Te ettél már GM élelmiszert?
Azok, akik a fenti kérdésre nemmel válaszoltak, elég nagy eséllyel tévednek. Persze lehet ijedezni, elméleteket gyártani tudatos népírtásról, a génmódosított élelmiszerek egészségkárosító hatásáról, de valamit már most az elején tisztázni szeretnék mindenkivel.
A GM élelmiszer engedélyezését vagy tiltását nem annak egészségügyi kockázata határozza meg, hanem az, hogy ki jár jól vele!
Még az ezredforduló környékén kirobbant a Bovine Spongiform Enchepalopathy (BSE) azaz a szivacsos agyvelőgyulladás járványa, mely a hivatalos szerveket arra sarkallta, hogy betiltsák az állati eredetű takarmányok gazdasági haszonállatainkkal történő etetését.
A betegséget okozó prionok azonban nem találhatók meg a halakban, így tehát a halakból készített lisztet még ma is lehet használni bizonyos állatok etetésénél.
A gazdaságos hizlaláshoz azonban szükség van egy olyan takarmányra, amely magas fehérjetartalommal bír. Így tehát az állati eredetű fehérjék pótlására a legmeghatározóbb – és legkézenfekvőbb – növény a szójabab lett. Figyelembe véve, hogy 1kg szójababban van 337g (!) fehérje, melynek emészthetősége 89%-os, igen ésszerű döntés ezt a növényt választani. De van vele egy kis gond is. Illetve nem is olyan kicsi… A magyarországi időjárási viszonyok között igen kockázatos a termesztése. Nem is vetik túl nagy területen; 2008-ban mindössze 29.000 hektáron (KSH adat) termesztették hazánkban. Egyeseknek ez a szám nagynak tűnhet, de figyelembe véve az ország szójaigényét, rájöhetünk, hogy nevetségesen kis területről van szó.
A megoldás tehát, ha importálunk szóját. De honnan is? A környező országok mind hasonló, vagy hidegebb klímájú területen fekszenek, tehát ők is inkább behozatalra szorulnak... Maradnak tehát a távoli, trópusi országok, ahol még a munkaerő is olcsó és egész évben lehet termelni. Ilyen például Brazília. No, fogták tehát magukat az EU országai és elkezdtek a Dél-amerikai államtól szóját vásárolni. Az egésszel persze nem lenne semmi gond, azt az apróságot leszámítva, hogy így már függ a magyar termelés egy idegen ország üzleti érdekeitől. No és persze Brazíliában engedélyezett a GMO növények, – így a szója – termesztése. Persze a bizakodók mondhatják, hogy az EU ’zéró toleranciát’ hirdetett a génmódosított élelmiszerek ellen, de lássuk be: a brazil élelmiszervizsgálaton még a penészes kenyér is jeles eredménnyel menne át.
Nem is olyan rég, egy tojótelep vezetőjével diskuráltam az éppen aktuális árakról. Beszéltünk mindenről, a tojás áráról, az EU-s állatvédelmi előírásokról, no meg persze a takarmányról is. Így került fel a téma, hogy ők bizony maguk keverik a takarmányt, amit a tojókkal feletetnek, s a legnagyobb gondot az jelenti, hogy olykor-olykor túl magas árat kér a szóját beszállító cég. Ilyenkor persze igyekeznek a takarmány fehérjetartalmát kukoricával pótolni, de ez szinte lehetetlen. Ki vannak tehát téve a beszállítónak.
Jelen esetben is tehát az szakította a legnagyobb pénzt, aki az állati fehérje betiltásakor elsőként kínálta eladásra a brazil szóját. Bombabiztos piac, kevés konkurens... Napjainkban pedig egyre több szó esik erről a témáról, mivel az emberek figyelmét fenn kell tartani, addig kell ütni a vasat, amíg csak lehet, amíg rá nem unnak az emberek. „Hagyd magad lányom, előbb szabadulsz” tartja a régi közhely, s valóban. Annyit hallani már a GM kérdésről, hogy az emberek megszokják, s idővel még ellenkezni sem fognak ellenük. Akkor pedig zöld utat nyer az a pár cég (Monsanto, Pioneer…) amelyek a GMO vetőmag többségét értékesítik és óriásit harapnak majd az európai piacból.
A végére pedig még egy kérdést szeretnék feltenni, ha lehet: miért tilos abból a vágóhídi hulladékból (nyesedékekből) takarmányt készíteni, amelyet egyébként az emberekkel etetnek meg pl. parizer formájában?
