"E támogatási jogcím (intézkedés) meghirdetésének célja a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók termelési lehetőségeinek bővítése, ezzel egyidejűleg takarmányfehérje importunk csökkentése. A támogatási rendszer kvótához kapcsolódik. Hazánk szárított takarmány kvótája egy gazdasági évre vonatkoztatva 49.593 tonna. A támogatás mértéke tonnánként 33 euró, kb. 9200 Ft. Kvótatúllépés esetén a támogatást a rendeletben meghatározott mértékben csökkentik.
A szárított takarmány támogatási rendszerbe többek között az alábbi termékek tartoznak: forró levegős eljárással-, valamint természetes úton szárított lucernaliszt, -pellet, valamint lucerna, baltacím, lóhere, csillagfürt, bükköny és egyéb takarmány növények mesterséges és természetes szárításával, őrlésével előállított komponensek.
A dotációt azok a feldolgozók (szárítóüzemek) igényelhetik, amelyek e konkrét tevékenységgel foglalkoznak."
- Kistermelők Lapja 2009. augusztus -
Próbáltam keresni információt arról, hogy az elmúlt években mennyi szárított takarmányt importált hazánk, de pontos adatot nem találtam. Amire sikerült rálelnem, az egy 2005-ig vezetett táblázat az AKII oldalán, mely szerint 98.721 tonna állatok etetésére szolgáló készítményt hoztak Magyarországra 2005-ben. (Megjegyezném, hogy az adófizetők forintjaiból fenntartott KSH és AKII sem közöl aktuális információkat!) De mit értenek az állatok etetésére szolgáló készítmény alatt? Mert a vitamintartalmú premixek is etetésre szolgálnak, de nem takarmányok, csupán kiegészítők. Ugyanez igaz a hétköznapi takarmánymészre is.
Azt mondják, hogy gyerünk, gyártsunk szárított takarmányt, de ne túl sokat, mert akkor nem lesz támogatás! Holott az volna a cél, hogy csökkentsük az importot. Tehát ha egy ember tegyük fel, hogy belevág, jól is megy neki, talál felvásárlókat, de a kvóta elérésekor inkább leáll a gyártással, mert a támogatás nélkül már nem éri meg annyira, így azok akik vásárolnának még, elmennek máshova, akár külföldre is. Ergo az import nem fog lényegesen csökkenni. Azt pedig nem tartom túl valószínűnek, hogy hitelválság közepén többszáz szárítóüzem indulna a 33 eurós támogatás miatt.
"Néhány éve a Himalája sóként, kristálysóként, őssóként, természetes só-ként, Ájurvéda varázs sóként elnevezett ter-mékek az osztrák piacon már hozzáférhető-ek. E termékekre olyan jelölést tesznek, mint pl. "értékes ásványi anyagokban és nyom-elemekben gazdag", "magas ... tartalom és kiegyensúlyozott ásványi anyag összetétel", "szervezetre jótékony hatású". Ezáltal a fo-gyasztóknak azt sugallják, hogy különleges sókról van szó, gazdag ásványi só- és nyomelem-tartalommal. Elvégzett vizsgála-tok azonban ezeket az állításokat nem tá-masztják alá. E "csoda sók" ugyanis 95%-ban ugyanúgy NaCl-ot tartalmaznak, és csu-pán nyomokban találhatók bennük ásványi anyagok, akárcsak a normál étkezési sóknál. Kis mennyiségű fogyasztásuk következtében ezek a mennyiségek lényegesen nem járul-nak hozzá a tápanyagellátáshoz. Többnyire nem is jódozzák ezeket a termékeket, vagyis kizárólagos fogyasztásuk akár jódhiányhoz is vezethet. Egyéb gyógyhatásuk természet-tudományos megközelítéssel szintén nem támasztható alá, áll az osztrák élelmiszer-ellenőrző hatóság, az AGES honlapján meg-jelent összefoglalóban."