facebook

Cyber paraszt

2010.01.03. 18:14 Imre Laci

A sztereotípiák megkönnyítik az életet. A cigányok nem dolgoznak, a zsidók mind gazdagok, a parasztok pedig sötétek. Persze minden sztereotípiában van némi igazság, nem véletlenül terjedt el a mondás, hogy "nem bírja a cigány a szántást" vagy a paraszt szó pejoratív hasonlatként sem véletlen került be a köznyelvbe. Persze a dolgok változnak, ha nem is minden téren.

"Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,
Szánts és vess, hagyjad másnak az áldozatot."

- Kazinczy Ferenc -

Kazinczy-hoz hasonlóan a legtöbb ember úgy gondolja, hogy a mezőgazdaság, így a növénytermesztés és az állattenyésztés csak abból áll, hogy felszántják a földeket, elvetik a búzát vagy a kukoricát, megitatják és megetetik a jószágot. És ennyi. Ehhez valóban nem kell sok gógyi, nem kell lángelmének lenni ha valaki gazdálkodni akar. No de hogy is megy ez akkor? Az ország GDP-jének jelentős részét teljesen sötét emberek adják? Furcsa volna nem?

Nándor gazda 300 tehenet tart. A teheneknek adott abrak csak akkor kerülhet a jószág elé, ha megérkezett a laboratóriumi vizsgálat eredménye és a gazda pontosan tudja, hogy az mentes-e minden mérgező anyagtól (pl. gyomok magjai) és hogy a hasznos beltartalmi anyagok milyen arányban vannak jelen. Ez alapján állítja össze a különböző termelési stádiumban lévő teheneknek a nekik optimális abrakkeveréket. Nem csak eléjük van öntve és kész. Az sem véletlen, hogy a kukoricaszemeket összeroppantották a betakarításkor, így az abban található anyagok a tejsavtermelő baktériumok számára könnyebben hozzáférhetők lesznek, könnyebben lehet erjeszteni a takarmányt, könnyebb lesz tartósítani azt. A tudomány teszi sikeresebbé az egyik gazdát a másiknál.

János gazda pedig csupán 50 hektáron gazdálkodik, de minden zöldségét veszélyeztető kártevőt részletesen ismer. A rovarok fejlődési stádiumait, hogy mikor lehet ellenük a leghatékonyabban védekezni és hogy milyen anyagokkal. A peszticidek (permetszerek) magas ára révén pusztán gazdasági megfontolásból is igyekszik a lehető legkevesebb vegyszert felhasználni a védekezéshez, ezért a lehető legjobb időben és technikával végzi a földmunkákat.

A traktorozás sem a régi már. A magas üzemanyagköltségek miatt a lehető legtöbb műveletet igyekeznek egy menetben elvégezni, így pl. gyakran kerül a tárcsa mögé talajsimító vagy fogasborona. Ezen kívül a traktorok megszűntek a nyers erő és a letisztult egyszerűség szimbólumaként létezni. Mára egy-egy jobb traktor állandó műholdkapcsolat révén teljesen automata vezérlés alatt vet, hasonlóképpen a beépített fedélzeti számítógép négyzetméterenként külön számítja a kiszórandó műtrágya mennyiségét. A jelen kor gazdásza az ilyen technológiának köszönhetően tud spórolni, s a siker, vagy a fennmaradás múlhat ezeken az apróságokon.

A tudomány és a technológia ismerete manapság már nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valaki minőségi árut tudjon termelni a gyorsan változó, szélsőséges időjárási és gazdasági helyzetekben. A mai kor parasztja bizony cyber paraszt...

Jót, s jól! Ebben áll a nagy titok. Ha ezt nem érted,
ne szánts, ne vess, hagyjad másnak az áldozatot!


3 komment

Címkék: gps traktor modern számítógép technológia cyber paraszt földműves talajművelés

Akcióra kiélezve

2010.01.03. 14:33 Imre Laci

Arra gondoltam, hogy itt a 21. század első évtizedének utolsó évének hajnalán megpróbálok némi gondolatébresztőt írni a ránk váró vásárlási akciókkal kapcsolatban. Persze egetrengető okosságokra nem kell számítani, hiszen aki nem vak, az hamar átlát egy-egy vérszegényebb akción. Nézzük mikor is lesz akciós egy áru!

1. eset

Alig néhány nap van hátra az adott termék szavatossági idejének lejártához. Ilyenkor 10-20%-os árengedménnyel általában rábírhatók az emberek arra, hogy megvásárolják az akciós élelmiszert. Valójában nem történik átverés, hiszen amit vásárolunk az még fogyasztható. Csupán arról van szó, hogy egyszerűbb eladni kisebb haszonnal, mint megsemmisíteni (vagy átcímkézni amennyiben lehetséges).

2. eset

Anno még üzemelt minden városban több hivatal által működtetett értékcsökkent árukat kínáló bolt. Ezeken a helyeken lehetett kényszervágáson átesett állatok húsát venni jóval olcsóbban, mint a rendes körülmények között leölt és közértekben kínált húsokat. Valójában az állat egészséges volt, csak például eltörött a lába szállítás közben és emiatt kellett kényszervágni.

Ma ezeket kapjuk meg "akciós" fedőnév alatt, holott nem az, hiszen nem is szabad őket ugyanolyan áron kínálni mint a rendes húsokat. Átverés nincs, viszont etikailag egyáltalán nem korrekt a dolog.

3. eset

Az Auchan által elhíresült, ugyanakkor ősidők óta alkalmazott módszer az árukapcsolás. Egy termék árát drasztikusan lecsökkentjük, hogy a fogyasztók, a vásárlók beözönljenek a boltba. Az Auchan pl. olcsóbban kínálta a görögdinnyét mint amennyiért ő maga megvásárolta. A Jancsi bá' pedig szépen besasszézott, vett egy dinnyét, de az asszony úgy döntött, hogy ha már úgyis ott vannak akkor vesz még pár dolgot. Ezzel máris fogyasztásra bírta a kereskedő a drága magyar polgártársat.

A hatás fokozható persze ha pl. a roppant olcsó termék valamilyen általános fogyasztási cikk (liszt, cukor, tej, stb...) és mellé valami szintén rendszeresen fogyasztott élelmiszert tesznek, az átlagosnál magasabb áron kínálva. Amit bukik az egyik árun, a másikon a többszörösét szedi be.

4. eset

A leghétköznapibb módszer, ha valami nagyon nem fogy, akkor előzetes drágítás után akció néven vissza csökkentik a termék árát az eredetire. Jópár embert megfog, ha valami látványosan ki van plakátolva, a sorok közé kis állványokra teszik hogy szinte már át kell rajta esni. Azok akik gyakran vásárolnak és figyelemmel követik az árakat, könnyen kiszűrik az efféle átveréseket.

Amennyiben kihagytam esetleg valamelyik kedves húzást akkor várom kommentben!

Csomagolási trükk: akciós SPAR liszt


30 komment · 1 trackback

Címkék: áru akció trükk átverés termék ár kapcsolás

2009-es mg. statisztika

2010.01.02. 22:28 Imre Laci

"Az idén a szántóföldi növények esetében átlagosan több, mint 20 százalékkal kevesebb volt a termés, mint tavaly - közölte Gőgös Zoltán, a tárca államtitkára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) évzáró sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.

Az FVM által közzétett adatok szerint a gazdálkodók az idén 1,681 millió hektáron vetettek kalászost. Erről a területről összesen 5,985 millió tonna kalászos gabona került a magtárakba. A vetésterület e növények esetében 0,9 százalékkal volt kisebb a tavalyinál. A hozam ugyanakkor 24,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Kukoricát 2009-ben 1,142 hektáron termesztettek - 3 százalékkal kisebb területen, mint 2008-ban -, az összes hozam országosan elérte 7,363 millió tonnát, ami 16,5 százalékkal volt kevesebb az előző évi összes termésnél.

Búzából az idén 1,128 millió hektáron vetették el a magot. Ez 0,6 százalékkal haladta meg a tavalyi terület nagyságát. Az egy hektárra eső termésátlag az idén 3,85 tonna volt, ami 22,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi hektáronkénti átlagterméstől. Búzából országosan összesen 4,343 millió tonna termett. Ez a 2008-as mennyiség 77,7 százalékát tette ki. Azaz 22,3 százalékkal maradt el az előző évi összes hozamtól.

Az őszi árpából összesen 2009-ben 706 ezer tonna termett az országban, 25,6 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A tavalyi árpa hozama az idén országosan elérte a 327 ezer tonnát. Ez 36,9 százalékkal volt kisebb az előző évinél. Napraforgóból országosan 1,26 millió tonnát takarítottak be az idén, 14,2 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A repce hozama 2009-ben elérte a 560 ezer tonnát. Ez 14,6 százalékkal volt kisebb az előző évinél."

- MTI -


Szólj hozzá!

Címkék: statisztika mti 2009 termés hozam mutatók

süti beállítások módosítása