkel drágább, mint a növényvédőszer. Másrészt pl. burgonyavész ellen a réztartalmú szereken kívül hogy védekezel? Letörölgeted a leveleket?
Frittlégy? Vetésfehérítő? Nyilván lehet játszani a vetési idővel, vagy fel lehet számolni a vetésfehérítős foltokat, de nem 100-200 hektárokon. Másrészt a szántóföldi növénytermesztés jövedelem- és így a nyereségtermelő képessége kicsi. Nem lehet finanszírozni belőle a kézi munkát. Szó sincs itt extraprifitról, pláne nem az egyszerű termelőnél.

"Nem véletlen, hogy a munkanélküliség ilyen mértékű megjelenése is a vegyszerek korára jellemző."
Jaj. Erre inkább nem is mondok semmit...

"Az a baj, hogy lehet ugyanakkora területen többet termelni, de összesen ugyanannyi vitamint meg ásványi anyagot állít elő az a növény, amit előtte az ősi fajta, vagyis egységnyi tömegre jóval kevesebb jut"
Ez sem igaz, max ezoterikus biokertész körökben... Mikroelemekből éppen annyit vesz fel a növény, amennyire szüksége van, istállótrágyával vagy éppen alginittel, meliorittal feljavított talajokból sem vesz fel _szignifikánsan_ többet. Ha hiányzik valami, azt viszont rögtön jelzi. Az igaz, hogy az egyoldalú makrotápanyagok visszapótlásával egy idő után lecsökken a talajok mikroelem tartalma, de ezt a növény jelzi, és ilyenkor lomtrágyával lehet pótolni. (Pont ennek volt köszönhető a lombtrágyázás elterjedése.)

Balogh Ádám Software 2009.10.15. 14:27:22

A réztartalmú szer nem felszívódó. Ezekkel nincs is semmi baj. Mint ahogy a kenőszappannal sem levéltetvek ellen. A biogazda is használja ezeket. A probléma azokkal van, ami felszívódik, hogy a beleharapó rovar/lárva elpusztuljon. Az a baj, hogy mi is beleharapunk, és megesszük ezt a mérget, és ugyan azonnal nem halunk meg tőle, de nem biztos, hogy ez számunkra hasznos tápanyag. Sok szer van, ami fel is halmozódik.

Pontosítok: a munkanélküliség először az ipari forradalomban, a gépesítéssel jelent meg. A mezőgazdaságból élők munkanélkülisége viszont a vegyszeres gazdálkodással még jobban fokozódott.

Valóban annyi mikrotápanyagot vesz fel a növény, amennyire szüksége van, de sok modern fajtának magasabb terméshozam mellett is ugyanakkora a szükséglete. Vagyis egy-egy termésbe így kevesebb jut, hiszen ugyanannyi mikrotápanyag jut lényegesen több termésbe.

FaBRiK 2009.10.15. 15:18:32

@Balogh Ádám Software: Természetesen azt nem mondtam, hogy egy adott élelmiszer egészségesebb-e vagy sem, mint régebben, ezt nem tudom, mert a mostaniról sem lehet tudni (a marketingdumában nem hiszek) régen meg nem mérték és nem is éltünk így az is marketing.

Én csak annyit mondok, hogy élvezem az életet és minden olyat megeszek, ami ízlik és amitől jól érzem magam. Azt úgysem tudhatom, hogy a sok magyarázat közül mi az igazság. Az viszont tény, hogy sok betegség esetében nem betegebbek lettünk, hanem a határértékeket csökkentgetik, akár a 15 évvel ezelőtti határérték 1/3-ára (koleszterin, vércukor). Azaz azért van több cukros, mert most már alacsonyabb szinttől számít annak.

borsics_aa · http://minerva-szki.hu/ 2009.10.16. 09:11:59

Jártam már pár helyen a világban ,de sehol nem ettem még olyan finom kenyeret, mint a mi jó magyar fehér kenyerünk. Na jó, nem azt állítom, hogy ez a világ legegészségesebb étele, de akkor is, ha kenyér csak ilyen.

Csúfy 2009.10.22. 01:58:08

de hülyék vagytok. részemről főleg ausztriában és németországban isteni kenyereket ettem. ezt a toastnak hivott szart csak angol-szász országokban láttam. viszont olyan igazán finom 3,60-as fehérkenyeret a látványpékségek megjelenése óta nem ettem.

Csúfy 2009.10.22. 02:02:05

@Éhesló: miert a disznókat ezentúl akasztani fogják? vagy netán elektromos szék?

Éhesló 2009.10.22. 17:33:00

Az évszázados magyar hagyomány szerint a disznót oldalára döntve a böllér nyakonszúrta, és így a fő verőér elvágásával kivéreztette.
Ez az eu. előírások szerint nem kóser: el kell kábítani fejbelövéssel, vagy elektrosokkal, majd ezt követően lehet leszúrni.
Aki nem így teszi büntethető.
Ez a kenyér sótartalmának, az uborka méretének és görbeségének, a paradicsom színének előírásához, a mékfajták korlátozásához hasonló baromság, ami nem veszi tekintetbe egy nép hagyományait, szokásait.
Sőt.

réteshúzogató 2009.12.06. 11:23:03

Ha jó kenyeret akar valaki süssön.:) Ami a boltban lehet kapni, no, az nem kenyér. Abban lehet több a só, mint az igaz kenyérben. Én szoktam sütni, és az biza kenyér. Ritka, hogy tényleg kenyeret vegyen az ember a boltban, de egy-két helyen még lehet kapni. pl Lipóti pékség, illetve a Prima pék rusztikus bagettje (de mintha kenyerük is lenne) rendes kenyértészta, látszik az állagán is.

A jó kenyér beszél, mikor kiveszik a sütőből vagy kemencéből.
süti beállítások módosítása