Magyar Asztal

A tegnapi napon küldöttgyűlést tartott a Nemzeti Agrárkamara, melyen megválasztották annak elnökét és országos alelnökeit. Az előbbi pozíciót elnyerő személye bizonyára senki számára nem okoz meglepetést, hiszen az eddigi megbízott elnök, Győrffy Balázs volt e tisztség várományosa. De kik lettek az alelnökök? Vegyük sorra, hogy kik is az új tisztségviselők az Agrárkamarában!

Győrffy Balázs

Bár nem tagja a Fidesznek, a Magosz Veszprém megyei elnökeként a területi listáról repült az országgyűlésbe, ahol  a Mezőgazdasági Bizottság tagja. Amellett, hogy országgyűlési képviselő és a Mg-i Bizottságban munkálkodik, még Nemesgörzsöny polgármestere is. No meg a Magosz országos alelnöke. Sőt, még gazdálkodik is. Ha valakinek, hát neki bizonyosan van annyi ideje, hogy az Agrárkamarát sikeresen vezesse.

Vagy csak felkészül a Fidesz a 2014-es parlamenti létszám szűkítésére, és gyorsan kihelyezi az embereit különféle pozíciókba.

Zászlós Tibor

A 9.000 hektár területen gazdálkodó Mezőfalvai Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt. igazgatója, az Agrárkamara ideiglenes elnökségében Fejér megye vezetéséért volt felelős. Nemrégiben a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának Tanácsadó Testületébe is megválasztották. (Ebben a testületben kapott helyet a Csányi-birodalomhoz tartó Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. elnöke Ádám János, a Bonafarm Csoporttól - szintén Csányihoz tartozik - Éder Tamás, valamint a hazai állatgyógyászati milliárdos guru Móré Attila, és még sokan mások.)

Zászlós Tibor az Agrárkamarában a mezőgazdaságért felelős alelnöki tisztséget kapta meg. Győrffyvel ellentétben rendelkezik mezőgazdasági végzettséggel, mivel Mosonmagyaróváron szerzett agrármérnöki diplomát 1981-ben, valamint Gödöllőn közgazdasági szakmérnöki oklevelet tíz évvel később. Betöltött pozícióiról tájékozódhatunk a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének honlapján.

Éder Tamás

Az előző bekezdésben már utaltam rá, mint a Csányi Sándor agrár-birodalmát képviselő Bonafarm Csoport PR szakembere. Ő bizony már valóban nem kispályás, hiszen a világ egyik leghíresebb egyetemén, a Cornellen részesült egy hónapos agrárpolitikai továbbképzésben. Pályája a szocialista érában kezdett felfelé ívelni, a Földművelésügyi Minisztérium piacszabályozási osztályának vezetőjeként. Ezt követően '98-tól egy évig kormányfőtanácsadó, '99-től '01-ig pedig a híres ÁPV Rt. Agrárgazdasági Vagyonkezelő ügyvezető igazgatója.

2001-ben helyettes, majd közigazgatási államtitkár, egy évvel később már az OTP-nél főosztályvezető. Lényegében innen számíthatjuk a Csányi Sándorhoz való kötődés kezdetét. (Megbízatásai közt szerepel Csányi több cége is: Pick, Sole-Mizo.) Az index.hu egy cikkében Csányi egyik első embereként aposztrofálja Édert.

ifj. Hubai Imre

Kertészmérnökként végzett a gödöllői Szent István Egyetemen. Családjáé az egyetlen négycsillagos bioszálloda. Karcagi származású (idevalósi Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterünk is), mintegy 4.350 hektáron gazdálkodik. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségi tagja.

Édesapja, Hubai Imre Csaba a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Magosz elnöke, fia szintén a Magosz tagja, mint ahogy az kiderül a Kormány egyik híréből. Érdekesség, hogy az Agrárkamara ideiglenes elnökségében még édesapja töltött be tisztséget, míg a mostani küldöttválasztás őt választotta a vidékfejlesztésért felelős alelnökké.

Kis Miklós Zsolt

1979-ben született, közgazdász. Nyársapát alpolgármestere, a Pest megyei közgyűlésben a Területfejlesztési Bizottság tagja. A közgyűlésbe természetesen a Fidesz-KDNP frakció delegálta. A Magosz Ifjú Gazda Tagozat helyi elnöke, két évig Jakab István (Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke, fideszes országgyűlési képviselő) titkára. Derül ki mindez életrajzából. Az Agrárkamarának általános, a mikro-, kis-, és közepes vállalkozásokért felelős alelnöke.

Nem kívánok a bejegyzés végén egyfajta rezümét írni, vonja le mindenki maga a következtetéseket, hogy a megfelelő emberek kerültek-e a kamara élére!

Egyesek szerint az idei évben az ipari és a szolgáltatási szektorból az államkasszába befolyó összeg legjobb esetben is stagnálni fog, s az agrárium lehet az idei év megmentője. Persze a gazdálkodók szerint semmiféle időjárás nem kedvez a mezőgazdaságnak, mert ha éppen nem az aszállyal van a baj, akkor olyan mennyiségű csapadék hullik le, amely megakadályozza a földmunkákat, vagy éppen a betakarítást.

A tavalyi extrém aszályos év után nagy reménnyel indult neki a 2013-as évnek talán az egész ország, de a mezőgazdasági szektorban dolgozók mindenképp. Azzal persze nem számolt senki, hogy március végén még bokáig érő hóban fogunk gázolni, s az ország egyes területein talán még a húsvéti nyúl is szánkón fogja húzni a hímes tojásokat.

Annyit már most belát mindenki, hogy a pillangósok (lucerna, vörös és fehér here) ápolása biztosan ki fog tolódni, holott ezen állományok fogasolása szükséges a későbbi gyomosodás elkerüléséhez, illetve a vetett növény intenzív növekedéséhez.

Amennyiben az elolvadt hó, és az április közepéig várható csapadék sokáig a földeken fog állni, úgy akár még a kukorica vetése is várathat magára. Természetesen mindez felületes spekuláció, amellyel csupán annyi a célom, hogy rámutassak: az agráriumra alapozni a költségvetés sikerességét a jelen gazdasági körülmények között igen bátor dolog! Egy felelősen gondolkodó gazda már most azon törheti a fejét, hogy mennyit fizessen be a vis maior alapba, illetve hogy hogyan tudja a belvíznek jobban kitett területeket a lehető leggyorsabban kármentesíteni.

A kormányzat helyében pedig már február óta azon törném a fejem, hogy hova lehetne levezetni, illetve a júliusi és augusztusi hőség idejére raktározni a most lehulló csapadékot. Mert az is biztos, hogy később nagy szükség lesz a most elfolyó, kárba vesző vízre!

Törökország legnagyobb tejipari vállalata, a Sütas feldolgozó üzemet vásárolt Bukarestben. A gyár korábban egy Tnuva nevű izraeli cég tulajdonában állt, ám annak csődbemenetele óta nem folyt feldolgozás a tejüzemben. Muharrem Yilmaz, a vállalat elnöke egy beszédében elmondta, hogy mostani beruházásukkal az Európai Unió piacai felé szeretnének nyitni.

Törökország évek óta folyamatosan fejleszti mezőgazdaságát, főleg a húsmarha ágazaton belül voltak igen jelentős Európai Unióból történő felvásárlások. Bár jellemzően a húsmarhákra volt jelentős török kereslet, rengeteg tejhasznú állatot, legfőképp holstein-fríz fajtájú üszőket vásároltak. Már akkor biztosan tudható volt, hogy Törökország nem pusztán vágóállatokat vásárol, hanem létre kívánja hozni saját tenyészállományát.

A rohamosan fejlődő török gazdaság immáron eljutott arra a szintre, hogy az Európai Unió országaiban is megvesse lábát, amelyre a szóban forgó gyárvásárlás is remek példa.

Fontos kérdés, hogy képesek lesznek-e alapanyaggal ellátni a romániai tejtermelő telepek az újrainduló üzemet, vagy importra szorulnak majd?

Egy szó mint száz: oda kell figyelnie a magyar agráriumnak a hasonló külföldi eseményekre, hiszen rövid időn belül meghatározó hatásokat eredményezhetnek, amelyek hazánk gazdaságára is befolyással lehetnek.