Magyar Asztal

 A közelmúltban parázs hangulatú vita alakult ki a Magyat Tudományos Akadémia berkeiben. A vita ténye persze nem meglepő a politikai szájcsatározásban szocializálódott magyarság számára, de a tudományos élet magyarországi szentélyének számító MTA-n belüli, ilyen nagy nyilvánosságot kapó nézeteltérésre talán még nem volt példa az intézmény 185 éves fennálása során.

A történet egy kemény hangvételű levéllel kezdődött, amely Hornok László MTA tagot, a gödöllői Szent István Egyetem rektorhelyettesét nevezte meg annak szerzőjének, s melyben Ángyán Józsefet, a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet igazgatóját, aki szintén az Akadémia tagja, élesen kritizálja. Az agromonitor.hu-n megjelent levélben - amely azóta  Hornok úr kérésére már nem fellelhető az oldalon - a professzor Ángyán Józsefet szakmailag felkészületlennek és alkalmatlannak tituálta, s felkérte , hogy ne fogadja el az államtitkári kinevezést. A levélben többek között arra hivatkozott, hogy Ángyán József nem rendelkezik gyakorlati tapasztalattal, sem nemzetközileg elfogadott publikációval. Állítása szerint az általa életre hívott környezetgazdálkodási agrármérnöki szak posvány csupán, s Ángyán Józsefet széles körű szakmai megvetés övezi.

A levél nyilvánosságra kerülése óta több szakmabeli is állást foglalt Ángyán József mellett, így Kádár Imre professzor is nyílt levélben reagált az eseményekre:

File: ángyán10

To: Prof. Dr. Ángyán József

József!

Nem tudom ismered-e Heszky László akadémikus véleményét Hornok Laci tevékenységével kapcsolatban. Alábbiakban közlöm (File: hornokl). Úgy tűnik Ő már orvosi eset. Szakmai körökben a legteljesebb mértékben egyetértünk államtitkári kinevezéseddel. Szakmai múltad arra predesztinál. Könyveid, publikációid új szemléletet hasznosítottak meg a magyar agrártudományban. Gratulálok és sikeres munkát kívánok. Levelemet tájékoztatásul és közlési felhatalmazással az Agromonitor számára is megküldtem.

Üdvözöl. Kádár Imre
MTA Doktora
Budapest, 2010-06-07

Heszky László MTA tag levele Solti Lászlóhoz:

Levél Heszky Lászlótól Solti Lászlónak (File:hornokl)

Solti László akadémikus úrnak (File: hornokl)
osztályelnök
Agrártudományok osztálya
Magyar Tudományos Akadémia
Budapest
Kelt: Gödöllő 2010 01 24

Tisztelt Osztályelnök Úr!
Hivatkozva Hornok László akadémikus társam az osztályhoz, és utóbbi hetekben hozzám intézett leveleire (5db), arra kérem Elnök urat, hogy legyen szíves véget vetni Honok professzor úr ámokfutásának. Hornok professzor úr vezette be az osztályon a különböző személyi ügyekkel (MTA doktora, levelező tag) kapcsolatos körlevelek küldését, végül is nyilvánosságra hozatalát. Legutóbbi levelei bizonyítják, hogy ezt visszamenőleg kiterjeszti a zárt ülésekre is. Mindkét eljárása elfogadhatatlan, melyet súlyosbít, hogy leveleinek stílusa és főleg hangneme nem méltó a Magyar Tudományos Akadémiához és komoly károkat okoz az osztály megítélésében mind a szakemberek, mind a köztestületi tagok körében.
Hornok László Don Quijote-nak képzelve magát háborút hirdetett a "gonosz" ellen (idézet a novemberi levélből: "Ha háborúra vágynak megkapják, és biztosan nem fogják élvezni!"). A probléma az, hogy az osztályon rajta kívül senki sem akar háborút, de ő ennek ellenére minden tagtársunknak, pályázónak és újabban bizottságainknak is nekiront, ha nem úgy nyilatkoznak vagy foglalnak állást, ahogyan azt ő elvárja.  Nem érdekli, hogy közben tisztességes emberek tucatjait szégyeníti és alázza meg. Írásban és szóban folyamatosan provokálja az osztályt, annak tagjait.
Hornok professzor úr szakterülete a "mikroszkópos gombák" (lásd. Akadémiai Almanach 2009). Ez a tudományterület a Növényvédelmi Bizottsághoz tartozik. Erről sajnos nem veszt tudomást és"kóbor lovagként" az osztályhoz tartozó szinte minden szakterülettel kapcsolatban egyoldalú, szakmailag erősen vitatható, de kategorikus és ellentmondást nem tűrő véleményt nyilvánít. Ez megdöbbentő és elfogadhatatlan.
Hangsúlyozni kívánom, egyetértek és támogatom az osztály új vezetésének törekvéseit a doktorok és levelező tagok tudományos színvonalának emelésére. Ez a cél azonban senkit sem jogosít fel arra, hogy megszállottként másokat sértegessen, kritizáljon, minősítsen, sőt fenyegessen.
Kérem ezért Osztályelnök urat, hogy az osztály békéje érdekében ítélje el az MTA tagjához nem méltó viselkedést, és annak megszüntetéséről intézkedjen. Tagtársaimat pedig arra kérem, hogy támogassák kérésemet e tarthatatlan helyzet rendezésére, még mielőtt az beláthatatlan irányt venne.
Tisztelettel:

Heszky László

Az Agromonitor által készített interjú Hornok Lászlóval:

- Az interneten kering egy önnek tulajdonított levél, amely alkalmatlannak és hiteltelennek ítéli Ángyán Józsefet, a gödöllői Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet egyetemi tanárát a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkári posztjára. Ki a szerzője a levélnek?

- Ezt attól kellene megkérdezni, aki önöknek eljuttatta az anyagot. Az aláíratlan és ismeretlen e-mail címről származó levél jelenleg nem egyéb névtelen levélnél, s ezzel én nem szeretnék foglalkozni. Ismét megköszönöm azt, hogy kérésemre eltávolították ezt a levelet honlapjukról.

- Ön szerint mi lehet a célja azoknak, akik az interneten terjesztik ezt a levelet?

- Nem tudom, én nem terjesztek az interneten leveleket. Egész életemben csak névvel, arccal vállalt leveleim voltak, s azokat csak abban a körben terjesztettem, amelyben helyesnek láttam.

- Ön milyen viszonyban van Ángyán Józseffel, mi a véleménye politikusi szerepléséről?

- Ángyán József politikusi szereplését valójában most kezdi, s ha ezzel kapcsolatban lesz érdemleges véleményem, azt először vele fogom megvitatni.

- Az önnek tulajdonított levél megjelenése után agrárszakmai körökből máris támadások érik. A honlapunkon megjelent levelek szerint Kádár Imre, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója és Heszky László akadémikus is elítéli az ön tevékenységét. Hogyan értékeli ezeket a megnyilvánulásokat?

- Nem érdekelnek ezek a vélemények. Annak ugyanis, aki bizonytalan identitású levelekre reagál, nem számít a véleménye. Ha pedig névtelenül teszi, akkor a legkevésbé sem számít.

- Mennyire megalapozottak azok az állítások, amelyek kritizálják önt az MTA agrártudományi osztályán belüli munkájáért? A bírálatok többek között arról szólnak, hogy ön az emberek megszégyeníti és provokálja az agrártudományok osztályán.

- Az MTA agrártudományok osztályának feladata és kötelessége, hogy doktori habitusokat és cselekményeket értékeljen. Az osztály tagjai minden doktori kérelmet és az összes doktori védésen született döntést megvitatnak. Ezt az MTA doktori szabályzata írja elő, a vita tehát nem megkerülhető. A levezető elnök fel is kéri a jelen levőket: "Hölgyeim-Uraim, a vitát megnyitom." Ha jól végezzük a dolgunkat, akkor van vita, szóban és írásban egyaránt. A vitában ellenvélemények fogalmazódnak meg, olykor nagyon markáns nézetkülönbségek is a felszínre jönnek. Ezek azonban kizárólag az osztályra, a jelöltre, a bírálati eljárásban résztvevőkre és az MTA doktori tanácsára tartoznak. Kádár Imre nem tagja az MTA agrártudományok osztályának, rá tehát - hacsak személyében nem érintett - nem tartoznak ezek a viták. Heszky professzor hivatkozott leveléről - gondolom - éppúgy hiányzik az aláírás, mint a nekem tulajdonított levélről. Kizártnak tartom, hogy Heszky László az MTA rendes tagja, egyetemi tanár hozzájárult volna levele (már, ha létezik egyáltalán) terjesztéséhez.

- Milyennek ítéli az MTA agrártudományi osztályának működését és az ön ottani szerepét?

- Az MTA agrártudományok osztályának a működését tíz éve ismerem. Mindig jól működött, de ennyire jól még soha. A magam szerepét pedig nem én akarom megítélni. Sok kiváló tudósa van az osztálynak (szobruk lesz a Kossuth téren és utcát fognak elnevezni róluk), s e kiváló emberek közül sokan (nagyon sokan) kitüntetnek a barátságukkal.

- Ön szerint mi az oka annak, hogy az agrár-tudóstársadalomban ilyen feszültségek vannak?

- Nincsenek feszültségek az "agrártudós" társadalomban. Meggyőződésem, hogy valamennyi "agrártudós" a magyar mezőgazdaság régi dicsőségének feltámasztásáért dolgozik. Kisebb nézeteltérések adódhatnak abból, hogy egyes "agrártudósok" nem művelik tudományos szinten a hivatásukat, és ilyenkor a legkiválóbbjaink figyelmeztetik őket a korlátaikra. Jóérzésű és reálisan gondolkodó emberek meg szokták fontolni ezeket az intelmeket.

"Etikai vizsgálatot kezdeményezett Hornok László ellen Bujáki Gábor, az MTA köztestületi tagja, mert megítélése szerint a SZIE rektor-helyettese „félig nyíl levelével” etikátlanul járt el Ángyán Józseffel, a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének egyetemi tanárával szemben. Mint beszámoltunk róla, a Hornok Lászlónak tulajdonított levél alkalmatlannak és hiteltelennek minősítette Ángyán Józsefet a VM államtitkári posztjára."

- agromonitor.hu -

Mindezek után mind az MTA, mind pedig a Szent István Egyetem (SZIE) etikai vizsgálatot kezdeményez Hornok László ellen.

Mivel volt szerencsém hallgatni Hornok László úr mikrobiológia előadásait, valamint Ángyán József úrnál személyesen tettem vizsgát az agrár-környezetgazdálkodás tárgyköréből, sajnálattal tapasztalom, hogy az intézményen belül is ilyen erős nézet és/vagy érdekellentétek vannak.

 Elriasztották a teljesíthetetlen feltételek a fiatal gazdákat az általuk igénybe vehető támogatásoktól, emiatt is lassú a generációváltás a mezőgazdaságban – hangzott el a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA által szervezett konferencián. Ángyán József, a Fidesz képviselője, az új agrárkormányzat lehetséges államtitkára azt is bejelentette: újragondolják az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) jogcímeit, és forrásokat csoportosítanak át a családi gazdálkodás támogatására.

Mindössze 36 nyertes volt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) gazdaságátadásra kiírt támogatási pályázatán, miközben a programban 4500-at tervezett az agrárkormányzat – jelentette ki Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke a közös agrárpolitika jövőjével foglalkozó konferencián. A fiatal – vagyis 40 év alatti – gazdák számára meghirdetett induló támogatás első ütemében a 2514 pályázatból 1465 nyert, míg a második ütemben a több mint hatezer jelentkezőből csupán ezren kaptak pályáztak sikeresen.
„A jelenlegi kormánynak nem érdeke a családi gazdálkodói modell fenntartása, ezért olyan feltételeket szabott meg a fiatal gazdák számára, amelyek eltántorítják őket a támogatásigényléstől” – állította Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Szerinte a pályázatokon indulóknál jóval nagyobb lenne az igény a fiatal gazdák körében.
„Az új kormány új agrár- és vidékpolitikát folytat majd, és újragondolja az ÚMVP jogcímeit” – közölte Ángyán József, a Fidesz országgyűlési képviselője. Az esetleges módosítási igényeket május végéig kell bejelenteni Brüsszelnek, de elképzelhető, hogy a kormányváltás miatt most erre szeptemberig haladékot kérnek. Az egyes tengelyeken belüli átcsoportosítás viszonylag problémamentesen megoldható, de elképzelhető, hogy a tengelyek között is kérik ezt a lehetőséget. Mint ismert az 1400 milliárd forintos program I-es tengelyére, azaz versenyképesség támogatására keret 48, a II-esre, vagyis a környezet és a vidék állapotának javítására 31, a III-asra, a diverzifikáció ösztönzésére 12, míg a IV-esre, a LEADER-programra pedig 5 százalékát lehet elkölteni. Ángyán kiemelte, hogy az új kormány a kis és közepes gazdaságok fejlesztését tekinti prioritásnak, ami segítheti a generációváltást is.
Mikula Lajos, az AGRYA elnöke ugyanakkor úgy vélte, a források átcsoportosításában akkor láthat tisztán a kormány, amikor kiderül, hogy az állattartó telepek korszerűsítésére és a kertészeti ágazat modernizálására kiírt pályázatokra elkülönített keretből mennyit nem használnak fel a gazdák.
A konferencián elhangzott, hogy Magyarország késésben van az uniós közös agrárpolitika (kap) reformjára történő felkészülésben. Május végéig egy úgynevezett országpozíciót kellett volna kialakítania, de ezt a jelenlegi kormányzat elmulasztotta.

- agromonitor -

Érdekes ember ez a Gráf Józsi! A laikusok már-már rokonszenves embernek találhatják, hiszen róla valahogy nem hallani a TV2 & RTL klub híradóiban, nem dobálják meg az FVM épületét molotovval meg úgy általában, kb. sosem kerül napirendre a nyilvánosság előtt. Ez olyannyira így van, hogy ezt meglovagolva a szockók őt akarták a választásokon miniszterelnök-jelöltnek. Gráfnak persze volt annyi esze, hogy ne játssza el a meglévő hírnevét... Vagy pont azért, hogy ne szerezzen hírnevet s maradhasson a szürke eminenciás szerepében.

De mint mondottam volt, csupán a laikusok számára tűnhet úgy, hogy ő bizony jól végzi a munkáját. A valóság az, hogy a mezőgazdaság egy sok-sok száz éves hagyományokon nyugvó rendszer. Már-már magától működik. Persze a hibás autó is róhatja a kilométereket, de előbb vagy utóbb tönkre fog menni. A mezőgazdaságunk is így működik jelenleg. Megy, mert mindenki aki benne van dolgozik, teszi a dolgát. De mindenki aki tolja az agrárszekeret, tudja hogy bizony nagy gebasz van. Nem az a baj, hogy ócska a szekér, hanem hogy járhatatlan az út amin tolni igyekszünk! Márpedig hegynek felfelé tolatják a magyarok szekerét, s a hegytetőn nem vár más, csak a meredek lejtő a túloldalon.

Jelen írásom apropója a hír, mely szerint Gráf József a mezőgazdaság jövőjét a modernizációban látja. Kérdem én minek fejlesszen a magyar gazda? Lehetne minden tanyán fejőrobot, minden szőlész kombájnnal takaríthatná be a szőlőjét és a legkisebb paraszt is műholdas traktorvezérléssel vethetné a jövő évi gabonát, de amíg nem lehet eladni a terményt, addig mindez felesleges volna! Minek termeljünk extra színvonalon, ha közben a boltok polcain a szlovák és lengyel tej sorakozik, amíg a kínai fokhagymát etetik velünk és a dioxinos spanyol paprikát? Józsikám, kapj a fejedhez! Rossz irányba mész! Minek kellene iPhone egy ugandai kis faluba ahol hírből sem ismerik a térerőt és búvárkellékeket árusító boltot is felesleges volna nyitni a Szahara közepén!

Nem csúcstechnológia kell hanem biztos piac! Márpedig biztos piacot és biztos megélhetést lehetne találni itt a Kárpát-medencében, csak kicsit a sarkunkra kellene állni. Már amennyiben ezt az országot kívánjuk szolgálni...

"Azonnali távozásra szólította fel Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szövetségi igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Budai Gyula szerint az agrárminiszter tudott a korábbi jogellenes földügyletekről.
Állítása alátámasztására a Magosz szövetségi igazgatója kiosztott az újságíróknak egy november közepén kelt levelet, amelyben az agrárminiszter azt írja Kamarás Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójának, hogy nem ért egyet az eléterjesztett földeladási portfólióban foglalt ügyletek végrehajtásával.
A Magosz szövetségi igazgatója jelezte: a földeladásokat és haszonbérbe adásokat minden esetben jóvá kell hagynia az agrártárca vezetőjének, mivel ezen ügyekben a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek egyetértési joga van.
Az idei földügyleteket Budai Gyula szerint felül kell vizsgálni, mivel az új erdőtörvény szerint az értékesítésre illetve haszonbérbe adásra felkínált földterületeket össze kell vetni az aktuális erdészeti adattárral, s csak ezt követően lehet a döntéseket meghozni.
Kifogást csak akkor emelt Gráf József a földeladások és bérbe adások ellen, amikor az MNV Zrt-nél zajló kétes ügyek napvilágra kerültek - nehezményezte a Magosz szövetségi igazgatója. Egyúttal felvetette Oszkó Péter pénzügyminiszter felelősségét is.
Az MTI kérdésére Budai Gyula nem tudta pontosan megmondani,  mekkora anyagi kár keletkezett a földeladások illetve bérbe adások révén.
Budai Gyula megerősítette: az ügyészségen tájékoztatást kértek tőle Benedek Fülöp ügyével kapcsolatban is, ám érdemi információkkal nem tudott szolgálni. Megerősítette, hogy Gyurcsány Ferenc, volt miniszterelnököt meghallgatják a sukorói ügyben.      
Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kabinetfőnöke, a tárca szóvivője, a Budai Gyula által felvetettekre reagálva azt közölte az MTI-vel, hogy a földbirtok-politikai irányelvek betartásáért a kormányon belül Gráf József, az agrártárca vezetője felel. Ennek értelmében minden földértékesítést neki kell jóváhagynia, amit az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményez.
Dékány András kiemelte: Gráf József nem hagyta jóvá a szóban forgó ügyleteket. Kifogásairól levélben értesítette Kamarás Miklóst, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját és az őt felügyelő Oszkó Péter pénzügyminisztert. Jelezte, hogy a szóban forgó földeladások, illetve bérbeadások csak akkor támogathatóak, ha mindenben megfelelnek az új erdőtörvény előírásainak - mondta a szóvivő."

- MTI -