Magyar Asztal

"Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta..."

Arany János korabeli pusztaleírása időszerű ma is. Az ország egyes részein március eleje óta nem volt jelentős esőzés, utazva az országban mindenhol látható hogy bizony gond van sok helyen. Az őszi kalászosok ilyenkorra már el szokták érni a közel méteres szárhosszúságot, most viszont szinte sehol nem ér térden felül az állomány. A kis zöldtömeg pedig igen alacsony szemtermést von magával. Az aszály pedig nemcsak a kalászosokat érinti. A helyzetet rontja, hogy a legtöbb gazdának nincs pénze öntözőrendszer kiépítésére, főleg ha nagyobb területen gazdálkodik.

A Magosz elnöke szerint akár 100milliárdos is lehet az aszály okozta kiesés. Pontos adatokat a gazdákat ért kárról természetesen majd aratás és után adnak, de a becslésekből is kiderül, hogy a termények árai - minőségtől függően természetesen - emelkedni fognak. Ez könnyen az élelmiszerárak növekedését is okozhatja.

A hús akkor lesz kóser, ha az nem tartalmaz egy csepp vért sem. Ennek elérése pedig úgy a legegyszerűbb, ha az állat szíve még javában dobog, mikor elvágják annak torkát. Természetesen van ennek humánus módja is: elektromos kábítás utáni szúrás például. De ezt úgy tűnik nem mindenhol alkalmazzák. A kóser hús előállításának menetét mutatja be az első videó. Figyelem! Csak erős idegzetűeknek! Lefekvés előtt TILOS!

Még mindig bírod? Akkor itt van a II. szint

Természetesen a témával már foglalkoznak az USA-ban is. Lévén ott történik a legtöbb ilyen szörnyű állatkínzás. Mindezt egy rituálé miatt... 

Csak bízom benne, hogy ilyen ölések nincsenek Magyarországon. Vagy netán naív volnék? Ezek után csak jó étvágyat tudok kívánni!

Felkapott lett mára a mangalica. Bizonyos szempontból ez nagyon jó dolog, hiszen megmenekült egy géntartaléknak számító fajta a kihalástól. Egyféle kuriózum manapság a mangalica, mára már külföldön is tudják (többnyire) hogy ez egy igen szilaj, félig domesztikált fajta, mely Magyarországról származik. Angol neve Mangalitza vagy mangalitsa, s ők a curly-hair hog, azaz a göndörszőrű sertések közé sorolják.

A mangalica csupán részben mondható magyar fajtának, hiszen a szerbektől a XIX. század elején beáramló fajta keveredett az itthoni szalontai- és bakonyi sertéssel. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a ma mangalicának nevezett fajta Magyarországról származik. Jellegzetesen zsírhasznú sertés, növekedése a mai intenzív fajtáknak csupán fele. Éppen ezért nem gazdaságos ugyanazon - drága - táppal hizlalni mint az intenzív hússertéseket. Ezért - és nagyobb helyigénye miatt - is terjedt el a legeletetéses, külterjes tartása.

A mangalica újszülött malacai csíkozottak (a szőke fajtatípusnál ez nem annyira jellemző) akárcsak a vaddisznó esetében. A malacokat nem 28-30 naposan, hanem jóval később választják el a kocától, így az évente világrahozott malacok száma is kisebb. (Többek között ezért sem olyan gazdaságos a tartása.) Ugyanakkor a világrajött malacok roppant életképesek, nem igényelnek állandó klímájú istállót és a betegségekkel szemben is ellenállóak. (Utóbbi tulajdonsága miatt is fontos a fajta fenntartása, a génmegőrzés.) A 100kg-os vágósúlyt még jó minőségű takarmányozás mellett is későn, 12-14 hónaposan éri el. (A hústermelésre nemesített fajták 7-8 hónaposan érik el a 100-105kg-os vágósúlyt!)

Hogy melyik állat húsa a finomabb, azt nem lehet megmondani. Ízlés dolga. Engem mindenesetre elrettent a mangalica-szalonna 6000Ft körüli ára. Még ha kuriózum és egészségesebb is, úgy gondolom ilyen áron több kilo színhúst lehet venni (nemcsak a boltokban, hanem háztól is).