facebook

Fejéshigiénia

2014.03.14. 14:00 Imre Laci

A civil lakosság talán nem is tud arról, hogy a tejtermelés egyik legnagyobb rákfenéje a termelő tehenek tőgyének megbetegedése, a tőgygyulladás, szakmai nevén a mastitis. A mastitis a tejtermelő telepek költségeinek jelentős részét is adhatja a tőgygyulladásos egyedek gyógykezelése, még akkor is, ha a jó gazda gondosságával minden lehetséges módon igyekeznek elkerülni a tehenek megbetegedését. Sokan nem is gondolnak arra, hogy a boltokban kapható tej milyen sok minőségi vizsgálaton és ellenőrzésen megy át, mire eljut a fogyasztóig. Néhány sorban leírom, hogy milyen szigorú protokoll szerint megy a professzionális telepeken a tej fejése!

Az első ellenőrzést értelemszerűen a fejést végző személy végzi, amikor is a tehén bekerül a fejőházba, és az állat, valamint annak tőgyének fejésre való előkészítése elkezdődik. Az első lépés a tőgybimbók fertőtlenítő szerrel való fürösztése. Erre a célra vannak speciális vegyszerek, ám a legelterjedtebb és leghatásosabb a klóros víz használata. A tőgybimbók előfürösztésének célja a bimbón lévő szennyeződések feláztatása és a mikroorganizmusok elpusztítása. Ezen felül a bimbók mártása, fizikai inger, amely jelzi a tehénnek, hogy hamarosan fejve lesz, így beindulhat a tej leadását elősegítő és serkentő hormon, az oxitocin véráramba ürítése. A gyakorlatban használt tisztítószerek behatási ideje igen rövid, mindössze néhány másodperc, így öt-hat tehén tőgyének fürösztése után elkezdődhet a következő lépés. Korábban a bimbók tisztítása szivaccsal történt, ám hamar kiderült, hogy ezzel a módszerrel könnyen átvihetők az egyes kórokozók egyik tehénről a másikra. Manapság az alábbi képen is látható eszközt használják szerte a világon.

utófertőtlenítés.jpg

 

tőgytörlés.jpgA következő lépés a felvitt vegyszer által fellazított szennyeződések letörlése. Hajdanán ezt a műveletet törölközővel végezték, amelyet minden fejés végeztével kimostak. Ugyanaz volt ezzel a módszerrel a probléma, mint ami a szivaccsal való bimbótisztítással. Manapság tőgytörlő papírral történik a tisztítás és a bimbó szárazra törlése. Természetesen minden papírt egyszer használnak.

Miután a tőgy tisztává lett varázsolva, egy arra kiképzett személy végzi az első tejsugarak kihúzását. Ennek a munkaműveletnek a végzésére csak teljes mértékben megbízható ember alkalmas, mivel az első tejsugarak kihúzásakor vehető észre, ha a tőgyben gyulladásos folyamatok zajlanak. A tejsugarat egy sötét színű fedővel rendelkező kancsóra emlékeztető tárgyra húzzák ki. Erre azért van szükség, mivel az ilyen felületen jobban látszik, ha az első tejsugarakkal csomós, darabos tej távozik a tőgybimbóból. Amennyiben a fejést végző személy ilyet észlel, az adott tőgybimbóból távozó tejet egy reagenssel vizsgálja meg. A reagens általában igen intenzív színű (lila, kék) anyag, amely a beteg tejjel reakcióba lépve sűrű, nyúlós masszát képez, ezzel jelezve a klinikai tőgygyulladást. Az alábbi képen látszik, hogy az egészséges tőgynegyedből származó tej (felül) nem mutat lényeges elszíneződést, míg a gyulladt negyedből fejt tej erősen elszíneződik, besűrűsödik (alul).

 

mastitest.jpg

 

A beteg negyedből származó tej természetesen megsemmisítésre kerül, emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ha az első tejsugarak kihúzása megtörtént és a tőgynegyedek egészségesek, akkor felkerül a fejőgép az állatra. Ha a gép érzékeli, hogy csökken a leadott tej mennyisége, egy beállított érték elérése (kb. 300 ml/perc) után a fejés befejeződik. A fejéskor a tőgybimbót lezáró izom kinyílik, kitágul, hogy a tej szabadon és gyorsan távozhasson. Ha a fejőgép nincs megfelelően beállítva és túl nagy a vákuum, akkor ez az izom kifordulhat, s létrejöhet a tőgybimbó hiperkeratózisa.

 

hiperkeratózis_1.jpg

 A hiperkeratózis önmagában nem okoz fájdalmat vagy jelentősebb kárt a tehénben, azonban a bimbó lezárásáért felelős szfinkter (izomgyűrű) fejés után nem tud rendesen záródni, így a kórokozók sokkal nagyobb eséllyel jutnak be a bimbócsatornába, illetve a tőgynegyedbe, kialakítva ezzel a tőgygyulladást. Ezen felül az elszarusodott bimbóvég egyenletlen felszínén sokkal nagyobb eséllyel tapadnak meg és szaporodnak fel az egyes kórokozók. Az efféle felfertőződés ellen használnak mindenütt fejés utáni fertőtlenítő szert. Ezeknek a szereknek a feladatuk, hogy megtapadjanak a tőgybimbón, lezárva azt legalább annyi időre, amíg a záróizmok ismét összehúzódnak. Az igazán jó utófertőtlenítő szertől elvárható, hogy több órán át (a következő fejés megkezdéséig) fent maradjanak a bimbó felületén. Ezek a szerek általában a tapadásuk ellenőrizhetősége végett valamilyen rikító színűek.

utófertőtlenítő.jpg

Természetesen a fejőház és a fejőgépek megválasztásánál, tervezésénél és beállításánál is szerepet játszik, hogy milyen fajtájú szarvasmarhát kívánnak fejni vele, hiszen az egyes fajták között jelentős eltérés lehet. Például a magyartarka fajta bimbója jellemzően hosszabb és vastagabb, mint a holstein frízé, éppen ezért a legeredményesebb fejés az optimális méretű és minőségű fejőgumi használatával lehetséges.

Látható tehát, hogy a fejés nem is olyan egyszerű folyamat. Az egyes lépések szigorú betartása, a lelkiismeretes munkavégzés a tehenészetekben elengedhetetlen. Az év 365 napján.

2 komment

Címkék: gyógyszer fejés tehén kezelés cow gyulladás end tőgy damage dairy mastitis teat hyperkeratosis hiperkeratózis

süti beállítások módosítása