Magyar Asztal

Melamint tartalmazó kínai eredetű tejitalt találtak a szegedi Cora hipermarketben. A polcokról a terméket levették. Az áruház vezetősége közölte, hogy mindössze hatvan doboz melaminos tejital került forgalomba, melyből 34-et az élelmiszer-biztonságiak elkoboztak. 2009 január 11-én Kínában már volt korábban melaminnal kapcsolatos rendőrségi intézkedés:

"Kínában 60 embert vettek őrizetbe a melaminnal szennyezett tejpor forgalmazása miatt. A műanyaggyártáshoz használt anyaggal szennyezett tápszerek miatt hat csecsemő meghalt, 294 ezernél pedig betegségek alakultak ki." - MTI -

A melamin egy nitrogéntartalmú, heterociklusos, aromás szénvegyület melyet a műanyagiparban illetve ragasztóanyagok gyártására használnak. A kálcium-ciánamidból előállított anyag a csecsemőknél különböző vesebetegséget, elsősorban vesekövet okoz, amit a Hong Kong Queen Mary Kórházban kísérletileg is bebizonyítottak. Felnőtteknél belélegezve, bőrön keresztül felszívódva illetve szembe kerülve irritáció, szaporodásbiológiai problémák és rák is kialakulhat.

Mivel a melamin nagy mennyiségű nitrogént tartalmaz, így a tejtermékek fehérjetesztjeinek hamisítása céljából keverik a különböző termékekbe, így például joghurtokba, csokoládéba, tojásos élelmiszerekbe. A szegeden talált ital melamintartalma 54mg/kg volt, míg az EU szabályzat szerint a bevitel 0,5mg lehet testsúlykilogrammonként, ami egy 80kg-os felnőtt esetében 35mg-ot jelent.

Magyar eredetű, származásilag és beltartalmilag igazolt termékek vásárlásával elkerülhető a hasonló, mérgező anyagok fogyasztása.

 Egyelőre úgy néz ki, hogy továbbra is mentes marad Magyarország a GMO élelmiszernövényektől, - így a MON 810 elnevezésű molyrezisztens transzgénikus kukoricától is - derült ki Orosz Sándor szocialista képviselő szavaiból.

De mi célból, és hogy is készült ez a transzgénikus növény? Tömören fogalmazva nincs másról szó, mint hogy egy hétköznapi kukoricafajta DNS-ébe beültették a Bacillus thuringiensis subspecies kurstaki nevű baktérium cryIA(b) nevű génjét, mely egy fehérje termelődését indukálja. Ez a fehérje a kukoricát megtámadó moly bélrendszerébe jutva károsítja azt, s az állat pusztulását okozza. Magyarországon jelenleg is használnak olyan növényvédőszereket, amelyek bizonyos százalékban ezen baktériumfaj hatóanyagát tartalmazzák, sőt, biológiai védekezésnek számító módszer, tehát a permetezés után egészségügyi várakozási korlátozás alá sem esik.

A létrehozott transzgénikus növény tehát sikerrel termeszthető olyan helyen, ahol a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) kártétele jelentős lehet, illetve monokultúrás termesztésben (minden évben ugyanazt a növényfajt vetik egy bizonyos területre). Ugyanakkor a növény akkor is termeli ezt a CryIA(b) nevű fehérjét, ha nincs jelen a kártevő rovar, így például hazánk jelentős részére sem jellemző a kukoricamoly nagyarányú terméscsökkentése. Ezen felül nincsenek tapasztalatok a MON 810 kukoriacafajta humán egészségre gyakorolt hatásáról sem, ezért egyesek szerint kockázatos lenne annak köztermesztésbe vétele. Mindezeken túl, ha a transzgént tartalmazó növényt egy közönséges kukorica pollenje termékenyíti meg, s a GMO növény egy magja elhullik és az abból fejlődő ún. hibrid kukoricát egy hagyományos kukorica pollenje termékenyíti, felléphet a "transzgén szökés" jelensége, tehát a transzgénikus növény az emberi felügyelet alól kikerül, s ennek hosszú távon beláthatatlan botanikai és egészségügyi következményei is lehetnek.

Aki további információt szeretne olvasni a MON 810 GMO kukoricafajtáról, annak ajánlom az FVM rendeletét, avagy a Monsato Company Magyarország oldalát.