facebook

A talaj-előkészítésről

2010.12.12. 17:12 Imre Laci

Sokan úgy gondolhatják, hogy a termény learatása után, legyen az őszi búza vagy kukorica, nincs más dolga a gazdának, mint felszántani a földet és majd ősszel vagy tavasszal elvetni a következő évre tervezett növényt. A valóság természetesen más, ezt szeretném bemutatni a teljesség igénye nélkül, csak a lényegre koncentrálva.

Tarlógondozás

Első és legfontosabb megemlíteni azt, hogy az aratás során nem a teljes növényt távolítják el a talajról. A kombájn a növény szárát a talajtól viszonylag távol, növényfajonként változó magasságban metszi el. Éppen ezért a talajon ott marad a betakarított növényzet szára. Az ilyen területet nevezi a magyar nyelv tarlónak.

Korábban a tarlóval a gazdák nem kezdtek semmit az őszi talajmunkákig. Vizsgálatok során azonban bebizonyosodott, hogy ha a tarlón maradt szárat összezúzzák és egyenletesen elterítik a talajon, azzal jelentősen csökkenthető a Nap által a talajból elpárologtatott víz mennyisége. Manapság, amikor az időjárás igen szélsőséges, gyakoriak a majdhogynem teljesen csapadékmentes augusztusok. Így tehát a talajnedvesség megóvására különösen nagy szükség van, a jövőben pedig egyre hangsúlyosabb szerepet fog kapni.

A szár zúzására és terítésére ma már a kombájnok többsége alkalmas, így már aratás közben is elvégezhető a művelet, a talaj nem marad fedetlen egy napig sem. Az összezúzott, felaprított szármaradvány és a talaj keverékét nevezi a szántóföldi növénytermesztés mulcsnak. A szárzúzás után is maradnak a talajból kiálló szármaradványok, melyek csökkentik a talajközeli légmozgást, ezzel a szél szárító hatását is mérséklik.

A mulcs több kedvező hatással is bír a talajra nézve. A korábban említett takaró hatás révén nem csupán a talaj nedvességét őrzi meg, de a gyomnövények kelésének is gátat szab, hiszen a kikelő csíranövények nem jutnak elegendő fényhez. Ezeken kívül a talaj felszínen és a talajban lebomló szármaradványok később ismét tápanyagot szolgáltatnak a következő évi állománynak.

A mulcsot a kis- és hobbikertészetekben, valamint a kertészeti kultúrákban (zöldségfélék) és gyümölcsösökben is alkalmazzák. Míg a kiskertészetekben általában fakérget használnak mulcs gyanánt, addig a kertészetekben gyakran alkalmaznak levágott füvet.

Tarlóhántás

A tarlóhántás nem jelent mást, mint alacsony mélységben végzett talajmunkát. Leggyakrabban kultivátorral vagy hagyományos tárcsával végzik. A tarlóhántás célja kedvező víz és levegőellátottságú talajállapot előidézése, valamint egy olyan réteg kialakítása, melyben a  gyommagok könnyedén és gyorsan kikelhetnek. A kikelő gyomokat a tarlóápolás alkalmával elpusztítjuk, így ezek a növények nem fognak tudni magot hozni.

Tarlóápolás

A tarlóápolás célja a növényi és állati kártevők elpusztítása, zavarása. Kétféleképpen történhet:

  1. Mechanikai úton: a tarlóhántásnál mélyebb talajmunkát jelenet. Előnye, hogy a szármaradványok egy részét a talajba forgatja, ezzel elősegítve annak biológiai bomlását. Hátránya azonban, hogy életteret adhat az állati kártevőknek.
  2. Vegyszeres úton: a kikelt növényeket (gyomok, árvakelés) elperzseli, így az állati kártevők élelme is elpusztul, valamint a halott növények talajtakaró hatásuk révén további előnyhöz juttatják a gazdát. Többnyire száraz időszakban javasolt.

Folyt. köv. az alapművelésekről.


 

Szólj hozzá!

Címkék: prevenció gyom mulcs tarló kultivátor talaj előkészítés tarlóápolás tarlóhántás tarlógondozás

A 'vis maior' törvény margójára

2010.12.08. 16:55 Imre Laci

A közeljövőben fog az Országgyűlés dönteni az ún. 'vis maior' törvényről, mely a gazdák érdekét védi a rossz üzleti erkölcsöt "gyakorló" felvásárlókkal szemben. Így tehát az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt bekövetkező terménykiesés esetén a felvásárló nem kötelezheti a termelőt a szerződésben foglalt mennyiségű áru leszállítására.

„8/A.§ Semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben nem képes termelő a hiányzó mezőgazdasági terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani köteles. E kikötés semmissége a szerződés egyéb rendelkezéseinek érvényességét akkor sem érinti, ha a felek e nélkül nem szerződtek volna.”

Indoklás:

 

"A javaslat abból indul ki, hogy a jó erkölcs, az üzleti tisztesség, az üzleti etika, a szerződésben foglaltak tisztelete még a legkiélezettebb piaci verseny körülményei között is a közösség által védend ő olyan érték, amelyek esetében mindenképpen törekedni kell a különböz ő érdekek érvényesülésének egyensúlyban tartására. Ebben a tevékenységben az államnak és ezen belül is az Országgyűlésnek meghatározó szerepe van."

Korrekt. Igazából erre volna szükség az élet sok területén. Azt azonban hozzá kellene fűzni a dologhoz, hogy a mezőgazdaság igen komplex rendszer, így meg kellene nézni, hogy mennyi olyan ügylet jön létre nap mint nap, amely semmibe veszi az üzleti etikát, a tisztességet vagy a jó erkölcsöt. Ilyenek a 90 napos fizetési határidők, az egyoldalú szerződések a beszállítókkal szemben tanúsított kizsákmányoló üzleti módszer, stb... A sor szinte végtelen lehet, valószínűleg mindenki tudna legalább 1-2 példát említeni.


 

 

Szólj hozzá!

Címkék: üzlet törvény erkölcs tisztesség vis maior

süti beállítások módosítása