Magyar Asztal

Bizony, előfordult már párszor, hogy egy-egy üzlet nem hazai, hanem valamilyen mediterrán vagy akár Dél-amerikai országból hozott be húshasznú csirkét eladásra. Az első és legkézenfekvőbb kérdés az, hogy ezt hogyan lehet gazdaságosan csinálni, hiszen napjainkban a legnagyobb árképző tényező a szállítmányozás. Valahogy mégis az itthon, helyben felnevelt csirkék ára alatt tudják kínálni távoli országokból behozott portékájukat, s ami a legfontosabb, hogy mindezt persze gazdaságosan. A titok nyitja persze olyan kézenfekvő, hogy nem is gondolnánk rá. Vegyük sorra, hogy mi adja az itthon, Magyarországon nevelt vágóbaromfi árát!

1. Naposcsibék ára. 70-80 forintba is kerülhet egy-egy tenyésztőtől vásárolt naposcsibe. Szállítás és betelepítés után néhány százalékos elhullással számol a beszállító, így annyival több csibét is szállít le. Ez eddig korrekt.

2. Az istálló amelybe a naposcsibék kerültek korábban teljesen ki lett takarítva, amely komoly összegbe kerül, figyelembe véve a vezetékes víz és a vegyszerek árát. Ezen kívül a világítás amely innentől folyamatosan megy, szintén elég horribilis árral rendelkezik. Az állatok alá letett alomanyag sem volt ingyen.

3. Az állatnevelés legnagyobb költségét a takarmány adja. Ezen kívül a megfelelő egészségvédelem érdekében gyakran indokolt vitaminkészítmények, ásványianyag-kiegészítők (pl. szelén) és esetleg gyógyszerek adagolása is.

4. Az egyik legfontosabb árképző továbbá a humán munkaerő. Mert ugye valakinek el kell végezni a napi ellenőrzéseket, a műszerek karbantartását, a takarítást, az információk gyűjtését, stb... Márpedig kis hazánk adórendszere egyáltalán nem kedvez a munkáltatóknak... Drága a humán munkaerő, éppen ezért a munkanélküliség is egyre növekszik. De ez már egy másik történet.

5. Hazánk éghajlatából adódóan a késő őszi, téli és kora tavaszi időszakban a brojlerneveléshez szükséges hőmérséklet biztosítása végett fűteni kell az istállókat, ami a pillanatnyi energiaárak mellett szintén tetemes összeggel növeli a végtermék árát.

A legnagyobb költségnövelő tényezők tehát a drága emberi munkaerő és a fűtés nem nagyon okoz problémát egyik mediterrán vagy szubtrópusi országban sem. Óriási mennyiségben előállított termék esetén pedig megtérül a szállítási költség is. Ezen kívül a takarmányozás is problémamentesebb, mivel az időjárás kiegyensúlyozottabb pl. Dél-Amerikában.

Az pedig, hogy engedjük behozni ezen országokból a húst a saját gazdaságunk kárára, az már csak a mi hibánk.

8640db tojás raklaponként, ami napi 2db elfogyasztása esetén 11,84 évre lenne elegendő. (Amennyiben nem kapna az ember undort tőle egy idő után.) A jelenlegi 32-35 forintos átlagáron számítva, egy raklapon található áru értéke 276.480-302.400 forint között van.

Engem is megfertőzött a facebook egyik legfelkapottabb betegsége, a farmville nevű alkalmazás. Mint féligmeddig szakmabeli ember valamilyen szinten hiánypótló dolognak tartom a farmville-t, mivel a legtöbb embernek egyáltalán nincs tudomása arról, hogy miből is áll a gazdálkodás. Ez a kis online játék megmutatja, (persze csak nagyon nagy vonalakban) hogy miről is szól a dolog. Ugyanakkor olyan hiányosságok is vannak a programban, amitől én sírva verem a fejem az asztalba.

A játék lényege, hogy egy kezdőösszeg felhasználásával állatokat tartsunk, növényeket termesszünk, felszántsuk a földünket amely kis négyzet alakú területekre van felosztva. A szántás után pedig jöhet a vetés. A farmunk fejlettségi szintjétől függően válogathatunk a vethető növények közül. Szóját már 1-es szinten, míg kukoricát csak a 24. szint elérése után lehet vetni. A vetőmag persze meghatározott mennyiségű pénzünkbe kerül, akárcsak a szántás is, amely 15 pénz/négyzet-be kerül. A növények különböző érési idejűek. Az eper beérésére 4 órát, míg a görögdinnyére 4 napot kell várni. Ha éppen nem vagyunk a növény érésekor online, akkor bizony elszárad a termés és ugrott a pénz.

Ez jól mutatja, hogy a valóságban is fontos hogy résen legyen a gazda és a megfelelő időben takarítsa be terményét. A betakarítás időpontja a valóságban rengeteg tényezőtől függ, mint pl. időjárás, betakarítóeszközök megléte, üzemállapota, gépkezelők, szárítók és tárolók megléte és állapota, stb... Aztán persze még jönne az is, hogy el kell adni a terményt. A farmville-ben ezzel nincs probléma. Amint learatjuk a növényt, egyből kapjuk is érte a pénzt. Nem kell tárolni, nem kell piacra termelni, nincs kereslet és kínálati függvény. Keynes minden bizonnyal sírógörcsöt kapna egy ilyen program láttán...

 Miután belejöttünk a gazdálkodásba és összegyűjtöttünk elegendő pénzt, már lehet az állatállományt is bővíteni. Igen univerzális jószágokat hoztak létre a Farmville programozói, ugyanis egyiket sem kell etetni. A napi program csupán a tojások begyűjtésére és a tehenek megfejésére korlátozódik. Ettől már falnak megy egy reálisabb gondolkodású ember.

 No és persze az élni és élni hagyni krédó figyelembevételével a malacokat sem vághatjuk le, valamint a nyulaknak is csak a szőrét gyűjthetjük. Szóval aki disznóvágósat akar játszani, annak még várnia kell...

Szép és jó a farmville, de még szüksége lesz némi tupírozásra. A keménymag ugyanis permetezésre, növényvédelemre vágyik. Nem lenne hátrányos ha számítana a növényi sorrend, vagy a monokultúra is nyomot hagyna a termésen. Vagy én vagyok túl igényes?