Magyar Asztal

Bizonyosan mindenki találkozott, az alig egy hete megjelent WHO közleményt fricskázó mémekkel. A hazai online világ állóvizébe óriási örvényt kavaró megállapítás, mely szerint egyes feldolgozott húskészítmények rákot okoznak, először felháborodást keltett a közvéleményben, majd pedig megjelentek a tréfás ikonok is. Én magam is egy bejegyzést szenteltem a témának. Nem is hinnénk, hogy a szóban forgó WHO közleménynek sokkal súlyosabb következményei is lettek!

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy minden akciót reakció követ. Ha például vezető kormányzati személyiség államcsődöt emleget, az adott ország fizetőeszköze meggyengül. Nincs ez másképp akkor sem, ha egy nemzetközi szervezet tesz elhamarkodott kijelentéseket és annak hatása nem csak egy ország gazdaságában indít be változást, hanem bizony világszerte. Az Egyesült Államokban óriási csökkenést eredményezett a disznóhús keresletben a WHO jelentése, az év egyik legjelentősebb gazdasági visszaesését produkálva, olvasható a The Pig Site által közölt cikkben.

Ez persze nem azt jelenti, hogy minden olyan tanulmányt el kell hallgatni, amely bármely módon károsan érintheti a gazdaságot, csupán annyit, hogy csak akkor közöljünk eredményeket, ha azok valóban, minden körülmények között megállják a helyüket. Ami a WHO szóban forgó jelentésével kapcsolatban a legkevésbé sem mondható el. Bizonyos esetekben egy erősebb recesszió eredményezheti akár azt is, hogy gazdálkodók mennek tönkre, családok veszíthetik el megélhetésüket, tehát felmerül az a kérdés is, hogy vajon lesz-e bárminemű retorziója az ügynek? Jelen esetben például fog-e korrekciós sajtótájékoztatót tartani a WHO illetékese?

Mikor fogunk végre eljutni oda, hogy felelősségteljesen bánjunk a szavakkal, és hogy elméleti feltevések birtokában még ne tegyünk rögvest kijelentéseket is? 

A napokban megjelent a World Health Organisation (WHO) egy jelentése (regisztráció után ingyenesen olvasható), amely szerint a szalonna, a sonka és a kolbász is az erősen karcinogén, azaz rákkeltő hatású élelmiszerek közé sorolandó, így egy csoportba kerültek a dohánnyal és az alkohollal. A vegetáriánus és vegán lakosság most biztosan lelkesen csap egyet a térdére, bízva étkezési kultúrájuk igazolásában. A valóság persze egy kicsit más.

Az efféle kutatások során az adott betegségben szenvedők hátterét vizsgálják, és kellő számú minta (páciens) után igyekeznek összefüggéseket keresni az egyes személyek életvitelében, majd próbálnak az eredményekből konklúziókat levonni. Ahhoz, hogy a teljes társadalomra vonatkoztatható eredményt kapjanak, arra lenne szükség, hogy a világ minden tájáról, minden korcsoportból legyenek egyforma számban nők és férfiak, illetve az is lényeges, hogy minden társadalmi csoportból. Magyarországi viszonylatban - úgy vélem - itt lehet a kutya elásva.

Annak ellenére, hogy hazánkban lényegében a leggazdagabbtól a szegény emberig mindenki fogyaszt a fent említett élelmiszerekből, azt is figyelembe kell venni, hogy nem azonos mennyiséget, és nem is azonos rendszerességgel. A sonka, kolbász és szalonna mind a mai napig inkább a szegényebb társadalmi réteg mindennapi élelmiszere. (Elvégre ki látott már az Országház éttermében alufóliából szalonna-hagyma-kenyér kombót majszoló országgyűlési képviselőt?) Az adott társadalmi réteg pedig predesztinál bizonyos dolgokat, így például azt, hogy a gyakori sonkaevés mellett - gyakran anyagi okokból - elmarad a változatos étrend, kevés a rost és vitaminbevitel, valamint az sem tesz jót az ember emésztésének, ha a gyors ebéd után rögtön menni kell vissza dolgozni, és szorgosan lapátolni a GDP-t. Ráadásul aki nehéz fizikai munkát végez, az a hazaérkezés után jellemzően inkább pihen, mintsem a futócipőt venné fel.

Ezek a társadalmi körülmények azok, amelyek a háttérben megbújva lényegében torzíthatják a húskészítmények karcinogén hatásáról kapott eredményeket. Ezen felül rengeteg más szál kapcsolódhat egy ilyen kutatás finomhangolásához (például a vizsgált országok jó eséllyel más-más élelmiszer-biztonsági előírásokkal rendelkeznek, más adalékanyagok vannak engedélyezve), azonban ha minden ilyen kritériumot figyelembe szeretnének venni egy-egy vizsgálat során, úgy hihetetlenül nagy embertömeg kórtörténetét kellene feltárni, illetve ezer meg ezer konklúzió volna levonható.

"2004-ben az EFSA munkacsoportot hozott létre a hőkezelt élelmiszerek furánszintjeinek tanulmányozására, és az év végén ideiglenes véleményt adott ki eredményekről. 2006 májusában az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Igazgatósága (DG SANCO), közös kutatóközpontja és az EFSA közös ülést szerveztek az analitikai módszerek és a kockázatbecsléshez szükséges információk megvitatására. 2006 végén az EFSA felhívást adott ki a furánnal kapcsolatos adatok gyűjtésére és ezzel párhuzamosan a Bizottság 2007/196/EK ajánlásában is kérte a tagállamokat, hogy az átfogóbb expozícióbecslés lehetővé tételéhez a kereskedelemben kapható, hőkezelésen átesett élelmiszerek furántartalmát monitorozzák, különös tekintettel a 2007-2008-as időszakra.
A kérésnek eleget téve 14 tagállam összesen 2908 analitikai eredményt küldött az EFSA-nak, melyeket 20 különböző élelmiszer kategóriában 2004-2009 között gyűjtöttek. Az átlagos furántartalom 6 μg/kg (sörben és gyümölcslében) és 2272 μg/kg (pörkölt kávébabban) között változott. 100 μg/kg-t meghaladó maximális szinteket gabona-, hústermékekben, levesekben, szószokban és egyéb termékekben mértek. Az üveges bébiétel és csecsemőtápszer különös figyelmet érdemel, mivel ezek számos csecsemő étrendjének egyedüli alkotói lehetnek. Jelen felmérés során a csecsemőtápszerben az átlagos furántartalom 8 μg/kg, a kereskedelemben kapható üveges bébiételben az átlag 25 μg/kg, míg a maximum 210 μg/kg volt.

Az EFSA az adatok felhasználásával egy konzervatív európai étrendi expozícióbecslést végzett. A felnőtt lakosság furán expozíciójának mediánja 0,78 μg/ttkg/nap értékig terjed. Amint az egyes élelmiszerek fogyasztási adatairól és a házi ételkészítés hatásáról további részletes információk lesznek, a becsült furán beviteli szintek várhatóan tovább fognak csökkenni. Európában a 3-12 hónap közti csecsemők átlagos furán expozíciója 0,27 és 1,01 μg/ttkg/nap között van. A maximum 6-9 hónapos korban jelenik meg, ahol a magas bevitelt 1,14 és 1,34 μg/ttkg/nap közé teszik." - MEBiH -