Hoax vagy mi?
Bár nem vagyok mikrobiológus, annyit azonban elmondhatok a napjainkban e-levelekben (és több hírportálon is) terjedő, a hasmenés járvánnyal kapcsolatos rémhírekről, hogy nem tűnik logikusnak, hogy háború esetén egy emésztő- és méregtelenítő szervrendszerre ható baktériummal kívánná tizedelni az ellent valamely nemzet. Kizártnak tartom, hogy a szóban forgó Escherichia coli törzset hadi célokra hozták volna létre.
A weben terjedő levél (is) O104:H4-es jelöléssel definiálja a járványt okozó törzset, míg a hivatalos szervek, mint például az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a STEC (Shiga-szerű toxin termelő Escherichia Coli) betűszót használja.
Az EFSA két lehetséges útvonalat jelöl meg a betegség elkapásához: elsődleges a szennyezett (fertőzött) zöldségek fogyasztása és a fertőzött állattal való kapcsolat, második a "széklet-száj" út, azaz ha az élelmiszert fertőzött ember kezelte, hiszen onnantól már ő is terjeszti a baktériumot. Az élelmiszerek szennyeződésének lehetséges okaként a szennyezett öntözővíz használatát jelöli meg a hatóság, illetve háziállatok közvetlen kapcsolatát a friss termékekkel (pl. szántóföldi zöldségekkel).
A zöldségek a teljes élelmiszerlánc során fertőződhetnek, így tehát nem csupán a termesztéskor, hanem az elsődleges feldolgozáskor, csomagoláskor és a boltokban, éttermekben is. A baktérium többnyire csak a növény felületén van jelen, de előfordulhat a növényen belül is. A fertőzés terjedését elősegítheti ha feldolgozzák a növényt, például ha szeletelik vagy reszelik, mivel ekkor nagyobb felület áll rendelkezésre a mikroba szaporodásához.
A levél említi, hogy több antibiotikum ellen rezisztens a törzs. Az EFSA adatai alapján az O104:H4 a következőkre toleráns: ampicillin, amoxicillin/klavulánsav, piperacillin/szulbaktám piperacillin/tazobaktám, cefuroxim, cefuroxime-axetil, cefoxitin, cefotaxim, cetfazidim, cefpodoxim, streptomycin, nalidixsav, tetraciklin, trimetoprim/szulfametoxazol.
Arra, hogy ezt a törzset valóban genetikai módosítással hozták volna létre, nincs említés, azonban érdemes tudni azt, hogy még a steril környezetben tartott baktériumtörzsek is képesek egyik napról a másikra rezisztenssé válni antibiotikumokra. Ez előfordult már gyógyszergyárak esetén, ahol is Aspergillus niger törzse vált rezisztenssé bizonyos antibiotikumra (A. niger törzsekkel termelnek ipari mennyiségben több anyagot is, így pl. citromsavat és amiláz enzimet is).
Sokan attól tartanak, hogy az EU egy ilyen baktériummal kívánja elriasztani az embereket a zöldségek fogyasztásától és ezzel az egészséges életmódtól. Amennyiben belegondolunk abba, hogy évente hány millió eurót költ az EU kertészeti beruházásokra, egyből észrevehető, hogy igen nagy hülyeség lenne beleölni ennyi pénzt olyan termék termesztésébe, amelynek piacát később direkt tönkreteszik. Ekkora öngólt még az EU-se rúgna...
Hogyan lehet elkerülni a megbetegedést?
Természetesen mindenkinek joga van félteni az életét, de pánikba esni azért nincs ok, mivel minden ország hatósága hangsúlyosan vizsgálja a zöldségszállítmányokat, az E. coli O104:H4 után kutatva. Amit a hétköznapi fogyasztó tehet, az nem több, mint hogy alaposan megmossa az elfogyasztásra szánt zöldségeket, illetve a főzéssel elpusztíthatók a patogén baktériumok. Aki pedig a házi kiskertben termeli magának a zöldségeket, nincs mitől félnie.
Emlékeztek még a SARS vírusra?
A 2003-ban kitört, a WHO által is világméretűnek minősített járványba 774-en haltak meg. Ahhoz képest a jelenlegi járvány egyszerű megfázásnak tűnhet... Főleg azt figyelembe véve, hogy ennél hetente sokkal többen halnak meg világszerte közlekedési balesetekben.(Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyetlen legyintéssel el lehetne intézni az E. coli okozta riadalmat.)
Aki további információkat szeretne megtudni az STEC-ről és igen jó angol nyelvtudással rendelkezik, olvassa el az EFSA oldalán található .pdf-et.
