facebook

De minimis támogatás az aflatoxin miatt

2013.06.20. 13:00 Imre Laci

Óriási költségeket ró az idei aflatoxin botrány az állattenyésztésre, hiszen időről időre be kell vizsgáltatni az etetett takarmányt és persze az állati terméket, így például a tejet is. A költség egy részére igényelhető lesz a de minimis, azaz alacsony összegű támogatás, olvasható a 33/2013-as VM rendeletben.

farm-money.jpg

A támogatást nem csak maguk a gazdálkodók, hanem a tejfeldolgozók is igényelhetik. Lényegében a takarmány és állati termék bevizsgálását célzó laboratóriumi költség, a szennyezett tétel megsemmisítése és az emiatt bekövetkezett kár enyhítésére igényelhetik. Természetesen nem a teljes összeg kerül visszatérítésre (éppen ezért de minimis), hanem a nettó ár fele. A Vidékfejlesztési Minisztérium összesen 250 millió forintot különít el a támogatásra.

Persze most gyorsan elkezdhetik csapkodni az asztalt azok, akik amúgy is csak annyit látnak a mezőgazdaságban, hogy időről időre talicskázza az EU és a magyar állam is a méregdrága gépekbe és a telepfejlesztésbe a pénzt. De gondoljunk csak bele, hogy mekkora hirtelen extra költséget jelent például egy tejtermelő tehenészet számára havi 4-5 tejminta kivizsgálása (6000-7000 forint mintánként) és persze ezen felül a takarmányoké, plusz a preventív jelleggel etetett toxinkötő adalékok megvásárlása. Ha ezeket a költségeket érvényesíteni tudná a gazdaság a tej árában, akkor a fogyasztók nagyot néznének, mikor az eddig 180 Ft-ért vásárolt tej literje 230 lenne egyik napról a másikra.

Szólj hozzá!

Címkék: de támogatás vizsgálat labor toxin aflatoxin megsemmisítés minimis

Könnycseppek a magyar földért

2013.06.19. 10:30 Imre Laci

Két hete minden nap úgy ébredhetünk, hogy bármely hírportált is olvassuk, a címoldalon ott fog figyelni egy cikk a földtörvény közelgő tárgyalásáról, elfogadásáról. Ángyán József kilép a Fideszből. Míg van akinek ez elégedettséget okoz, addig a többség bizony kezét tördelve, a vészharangot kongatva kiabálja tele a sajtót, s a magyar vidék végnapjairól beszél.

Több mint egy éve tart már Ángyán József vesszőfutása. Több mint egy esztendeje járja a településeket a helyiek meghívásának eleget téve, hogy elmondja: nem azt teszi a Fidesz-KDNP, mint amit 2010-ben ígért a gazdáknak. Ez a politikai része a dolognak, amellyel nem kívánok most foglalkozni. Nézzük a dolgot pusztán gazdasági szempontból, még akkor is, ha a valódi helyzetet ábrázoló tortának ez a szegmens is pusztán csak egy apró szelete.

csepp levélen.jpg

A legfontosabb hozománya az új földtörvénynek - a kormányzati kommunikáció tagadása ellenére - az, hogy néhány jogi csavarral külföldi állampolgár is termőföldhöz juthat majd. Legálisan. Úgy tűnik, hogy már a piac megnyílása előtt bekövetkezik az, amire mindenki számított: a felvásárlási verseny következtében a termőföld ára drasztikusan ugrani fog. Erről a jelenségről már a portolio.hu is beszámolt. Ez a jelenség pedig éppen a kis és közepes gazdaságok tulajdonosait tartja távol a földvásárlástól, tehát a kormányzati kommunikációban foglaltakkal ellentétben, homlokegyenest az itthoni agrobiznisz-milliárdosok erszényébe talicskázza a pénzt. Ezt persze mindenki tudja és mindenki belátja, de a parlamenti kétharmad, az parlamenti kétharmad.

Szokás arra hivatkozni, hogy csak a nagy földterületen, több ezer hektáron gazdálkodók lehetnek versenyképesek. Ez is igaz, azonban a Csányi-birodalom már rátette a magyar sertésipar és húsfeldolgozás legjavára. Azt pedig mindenki tudhatja, hogy gazdasági szempontból nem a legelőnyösebb dolog, ha egy-egy szektor néhány résztvevőre szűkül. Az OTP-n keresztül birtokolja Csányi Sándor a Pick Szegedet, s most épít saját vágóhidat Mohácson. Ezt tetézi még az a tény, hogy Orbán Viktor még a látszatra sem ad: először saját maga avatja fel Csányi csípőteleki szarvasmarhatelepét, majd a Bonafarm csoport egy fő emberét engedi az Agrárkamara alelnöki pozíciójába.

Persze, ahogy azt a Vastagbőr blog is megírta; meg lehet védeni a magyar földet a külföldiektől úgy, hogy néhány magyar (?) ember kezébe összpontosítjuk azt. Társadalmi szinten az ilyen mértékű centralizáció biztosan nem fog semmi jót eredményezni.

Azért majd csak jegyezzük meg a földtörvény szavazásánál, hogy melyik képviselő hogyan voksol, és ha eljön az ideje, akkor a tisztelt szavazók nyugodtan tegyenek fel nekik kényelmetlen kérdéseket! Ha máskor nem is, majd a '14-es választás lezárultakor hadd hullajtsanak ők is könnycseppeket a magyar földért!

Szólj hozzá!

Címkék: föld törvény termőföld Orbán Csányi Ángyán Bonafarm

süti beállítások módosítása