facebook


Fejéshigiénia

2014.03.14. 14:00 Imre Laci

A civil lakosság talán nem is tud arról, hogy a tejtermelés egyik legnagyobb rákfenéje a termelő tehenek tőgyének megbetegedése, a tőgygyulladás, szakmai nevén a mastitis. A mastitis a tejtermelő telepek költségeinek jelentős részét is adhatja a tőgygyulladásos egyedek gyógykezelése, még akkor is, ha a jó gazda gondosságával minden lehetséges módon igyekeznek elkerülni a tehenek megbetegedését. Sokan nem is gondolnak arra, hogy a boltokban kapható tej milyen sok minőségi vizsgálaton és ellenőrzésen megy át, mire eljut a fogyasztóig. Néhány sorban leírom, hogy milyen szigorú protokoll szerint megy a professzionális telepeken a tej fejése!

Az első ellenőrzést értelemszerűen a fejést végző személy végzi, amikor is a tehén bekerül a fejőházba, és az állat, valamint annak tőgyének fejésre való előkészítése elkezdődik. Az első lépés a tőgybimbók fertőtlenítő szerrel való fürösztése. Erre a célra vannak speciális vegyszerek, ám a legelterjedtebb és leghatásosabb a klóros víz használata. A tőgybimbók előfürösztésének célja a bimbón lévő szennyeződések feláztatása és a mikroorganizmusok elpusztítása. Ezen felül a bimbók mártása, fizikai inger, amely jelzi a tehénnek, hogy hamarosan fejve lesz, így beindulhat a tej leadását elősegítő és serkentő hormon, az oxitocin véráramba ürítése. A gyakorlatban használt tisztítószerek behatási ideje igen rövid, mindössze néhány másodperc, így öt-hat tehén tőgyének fürösztése után elkezdődhet a következő lépés. Korábban a bimbók tisztítása szivaccsal történt, ám hamar kiderült, hogy ezzel a módszerrel könnyen átvihetők az egyes kórokozók egyik tehénről a másikra. Manapság az alábbi képen is látható eszközt használják szerte a világon.

utófertőtlenítés.jpg

 

tőgytörlés.jpgA következő lépés a felvitt vegyszer által fellazított szennyeződések letörlése. Hajdanán ezt a műveletet törölközővel végezték, amelyet minden fejés végeztével kimostak. Ugyanaz volt ezzel a módszerrel a probléma, mint ami a szivaccsal való bimbótisztítással. Manapság tőgytörlő papírral történik a tisztítás és a bimbó szárazra törlése. Természetesen minden papírt egyszer használnak.

Miután a tőgy tisztává lett varázsolva, egy arra kiképzett személy végzi az első tejsugarak kihúzását. Ennek a munkaműveletnek a végzésére csak teljes mértékben megbízható ember alkalmas, mivel az első tejsugarak kihúzásakor vehető észre, ha a tőgyben gyulladásos folyamatok zajlanak. A tejsugarat egy sötét színű fedővel rendelkező kancsóra emlékeztető tárgyra húzzák ki. Erre azért van szükség, mivel az ilyen felületen jobban látszik, ha az első tejsugarakkal csomós, darabos tej távozik a tőgybimbóból. Amennyiben a fejést végző személy ilyet észlel, az adott tőgybimbóból távozó tejet egy reagenssel vizsgálja meg. A reagens általában igen intenzív színű (lila, kék) anyag, amely a beteg tejjel reakcióba lépve sűrű, nyúlós masszát képez, ezzel jelezve a klinikai tőgygyulladást. Az alábbi képen látszik, hogy az egészséges tőgynegyedből származó tej (felül) nem mutat lényeges elszíneződést, míg a gyulladt negyedből fejt tej erősen elszíneződik, besűrűsödik (alul).

 

mastitest.jpg

 

A beteg negyedből származó tej természetesen megsemmisítésre kerül, emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ha az első tejsugarak kihúzása megtörtént és a tőgynegyedek egészségesek, akkor felkerül a fejőgép az állatra. Ha a gép érzékeli, hogy csökken a leadott tej mennyisége, egy beállított érték elérése (kb. 300 ml/perc) után a fejés befejeződik. A fejéskor a tőgybimbót lezáró izom kinyílik, kitágul, hogy a tej szabadon és gyorsan távozhasson. Ha a fejőgép nincs megfelelően beállítva és túl nagy a vákuum, akkor ez az izom kifordulhat, s létrejöhet a tőgybimbó hiperkeratózisa.

 

hiperkeratózis_1.jpg

 A hiperkeratózis önmagában nem okoz fájdalmat vagy jelentősebb kárt a tehénben, azonban a bimbó lezárásáért felelős szfinkter (izomgyűrű) fejés után nem tud rendesen záródni, így a kórokozók sokkal nagyobb eséllyel jutnak be a bimbócsatornába, illetve a tőgynegyedbe, kialakítva ezzel a tőgygyulladást. Ezen felül az elszarusodott bimbóvég egyenletlen felszínén sokkal nagyobb eséllyel tapadnak meg és szaporodnak fel az egyes kórokozók. Az efféle felfertőződés ellen használnak mindenütt fejés utáni fertőtlenítő szert. Ezeknek a szereknek a feladatuk, hogy megtapadjanak a tőgybimbón, lezárva azt legalább annyi időre, amíg a záróizmok ismét összehúzódnak. Az igazán jó utófertőtlenítő szertől elvárható, hogy több órán át (a következő fejés megkezdéséig) fent maradjanak a bimbó felületén. Ezek a szerek általában a tapadásuk ellenőrizhetősége végett valamilyen rikító színűek.

utófertőtlenítő.jpg

Természetesen a fejőház és a fejőgépek megválasztásánál, tervezésénél és beállításánál is szerepet játszik, hogy milyen fajtájú szarvasmarhát kívánnak fejni vele, hiszen az egyes fajták között jelentős eltérés lehet. Például a magyartarka fajta bimbója jellemzően hosszabb és vastagabb, mint a holstein frízé, éppen ezért a legeredményesebb fejés az optimális méretű és minőségű fejőgumi használatával lehetséges.

Látható tehát, hogy a fejés nem is olyan egyszerű folyamat. Az egyes lépések szigorú betartása, a lelkiismeretes munkavégzés a tehenészetekben elengedhetetlen. Az év 365 napján.

2 komment

Címkék: gyógyszer fejés tehén kezelés cow gyulladás end tőgy damage dairy mastitis teat hyperkeratosis hiperkeratózis

Pavlov és a tehenek

2013.09.09. 10:00 Imre Laci

Több helyen is szenzációs hírként jelent meg, hogy Csányi Sándor idén elkészült csípőteleki tejelő szarvasmarhatelepén "zenél a fejőház". Persze nem kell semmi futurisztikus dologra gondolni, hiszen nem találták fel Csípőteleken a langyos vizet, pusztán csak a megfelelő oldalon nyitották ki a középiskolai biológia könyvet.

Pavlov kutyájáról már biztosan mindenki hallott. A híres orosz fiziológus megfigyelte, hogy ha egy bizonyos külső inger mindig egy adott eseménnyel egy időben következik be, akkor az állat - az ő esetében a kutyája - a két dolgot egymással összeköti. Kísérletében minden alkalommal mikor kedvencét megetette, egy csengőt rázott meg. Egy idő elteltével már az étel látványára sem volt szüksége a kutyának, pusztán a csengő hangja elindította nála a nyálelválasztást.

Nincs ez másképp a tejelő teheneknél sem. Az állatok nap mint nap megjelennek a fejőházban, így magát a fejést több tényezővel is össze tudják kötni. A Pavlov kutyájáéhoz hasonló kulcsinger lehet már maga a fejőház felé vezető út, az azon megtalálható tereptárgyak (például itató) és maga a fejőház is. Csípőtelken egy plusz kulcsingert szolgáltat a fejőházban szóló zene.

A tejelő teheneknél nagyon fontos, a technológia meghatározó része, hogy az állat biokémiai szempontból a lehető legfelkészültebben essen át a fejésen. Értjük ezalatt a tejleadást segítő hormon, az oxitocin elválasztásának serkentését. A természetben a tőgyet ért fizikai inger (a boci lökdösi, döfködi anyja tőgyét) adja a jelet a tehén hipotalamuszának, hogy az elülső lebenyben tárolt hormont ürítse a véráramba. A vér útján az oxitocin eljut a tőgybe, ahol annak simaizomzatát összehúzva kipréseli az alveolusokban tárolt tejet. A fejőházban az ilyen fizikai ingert a tőgy előkészítése, előfertőtlenítése (mosása) és letörlése jelenti.

milking music.jpg

A zeneszó tehát a fizikai ingert megelőzően jelzés a tehénnek, így az már tudja előre, hogy hamarosan fejve lesz, el is indul a tejelválasztása sok esetben már a fejőház bejárata előtt, az elővárakozóban.

Hogy miért van szükség rá, hogy az állat minél hamarabb leadja a tejét? A válasz igen kézenfekvő: minél hamarabb leadja a tehén a tejét, annál hamarabb mehet haza a fejést végző dolgozó. Ezen felül természetesen állategészségügyi okai is vannak: a lassú fejés során tovább éri vákuumhatás a tőgyet, így annak szövete sérülhet.

A fejőházi zene tehát egy kulcsinger, amely kiváltja a teheneknél a tejleadás feltételes reflexét.

Szólj hozzá!

Címkék: zene kulcs tej fejés tehén inger pavlov reflex oxitocin fejőház

Így fejtek régen, most és holnapután

2009.12.05. 15:55 Imre Laci

Kezdetben vala a tehén és az ember. Utóbbi valami úton-módon rájött, hogy ami a borjúnak jó, azt bizony az embernek se kellene megvetnie és hát a kezdeti nehézségek leküzdése után elkezdődött a fejés. Kézzel, mi mással? Odaült a gazda vagy a gazdasszony a sámlira, a tehén alá kanyarította a vedret és már indulhatott is a kőkemény handjob. Íme egy 3. világ-beli ipse aki megmutatja hogy hogy is megy a "how to":

Persze az egész nem volt olyan tréfás ha az embernek több (30-40 pl.) tehene volt, mert mire mindet megfejte, kezdhette elölről az egészet. Ezen kívül a korabeli tejfeldolgozás sem tette lehetővé nagyobb mennyiségű tej tárolását, szóval lassan ment minden.

Aztán 1920 körül mikor is Európa éppen azzal volt elfoglalva, hogy milyen úton-módon lehetne izomból keresztbetenni a magyaroknak, a Nagy Kacsaúsztató túloldalán páran kifundáltak egy gépezetet, mellyel gyorsabban és egyszerűbben lehet megszabadítani a teheneket a tőgyüket feszítő tejtől. S lőn fejőgép. Azóta már több típusa is elterjedt, melyekre a közérdeklődés fenntartása végett nem térnék ki. A lényeg, hogy jóféle gép, de van vele egy kis bibi. Pár embernek bizony ott kell dekkolnia a fejőaknában és le-fel kell pakolgatnia a fejőkelyheket egyik tehénről a másikra. Hiába a nagyfokú gépesítettség, melózni akkor is kell... Itt egy videó az ún. sajtáros fejőgépről, melynél még ott volt a tartály az ember mellett és egyesével kellett végigmenni a tehénkéken. Ez is csak kisebb állomány esetén működik.

 

Aztán jött a tejvezetékes fejés, amelyet fejőaknából végezhet a nép. Gyors, pontos meg minden. Máramennyiben betartják a dolgozók a szabályokat...

 

Szóval kb. itt tartunk ma. Illetve ez most az elterjedt, mert mára már működő technológia a fejőrobotok alkalmazása. Ebben is a DeLaval a zászlóshajó. A promo video olyan jól sikerült, hogy az első pár percben megszólaló szám bármelyik magyar dizsiben elmenne a hajrázáshoz. Ami pedig tényleg a legjobb ebben a fejőrobotban az a 100%-os technológiai fegyelem. A robot mindig azokat a műveleteket végzi el amire be lett programozva, így nem marad ki a tőgyelőkészítés, tisztítás, törlés, a fejés utáni fertőtlenítés... Mindezeken túl persze minden tehén elektronikusan azonosítható és a gép minden fejési paramétert rögzít (leadott összes tej, percenként kifejt tej mennyisége, összetétel, stb...)!

Íme a videó, tessék feltolni a hangerőt mer' jóféle muzsikára lehet számítani és persze mehet az orcahullajtás a nyugati technológiára! 

- Várok mindenkit a Magyar Asztal közösségi oldalára!

Jöhetnek a kérdések és észrevételek! -


16 komment

Címkék: video fejés technológia gépi kézi fejőrobot delaval

süti beállítások módosítása