facebook


Májer János nyílt levele Bajnai Gordonhoz

2010.03.19. 18:39 Imre Laci

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy állíttassa le BHD és a Magyar Fejlesztési Bank közötti hitelszerződés folyamatát, amelynek eredményeként, az ezeréves, kultúrtáj kategóriában világörökségi címet kapott Tokaj-hegyalja eshet áldozatul.

Hangsúlyozni szeretném, másokkal ellentétben nem elsősorban a világörökségi cím elvesztését tartom katasztrófának (bár ez Magyarország számára egy óriási szégyen lenne), hanem annak a borvidéknek a tisztaságát, az érintetlenségét, a dicsőségét, amit nem mostak el a századok.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Ön a közelmúltban majdnem végigutazott Tokaj-hegyalján, eljutott Tolcsváig, s gondolom végignézett a tájon, amely egy évezred keze munkáját és kultúráját, épített és természeti örökségét villantotta fel a robogó gépkocsi ablakából. S ez a táj már így ragyogó volt, pedig nem mutatta meg Önnek a benne rejlő mélységeket és magasságokat. Kérges kezű emberek tudásával és tapasztalatával nem volt módja megismerkedni, akik évszázadokon keresztül ezt a vidéket csiszolták gravírozták. De láthatta egy-két hazai és külföldi befektető tiszteletét a táj iránt. Hiszen az új borászatok, legyenek azok hazaiak, vagy külföldiek oly igényességgel művelik meg ezt az áldott földet, építészetileg oly magas igénnyel építették meg a borászataikat, amelyek a XX. században is beleilleszkedtek a hegyaljai környezetbe.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Ebbe a porcelándobozba Ön bele tud képzelni egy szalmatüzelésű, egy energiafű tüzelésű erőművet? Különösen ennek a különleges tájnak az elejébe? Mert ha azt felépítik, akkor innen még az is vissza fog fordulni, aki a mélységekre és a magasságokra kíváncsi. Márpedig ennek az országnak olyan kevés kistálya van, amire nemzetközileg is ennyire büszkék lehetünk. Ugyanis vannak csodálatos Nemzeti Parkjaink, csodálatos Tájvédelmi Körzeteink, de ezeket világszinten, vagy európai szinten csak a szakemberek ismerik. De Tokaj-hegyalját nem tévesztik össze semmivel. Ezért nem véletlen a világörökségi cím sem, amely nem elismerés, hanem eszköz a kezünkben a felemelkedésre. A Világörökségi cím nem akadályozza meg az ipartelepítést, mint néhányan skandálják – gondoljon a jól prosperáló sátoraljaújhelyi Ipari Parkra – hanem, nem összeférhető egy olyan erőművel, ahol energiafűvel fognak fűteni, mert kellő mennyiségű szalma nincs. Az energiafű kiirthatatlan, mint a parlagfű, amely sokkal allergénebb, mint az előbb említett faj, amivel szemben össz-társadalmilag nem tudtuk felvenni a harcot. Ha pedig nem tudjuk majd a parlagfüvet kiirtani, akkor ki vállalja a felelősséget azért, hogy a Tokaj-hegyalját, a Taktaközt, a Bodrogközt, a Nyírséget elfertőzzük ezzel a veszélyes növénnyel. A vasúti szállításnak még a nyomai sem lelhetők fel, amelyet a magyar sajátosságokat nem ismerő UNESCO előírt. Sajnos néhány beszállítandó területen, még a szárnyvonalakat is bezárattuk. S, e fejezet nyomán gondoljon arra, hogy a 180 ezer fős Miskolc város elutasította ezt a beruházást, a levegő szennyezésének túlterheltsége miatt. Ha ez így van, akkor miért mondják egyes, az építésben érdekeltek, hogy nem szennyez semmit.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Vizsgálta-e valaki a kormányzatban, a Bank, kockázatkezelő szervénél, hogy az hogy lehet az, hogy Hegyalján ha valaki építkezni akar, akkor egy új lakóház építési engedélye, egy régi felújítása több mint egy félévre taksálható! Akkor egy erőműre, ami egy óriás létesítmény, ki nem próbált és még eddig nem tapasztalt hátrányaival, hogyan kaphat építési engedélyt egy fél év alatt. A Környezetvédelmi hatóságok, a Mérésügyi hatóságok, az Örökségvédelem, hogyan tartotta be a hivatalos eljárási időt, úgy hogy még szabályozás sincs a világörökségi területre, mert a törvény nem készült el.

Számolta-e valaki a kockázatkezelők közül azzal, hogy valójában hány munkahelyet hoznak létre, amivel végképp tönkreteszik a Tokaj-hegyaljai Borvidéket. Ugyanis nem hiszem, hogy Szerencs városban most tolonganak munka nélkül azok az elektromérnökök, akik a hálózatra való csatlakozást ismerik, vagy azok, akik a robotokat felügyelik. Ez mindössze 10 ember, a biztonságiak 10 ember. Ez utóbbi 10 emberben hiszek, akit helybe ki tudnak közvetíteni! Vagyis egy emberre hány milliárd Ft. állami bankgarancia jut.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Bizonyára nem mondok Önnek újat azzal, hogy a helyaljai ember, szőlész, borász, kádár, stb, hamarabb jelent meg ezen a tájon, s nem az a vállalkozó, akiről két éve hallunk. Kinek mennyi és jussa e szent földhöz? E tájnak az értékét sajnos a Szlovák barátaink többre értékelik, mint a haza. Ők, érthető módon, - bár erősen vitathatóan - srófolnák felfelé a megművelt területet és a terjesztenék ki, óriási erőbedobással. Csalfasággal levédik a Tokaj nevet. Micsoda ellentmondás ez? Míg számunkra ez értéktelennek tűnik, addig a szomszédaink képesek perre menni Magyarországgal.

Ön hamarosan elköszön a politikai szerepléstől, s visszamegy a gazdasági életbe. Tisztelettel kérem, hogy ne terhelje meg a nevét mások partikuláris érdekeinek a támogatásával. Tisztelettel kérem, hogy legyen olyan hazafi, akinek a nevéhez nem fűződik egy történelmi borvidék kivégzése, hanem a megmentése.

TOKAJ, 2010. március 16.

Őszinte nagyrabecsüléssel:

Májer János
Tokaj város polgármestere


Szólj hozzá!

Címkék: tokaj polgármester miniszterelnök levél erőmű jános nyílt gordon bajnai májer

Válaszok Morvai Krisztinának

2009.09.29. 19:09 Imre Laci

A politikai életben kicsit jártasabb emberek bizonyára hallottak arról, hogy Morvai Krisztina nyílt levélben tett fel kérdéseket Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek. Bár a levél első bekezdésében egy jogszabály idézet található, mely kimondja, hogy a Miniszter Úr köteles választ adni a feltett kérdésekre, bátorkodok megelőzni a magyar mezőgazdaság fejét és magam adok válaszokat a teljesség igénye nélkül. Az egyszerűség kedvéért a kérdéseket is bemásolom.

"- Történt-e Magyarországon ilyen proaktiv intézkedés, megvédjük-e ma Magyarországon a piacot (az EU elvárásoknak megfelelően) a „mű-tejtermékektől”? Megtörtént –e a forgalomban lévő minden egyes tejtermék minőségi szűrése az idézett EU rendelkezés értelmében? A hajtógázos "tejszín" nevű szójás cukros „valami” az egyik legnyilvánvalóbb példa arra, hogy nem."

Hát persze, hogy nem. Ezért lehet minden boltban kapni tejitalt, aminek persze a világon semmi köze nincs a tejhez, de máshogy nem lehet eladni.

"Magyarországon számíthatnak-e a gazdák a közvetlen kifizetések jelentős részének október 16-án kezdődő folyósítására? Nyújtott-e a magyar kormány (magyar állam) a likviditási gondokkal kűzdő tejtermelőknek állami támogatást, amennyiben igen hány gazdának, milyen mértékben ? Milyen állami kölcsön felvételi lehetőségeket kaptak a magyar gazdák?"

Válság van, nincs pénz. Ezen felül a többezer hektáron gazdálkodó részvénytársaságok hitelképesek, a kistermelők pedig várjanak csak támogatásokra decemberig. Ha pár gazda tönkremegy, majd az Rt-k felvásárolják a földjüket és meg van oldva minden.

"Kérem Miniszter Urat, szíveskedjen részletes tájékoztatást adni arról, hogy a fent felsorolt támogatási lehetőségek közül melyikkel milyen mértékben élt a magyar kormány. Hány gazdának nyújtottak s milyen mértékben a felsorolt támogatási formákból? Milyen intézkedéseket tett a kormány a termelőhelyen történő értékesítés elősegítésére? (A gazdák hozzám érkező panaszaiból úgy tudom, hogy számos helyen az illetékes hatóságok mindent megtesznek a termelőhelyen történő értékesítés akadályozására, teljességgel szembemenve ezzel az EU javaslatának és a helyi értékesítést következetesen bátorító, támogató politikájának.) Hogyan ösztönzi a kormány erős termelői szervezetek kialakulását a tejágazatban? (A Dokumentum későbbi részéből tudjuk, hogy az EU arra is biztatja a tagállamokat, hogy a termelői szervezetek/szövetkezetek működési költségeihez járuljanak hozzá, ily módon is lehetőséget adva kialakitásukra és fennmaradásukra. Van-e erre példa Magyarországon? Milyen példák vannak a termelői szövetkezetek kialakulásának egyéb formában történő ösztönzésére?)"

Amennyiben a gazdák helyben értékesítenék a termékeiket, az élelmiszerárak lecsökkennének, a városok hipermarketei hatalmas bevételtől esnének el... Ezen felül megnőne a termelés is, ami tekintve a kontinensre jellemző túltermelést nem lenne előnyös a Nyugat-európai államokra nézve.


3 komment

Címkék: tej levél krisztina morvai válasz nyílt józsef gráf tejpiac

süti beállítások módosítása