facebook


Hová adjuk a gyógyszert?

2014.09.24. 10:00 Imre Laci

Az állatgyógyászati készítményekhez pontosan úgy adnak használati útmutatót, mint a humán gyógyszerekhez. Ezen gyógyszerek pontos adagolása és az előírásnak megfelelő alkalmazása ugyanolyan fontos, mint az emberek kezelésénél. Nem csak azért, mert a rosszul dozírozott gyógyszer nagyobb kárt okozhat, mint maga a gyógyítandó betegség, hanem mert további problémákat is eredményezhet.

tályog.jpg

A fenti képen egy holstein-fríz szarvasmarha lába látható. Az állat jobb combján a tályogot egy gyógyszer okozta, amelyet szubkután, azaz a bőr alá kell bejuttatni injekcióval. Mivel a combon a bőr alatt igen vékony zsírréteg található, így jó eséllyel az izomba kerül a tű vége. Ezt hívják intramuszkuláris kezelésnek.

A kép jobb oldalán már egy pár nappal későbbi állapot látható, amikor az izomba juttatott gyógyszert az állat szervezete testidegen anyagként ismerte fel, s azt betokozta. Ez lényegében a tályog. Miután a tályogban a szövetek elkezdenek lebomlani (genny keletkezik) a tapintása is felpuhul. Az idő múlásával a tályog felületén a bőr is elvékonyodik, majd magától felszakad. Így távozik a szervezetből a testidegen anyag. Mindaddig azonban, amíg a genny el nem távozik, a szervezet immunrendszere folyamatosan küzd a bomló anyagok ellen, a fokozott igénybevétel pedig rontja az állat takarmányfelvételét, a tejhozamot és a termékenységet is.

Hogy hová adjuk tehát a gyógyszert? Oda, ahova a használati utasítás írja. A szubkután adagolandó gyógyszert tessék az állat vállövénél lévő vastag és laza bőrréteg alá injektálni.

Szólj hozzá!

Címkék: cow injekció tályog dairy cattle abscess szavarsmarha szubkután intramuszkuláris

Clostridium chauvoei

2014.06.13. 13:00 Imre Laci

A napokban sikerült fényképet készítenem egy - feltételezhetően - Clostridium chauvoei fertőzésben szenvedő szarvasmarháról. Az angol nyelvben csak fekete láb betegségnek (blackleg disease) nevezett kór legjellegzetesebb tünete a szövetek elhalása következtében keletkező fekete seb.

Clostridium chauvoei.jpg

A bal oldali képen jól látható, hogy az állat fertőzött végtagja jóval vastagabb, mint az egészséges. A Clostridium fajokra is jellemző, hogy anyagcseréjük közben gázokat termelnek, amely a szövetek duzzadását eredményezi. Jelenlétük a tej feldolgozásánál is problémát okoz, figyelembe véve, hogy ezen fajok a talajban mindenhol megtalálhatók, a takarmányok készítésekor megfelelő agrotechnikai módszerek alkalmazásával kell megelőzni a nagymértékű szennyezést. Természetesen a kórokozók képesek apróbb sérüléseken keresztül is megfertőzni az állatot.

Szólj hozzá!

Címkék: betegség láb fekete black disease szarvasmarha leg fríz dairy cattle Clostridium chauvoei holstein friesian

Fejéshigiénia

2014.03.14. 14:00 Imre Laci

A civil lakosság talán nem is tud arról, hogy a tejtermelés egyik legnagyobb rákfenéje a termelő tehenek tőgyének megbetegedése, a tőgygyulladás, szakmai nevén a mastitis. A mastitis a tejtermelő telepek költségeinek jelentős részét is adhatja a tőgygyulladásos egyedek gyógykezelése, még akkor is, ha a jó gazda gondosságával minden lehetséges módon igyekeznek elkerülni a tehenek megbetegedését. Sokan nem is gondolnak arra, hogy a boltokban kapható tej milyen sok minőségi vizsgálaton és ellenőrzésen megy át, mire eljut a fogyasztóig. Néhány sorban leírom, hogy milyen szigorú protokoll szerint megy a professzionális telepeken a tej fejése!

Az első ellenőrzést értelemszerűen a fejést végző személy végzi, amikor is a tehén bekerül a fejőházba, és az állat, valamint annak tőgyének fejésre való előkészítése elkezdődik. Az első lépés a tőgybimbók fertőtlenítő szerrel való fürösztése. Erre a célra vannak speciális vegyszerek, ám a legelterjedtebb és leghatásosabb a klóros víz használata. A tőgybimbók előfürösztésének célja a bimbón lévő szennyeződések feláztatása és a mikroorganizmusok elpusztítása. Ezen felül a bimbók mártása, fizikai inger, amely jelzi a tehénnek, hogy hamarosan fejve lesz, így beindulhat a tej leadását elősegítő és serkentő hormon, az oxitocin véráramba ürítése. A gyakorlatban használt tisztítószerek behatási ideje igen rövid, mindössze néhány másodperc, így öt-hat tehén tőgyének fürösztése után elkezdődhet a következő lépés. Korábban a bimbók tisztítása szivaccsal történt, ám hamar kiderült, hogy ezzel a módszerrel könnyen átvihetők az egyes kórokozók egyik tehénről a másikra. Manapság az alábbi képen is látható eszközt használják szerte a világon.

utófertőtlenítés.jpg

 

tőgytörlés.jpgA következő lépés a felvitt vegyszer által fellazított szennyeződések letörlése. Hajdanán ezt a műveletet törölközővel végezték, amelyet minden fejés végeztével kimostak. Ugyanaz volt ezzel a módszerrel a probléma, mint ami a szivaccsal való bimbótisztítással. Manapság tőgytörlő papírral történik a tisztítás és a bimbó szárazra törlése. Természetesen minden papírt egyszer használnak.

Miután a tőgy tisztává lett varázsolva, egy arra kiképzett személy végzi az első tejsugarak kihúzását. Ennek a munkaműveletnek a végzésére csak teljes mértékben megbízható ember alkalmas, mivel az első tejsugarak kihúzásakor vehető észre, ha a tőgyben gyulladásos folyamatok zajlanak. A tejsugarat egy sötét színű fedővel rendelkező kancsóra emlékeztető tárgyra húzzák ki. Erre azért van szükség, mivel az ilyen felületen jobban látszik, ha az első tejsugarakkal csomós, darabos tej távozik a tőgybimbóból. Amennyiben a fejést végző személy ilyet észlel, az adott tőgybimbóból távozó tejet egy reagenssel vizsgálja meg. A reagens általában igen intenzív színű (lila, kék) anyag, amely a beteg tejjel reakcióba lépve sűrű, nyúlós masszát képez, ezzel jelezve a klinikai tőgygyulladást. Az alábbi képen látszik, hogy az egészséges tőgynegyedből származó tej (felül) nem mutat lényeges elszíneződést, míg a gyulladt negyedből fejt tej erősen elszíneződik, besűrűsödik (alul).

 

mastitest.jpg

 

A beteg negyedből származó tej természetesen megsemmisítésre kerül, emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ha az első tejsugarak kihúzása megtörtént és a tőgynegyedek egészségesek, akkor felkerül a fejőgép az állatra. Ha a gép érzékeli, hogy csökken a leadott tej mennyisége, egy beállított érték elérése (kb. 300 ml/perc) után a fejés befejeződik. A fejéskor a tőgybimbót lezáró izom kinyílik, kitágul, hogy a tej szabadon és gyorsan távozhasson. Ha a fejőgép nincs megfelelően beállítva és túl nagy a vákuum, akkor ez az izom kifordulhat, s létrejöhet a tőgybimbó hiperkeratózisa.

 

hiperkeratózis_1.jpg

 A hiperkeratózis önmagában nem okoz fájdalmat vagy jelentősebb kárt a tehénben, azonban a bimbó lezárásáért felelős szfinkter (izomgyűrű) fejés után nem tud rendesen záródni, így a kórokozók sokkal nagyobb eséllyel jutnak be a bimbócsatornába, illetve a tőgynegyedbe, kialakítva ezzel a tőgygyulladást. Ezen felül az elszarusodott bimbóvég egyenletlen felszínén sokkal nagyobb eséllyel tapadnak meg és szaporodnak fel az egyes kórokozók. Az efféle felfertőződés ellen használnak mindenütt fejés utáni fertőtlenítő szert. Ezeknek a szereknek a feladatuk, hogy megtapadjanak a tőgybimbón, lezárva azt legalább annyi időre, amíg a záróizmok ismét összehúzódnak. Az igazán jó utófertőtlenítő szertől elvárható, hogy több órán át (a következő fejés megkezdéséig) fent maradjanak a bimbó felületén. Ezek a szerek általában a tapadásuk ellenőrizhetősége végett valamilyen rikító színűek.

utófertőtlenítő.jpg

Természetesen a fejőház és a fejőgépek megválasztásánál, tervezésénél és beállításánál is szerepet játszik, hogy milyen fajtájú szarvasmarhát kívánnak fejni vele, hiszen az egyes fajták között jelentős eltérés lehet. Például a magyartarka fajta bimbója jellemzően hosszabb és vastagabb, mint a holstein frízé, éppen ezért a legeredményesebb fejés az optimális méretű és minőségű fejőgumi használatával lehetséges.

Látható tehát, hogy a fejés nem is olyan egyszerű folyamat. Az egyes lépések szigorú betartása, a lelkiismeretes munkavégzés a tehenészetekben elengedhetetlen. Az év 365 napján.

2 komment

Címkék: gyógyszer fejés tehén kezelés cow gyulladás end tőgy damage dairy mastitis teat hyperkeratosis hiperkeratózis

Moraxella bovis

2013.06.06. 15:00 Imre Laci

kep0733_1370522505.jpg_2048x1536

A képen látható holstein-fríz borjú szemét egy Moraxella bovis nevű baktérium fertőzte meg. Ez a baktérium a szaruhártya elhomályosodását okozza. (Szaknyelven kerato-konjungtivitis.) A betegség angol elnevezése Pink-eye, azaz rózsaszín szem. Ennek oka, hogy a fertőzés kezdeti stádiumában a gyulladásos folyamat miatt az állat szeme kipirosodik.

A fertőzés jellemzője, hogy rövid időn belül az érintett szem vakulását okozhatja, ám az állat szervezete képes immunitást szerezni a betegség ellen, s néhány hét alatt meggyógyulhat.

A borjú, amely a képen is látható, mára már teljesen rendbejött. :-)

Elnézést a rossz minőségű fotóért, a telefonom nem mozgó célpontok megörökítésére való. :-)

Szólj hozzá!

Címkék: borjú szarvasmarha beef dairy cerato szaruhártya calf moraxella bovis kerato konjungtivitis conjungtivitis elhomályosodás

Staphylococcus aureus okozta seb tőgyön

2013.05.30. 21:00 Imre Laci

staphylococcus_aureus_1369940037.jpg_1280x1024

A Staphylococcus aureus fertőzés egyik tünete a szövetelhalás. A képen egy holstein-fríz tehén tőgyén okozott tünet látható.

A symptom of Staphylococcus aureus infection is the tissue necrosis. In this picture we can see the symptom on a holstein cow's udder.

Szólj hozzá!

Címkék: fertőzés tehén cow tünet szarvasmarha infection dairy symptom staphylococcus aureus

süti beállítások módosítása