facebook

Kínában már a tojást is hamisítják?

2010.01.31. 14:39 Imre Laci

Egyik ismerősöm kapott egy e-levelet, melyben szépen le van írva, hogy Kínában hogyan csinálnak szintetikus-, műtojást. Akik úgy félik a szintetikus élelmiszert mint szlovákok a revíziót, azok bizony szó nélkül el is hitték a dolgot. Íme a levél: 

"A kínaiak mindent hamisítanak, a tojást is!
 
A hamis sportcipőkön, műszaki berendezéseken, sőt gyógyszerek hallatán talán már senki kapja fel a fejét, főleg ha kínai termékről van szó. De hogy már tojásból is az eredetihez megtévesztésig hasonlót tudjanak előállítani, az azért már tényleg félelmetes!
 
Nemrégiben tartottak razziát Dél-Kína legjelentősebb kereskedelmi-idegenforgalmi városában, a tízmilliós Guangzhouban (Kanton), melynek során jelentős mennyiségű hamis tojást talált a hatóság.
Nagykereskedelmi áruk 0,15 jüan volt, ami valamivel több, mint 4 forintnak felel meg, vagyis fele annyinak, mint amennyibe Kínában az igazi tojás kerül.
A gátlástalan vállalkozók, akik a hamis tojásokat árulják, 150 dollárért még 3 napos kurzust is tartanak az érdeklődőknek, ahol bemutatják, hogy készül a mesterséges tojás.
Az egyik hongkongi magazin, az East Week újságírója részt vett egy ilyen tanfolyamon, így kiderült, hogy mit tartalmaz, és milyen módszerrel állítják elő a hamis élelmiszert.
A fehérjéhez többek között zselatint, egy ismeretlen eredetű fehér port, benzoesavat (tartósítószernek használják), de még timsót is használnak, amit egyébként ipari célokra szoktak használni.
A sárgájához egy citromsárga színezőanyagot kevernek össze egy folyékony anyaggal, amit aztán egy kerek műanyag formába öntenek, amit aztán egy úgynevezett "varázsvízzel" vegyítenek, ami kálcium-kloridot tartalmaz, ami elősegíti a gyors megszilárdulást.
Persze a tojáshéjról sem feledkeztek meg: azt egy parafinból készült waxból készítik és öntik rá a megszilárdult tojásra, majd hagyják megszáradni.
Az eredmény megtévesztésig hasonlít az igazi tojásra, bár a fehérjében néha előfordulnak levegőbuborékok, de akik kóstolták, azt állítják, hogy ízre sem igazán lehet megkülönböztetni az eredetitől.
Persze szakértők óva intenek mindenkit attól, hogy fogyasszon a készítményből, hiszen a timsó például akár demenciát is okozhat.

A.V. komment:

A múltkor a teszkóban láttam olyan tojást, amire az volt ráírva, hogy a származási hely Kína. No, nem mintha megfordult volna a fejemben, hogy vegyek, akár magyart is - csak olyan tojást veszek, amelynél ismerem a madarat, aki kipottyantotta. De a cikk olvasásakor elgondolkodtam, hogy lehet, hogy szintetikus tojás volt??? Hová lesz a világ, hogy még a tojást is hamisítják??? Bár amilyen mértékben agyontápozzuk szegény tyúkokat, nem csoda, hogy "meddők", és kisebb a tojáshozam.

Andersen sem írhatott volna jobbat. Amúgy a levél felkerült a hoax-slayer-re is. A legjobb módszer a tojás valódiságának letesztelésére; a tojás csúcsos- és a tompa felénél fogva próbáld meg összenyomni, akár két kézzel is. Nem fog menni. Tényleg nem.

Az egész levélben a végén lévő komment a legjobb. Agyon tápozott tyúk?! Kisebb a tojáshozam?! Melyik háztáji tojó produkál 310 tojást egy évben?! Egyik sem! Ha a hülyeség fájna...


3 komment

Címkék: hoax tojás kínai átverés mesterséges hamis

Gráf József rossz irányba húzza az agrárszekeret

2010.01.28. 20:31 Imre Laci

Érdekes ember ez a Gráf Józsi! A laikusok már-már rokonszenves embernek találhatják, hiszen róla valahogy nem hallani a TV2 & RTL klub híradóiban, nem dobálják meg az FVM épületét molotovval meg úgy általában, kb. sosem kerül napirendre a nyilvánosság előtt. Ez olyannyira így van, hogy ezt meglovagolva a szockók őt akarták a választásokon miniszterelnök-jelöltnek. Gráfnak persze volt annyi esze, hogy ne játssza el a meglévő hírnevét... Vagy pont azért, hogy ne szerezzen hírnevet s maradhasson a szürke eminenciás szerepében.

De mint mondottam volt, csupán a laikusok számára tűnhet úgy, hogy ő bizony jól végzi a munkáját. A valóság az, hogy a mezőgazdaság egy sok-sok száz éves hagyományokon nyugvó rendszer. Már-már magától működik. Persze a hibás autó is róhatja a kilométereket, de előbb vagy utóbb tönkre fog menni. A mezőgazdaságunk is így működik jelenleg. Megy, mert mindenki aki benne van dolgozik, teszi a dolgát. De mindenki aki tolja az agrárszekeret, tudja hogy bizony nagy gebasz van. Nem az a baj, hogy ócska a szekér, hanem hogy járhatatlan az út amin tolni igyekszünk! Márpedig hegynek felfelé tolatják a magyarok szekerét, s a hegytetőn nem vár más, csak a meredek lejtő a túloldalon.

Jelen írásom apropója a hír, mely szerint Gráf József a mezőgazdaság jövőjét a modernizációban látja. Kérdem én minek fejlesszen a magyar gazda? Lehetne minden tanyán fejőrobot, minden szőlész kombájnnal takaríthatná be a szőlőjét és a legkisebb paraszt is műholdas traktorvezérléssel vethetné a jövő évi gabonát, de amíg nem lehet eladni a terményt, addig mindez felesleges volna! Minek termeljünk extra színvonalon, ha közben a boltok polcain a szlovák és lengyel tej sorakozik, amíg a kínai fokhagymát etetik velünk és a dioxinos spanyol paprikát? Józsikám, kapj a fejedhez! Rossz irányba mész! Minek kellene iPhone egy ugandai kis faluba ahol hírből sem ismerik a térerőt és búvárkellékeket árusító boltot is felesleges volna nyitni a Szahara közepén!

Nem csúcstechnológia kell hanem biztos piac! Márpedig biztos piacot és biztos megélhetést lehetne találni itt a Kárpát-medencében, csak kicsit a sarkunkra kellene állni. Már amennyiben ezt az országot kívánjuk szolgálni...


Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság józsef gráf modernizáció

Agroszótár I.

2010.01.26. 12:14 Imre Laci

Sorozatindítónak szánom e bejegyzést, hogy megosszak pár olyan szót és kifejezést amely mára már a hétköznapi nyelvből kikopott vagy eltűnőben van.

Egyesek szerint egy mai átlag brit állampolgár Shakespeare eredeti, első kiadású műveit csupán szótárral lenne képes megérteni, míg mi magyarok az Ómagyar Mária-siralmat képesek vagyunk értelmezni. Akár így van akár nem, annyi biztos, hogy a magyar nyelv őriz nagyon régről ránkmaradt szavakat, melyek közül most néhányat megosztanék a nagyérdeművel.

"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségesig mívelni kötelesség."

- Kölcsey Ferenc -

Kevesen tudják, hogy szinte minden gazdasági állatunk ivarzási időszakára külön szavunk van. A legtöbben a szukák (nőstény kutyák) ivarzására használt tüzelés szót ismerik csak. Lássuk, melyik állat párzási időszakát hogy nevezi a magyar nyelv?

A kancák ivarzási időszakát sárlásnak, a sertésekét görgésnek vagy búgásnak, a nyulakét bagzásnak, a juhokét üzekedésnek, a szarvasmarháét folyatásnak és/vagy üzekedésnek nevezzük.


Szólj hozzá!

Címkék: bagzás ivarzás sárlás üzekedés folyatás búgás görgés

süti beállítások módosítása