Tájékoztató
a "Minőségi Magyar Sertéshús" védjegy
megfelelőség - tanúsítási rendszer bevezetéséről
A széles közvélemény nem ismeri a hazai sertéstenyésztők és hizlalók eredményeit, nem tájékozottak afelől sem, hogy mennyire biztonságos a magyar sertéshús. Az elmúlt időszak nyugat-európai sertéshús botrányai (dioxin, antibiotikum, szermaradvány, szalmonella) felhívták a figyelmet arra, hogy az importhúsok fogyasztása több veszélyt jelenthet. A fogyasztók jobb tájékoztatása, a hazai és biztonságos termék forgalmazásának elősegítése szükségessé teszi a magyarországi húsok megkülönböztető emblémával történő jelölését. Ezt a célt szolgálja a Minőségi Magyar Sertéshús (MMS) tanúsító védjegy alkalmazása, mely mind az alapanyag-termelés, mind a feldolgozás folyamatában biztosítja a hiteles megkülönböztetést.
MINŐSÉGI MAGYAR SERTÉSHÚS VÉDJEGY
A magyar eredetet és minőséget garantáló sertés tőkehúsra, bőrös félsertésre, darabolt húskészítményekre (pl. parasztsonka, kolozsvári szalonna, füstölt tarja stb.) adaptált tanúsító védjegy.
Létrehozásának célja: ...
- a Magyarországon kereskedelmi forgalomban lévő minőségi magyar sertéshús megkülönböztetése a piaci termékkínálatban,
- a sertéstenyésztők és sertéshústermelők ösztönzése a minőségfejlesztésre,
- az élelmiszer-kereskedők tájékoztatásának segítése a minőségi magyar sertéshúsok kiválasztásában,
- a fogyasztói döntések befolyásolása a biztonságos magyar sertéshús vásárlására,
- a sertéshúst előállítók piacrajutásának segítése.
A védjegyet kaphatják a sertések ha:
- a levágott sertések szülei legalább 50%-ban hazai fiaztatásból és tenyésztésből származnak,
- a magyar sertések hazai vágóhídon kerülnek levágásra, feldolgozásra (darabolás, csomagolás),
- az állatokat GMO mentes abrak takarmánnyal etetik, amelynek legalább 30 % a hazai termelésből származó kukorica,
- a keveréktakarmányok kiegészítőjeként melegvérű állatokból készült állati fehérjét nem használnak,
- 80 kg élősúly felett az állatokat antibiotikummal vagy más élelmiszer-egészségügyi kivárást igénylő gyógyszerrel nem kezelik,
- EU idevonatkozó állatjóléti feltételeit betartják,
- a vágóhídon olyan nyomonkövethetőségi rendszert alkalmaznak, amelyben a húsok a teljes folyamatban azonosíthatók és visszavezethetők az élőállat származásáig,
- vágásra a rendszerben nyilvántartott 95 kg élősúly feletti sertések kerülnek
Forrás: Magyar Sertéstartók Szövetsége
A Jobbik három delegáltat küldhet Brüsszelbe az Európai Parlamentbe, hogy képviseljék a magyar érdekeket. Ez az első olyan alkalom amikor azt kell látnom, hogy egy politikus a győzelem után is tartja magát az ígéreteihez. 
Úgy érzem, hogy a magyar gazdák nem elsősorban a támogatásokra szorulnak. Nem. A lehetőséget kell biztosítani, hogy a jó minőségű árunak biztos piaca legyen az ország határain belül. Ehhez persze arra lenne szükség, hogy az értékesítés megoldott legyen. Ezzel pedig ki is lyukadtunk a Jobbik egy másik programpontjához; a multinacionális cégek közteherviseléséhez. Mert ugye a multi cégek nem adóznak. Ezzel persze óriási hátrányba taszítják a kis- és középvállalkozásokat. A kör pedig bezárult. Ilyen nehéz időkben, mikor gyakoriak az aszályok, a jégverés, nyakunkon a sertésinfluenza stb... szükség van arra, hogy valaki kiálljon végre a magyar mezőgazdaságért és befejeződhessen annak a pár monopol helyzetben lévő embernek (tejfeldolgozó- savanyító- és szárító nagyüzemek) mértéktelen gazdagodása, miközben a vidéki magyar pedig ott áll munka nélkül.
Egy átlagember aki esetleg gazdálkodásra szánná a fejét, egyszerűen nem jut lehetőséghez. A földárak az egekben vannak, amint valahol akad jó minőségű nagyobb földterület, azt valamelyik részvénytársaság rögtön megveszi. A hétköznapi polgár labdába se rúghat a tőkés, legtöbbször külföldi kézen lévő cégek mellett. Ezt a tényt magam is a bőrőmön érzem, nap mint nap találkozom ezzel. Bízom hát abban, hogy lassan elkezdődik a változás és végre meghallják odafent a Parlamentben a magyar ember; polgár és földműves hangját is.