Magyar Asztal

"Magyar kezdeményezésre vizsgálatot indított az Európai Unió szőlő- és borirányító bizottsága annak kiderítésére, hogy jogszerűen jegyezte-e be Szlovákia a Tokaj nevet az egységes elektronikus bornyilvántartási rendszerbe, az úgynevezett e-bacchusba - írta csütörtöki számában a Népszabadság.

A lapnak Gárdosi Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium agrárpiaci főosztályának vezetője elmondta, hogy Magyarország kedden írásban adta át a bizottságnak a hazai szakemberek által megfogalmazott kérdéseket és aggályokat a szlovák bejegyzéssel kapcsolatban. A grémium írásban kérte a szlovák fél álláspontját az ügyben.

A lap úgy tudja, hogy Magyarország az eljárással párhuzamosan arra az esetre is felkészül, hogy az Európai Bíróságon folytatódik a két ország közötti névhasználati vita."

"Levélben kéri az Európai Bizottság a szlovák hatóságokat a Tokajjal kapcsolatos nemzeti szabályozás egyes részleteinek tisztázására, beleértve a név regisztrálását az egységes elektronikus bornyilvántartási rendszerben - erősítette meg a Népszabadság értesülését az Európai Bizottság szóvivője csütörtök este.

Roger Waite hozzátette: a bizottság azt reméli, hogy a hosszú ideje folyó vita kétoldalú alapon oldódik meg a két ország között, de továbbra is kész segíteni a témáról folyó tárgyalásokat.

A budapesti lap arról írt: magyar kezdeményezésre vizsgálatot indított az Európai Unió illetékes bizottsága annak kiderítésére, hogy jogszerűen jegyezte-e be Szlovákia a Tokaj nevet az úgynevezett e-bacchus rendszerbe.

Bizottsági források szerint a további információkra azért is szükség van, mert úgy tűnik, szlovák részről "nem tartották teljesen képben" az uniós végrehajtó testületet."

- farmit -

Hát igen... Akinek nincs semmi nemzeti büszkesége, annak muszáj a másét lemásolni, elorozni vagy stikában használni. Igazából releváns döntéseket nem is szabad várni északi szomszédjainktól sem mindennapi-, sem pedig agrárpolitikai kérdésekben. Hamarosan azt is kitalálják, hogy a makói hagyma is tőlük származik. Tokajnak kb. annyi köze van hozzájuk, mint a kalocsai paprikának.

Ami egy kutatót igazán jóvá tesz, az korántsem csupán a mentális képességekben mutatott jobb eredménye. Nem, egyáltalán nem! A legjobb szakemberek igazi ismérve a kiváló megfigyelő képesség. Ehhez a képességhez nem szükséges sem diploma, sem középiskolai bizonyítvány, hiszen több száz évvel ezelőtt az átlagember még az írás vagy olvasás képességét sem birtokolta, mégis olyan felfedezéseket végzett, amelyek a mai tudományok fundamentumát jelentik.

A hétköznapi életben tapasztalt élmények ok-okozati összefüggéseinek megfigyelése és a konklúzió levonása volt az, amely szájról-szájra terjedve lett közismert és az évek múlásával egyre csak bővült. Ilyen volt például az a megfigyelés, mely szerint eső előtt a fecskék alacsonyan repülnek. Mára már ennek a megfigyelésnek tudományosan bizonyított háttere van.

Borban az igazság, sörben a vigasság, vízben a baktérium, szokták mondani a söntésben iszogató atyafiak és ez így van, mindenki beláthatja. De ami a lényeg, hogy az ital kis mértékben orvosság! Erre éppen ma találtam is bizonyítékot!

A csapból is a H1N1 vírus folyik. Van aki hanyatt-homlok rohant az orvoshoz és van olyan, aki mikrochipes világuralmi tervekre hivatkozva elutasítja a vakcinát. Ezt mindenkinek szíve joga eldönteni. Azonban a legegyszerűbb a megelőzés ugyebár... Itt jön a képbe dr. Tihanyi László cikke, melyben leírja, hogy a vörös- és fehérborban található sikiminsav elsőosztályú orvosság lehet a rettegett vírussal szemben! Hatásosságát a Tamiflu nevű virucid (vírusölő) gyógyszerhez hasonlítja. Utóbbi azonban vényköteles, szóval miért is ne választanánk inkább egy pohárka minőségi, gyöngyöző bort a kapszulák helyett?

Sajnos lassan elfelejtjük, hogy sok-sok ezer évvel ezelőtt is léteztek betegségek (amelyek talán ma már nem nincsenek is) és az emberiség a korabeli tudatlanságával is képes volt a túlélésre. Pusztítottak járványok, dúltak háborúk és mégis... Pedig vakcinát csak alig több mint 100 éve használunk. Talán az a természetes táplálkozás, a sokszínű magyar konyha minket is megment anélkül, hogy valami felfuttatott betegség ellen beoltatnánk magunkat. Persze a mértékletességet szem előtt tartva!

Ezen felül valaki készíthetne egy vizsgálatot arra nézve, hogy hány alkoholista volt a H1N1 áldozatai között! :-)

"Az utóbbi évek legjobb szürete lehet az idei minőségi szempontból, mivel a 200-es borok átlagminősége igen magas szintű - állítja a Varga pincészet és a Corvinus Egyetem Borászati Tanszékének legfrissebb összegzése, amit csütörtökön kapott meg az MTI.

A szakértők a rendkívül jó minőséget az időjárás kedvező változásának tulajdonítják. A klíma melegedésének következtében ugyanis az elmúlt öt évben megemelkedett a borok alkoholtartalma, némileg csökkent a savtartalom, finomodott a savak szerkezete, a fehérborok színe a korai fajták kivételével már nem a zöldbe, hanem a sárgába hajlik, a vörösboroké tovább mélyült.
Így a magyar borok külső megjelenése, típusa, kémiai paraméterei egyre közelebb kerül a mediterrán borokhoz. Azzal az egy lényeges különbséggel, hogy a magyar borok ízvilága és illatintenzitása lényegesen gazdagabb a déli versenytársakénál.  
Az összegzés azt is megállapítja, hogy az utóbbi időben nyilvánosságra került borhamisítási ügyek által okozott erkölcsi veszteség nagyobb, mint az adott tétel nagyság. Különösen akkor igaz ez az állítás - mutatnak rá a szakértők -, ha biztosan tudható, hogy egészségkárosításról szó sincs. Az erkölcsi veszteség ugyanakkor érinti az egész magyar borászatot.
A Varga Pincészet korábbi adatai szerint viszont a gazdasági recesszió miatt jelentős, átlagosan mintegy 20 százalékos visszaesés következett be a borászatban az utóbbi hónapokban.
A pincékben a töltöttség mértéke 50-60 százalékos, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs kereslet a piacon a bor iránt. Varga Péter hozzátette: cége csak mások rovására tudja piaci pozícióit megőrizni.
Megjegyezte: ha a korábbi években nem fejlesztettek volna, és nem költenének többet marketingre, úgy most a Varga Pincészetnél is a borászatokban tapasztalható átlagos visszaeséssel kellene szembe nézni a válság hatására.
Tavaly a cég árbevétele mintegy 2,5 milliárd forint körül mozgott, ami megegyezett az előző évivel. Az idén úgy számolnak, hogy a bevétel közelebb lesz a 3 milliárd forinthoz, a tavalyi mennyiség megtartása mellett. A Varga Pincészet évente mintegy 11 millió palackot értékesít.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának előzetes adatai szerint a szőlő mennyisége az idén az átlagosnál mintegy 10 százalékkal kevesebb, mintegy 500-550 ezer tonna lehet. Így 3 millió hektoliter körüli bor kerülhet ebben az évben a pincékbe."

- MTI -

Végre egy jó hír. Kicsit utána néztem az elmúlt pár év bortermésének. Sajnos a KSH oldalán nem találtam meg a 2008-as adatokat, de még a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának website-ján sem.

A napokban történt események kiválóan tükrözik az igazi magyar mentalitást. A sajtó rögtön rávetette magát a hírre, miszerint Vincze Béla egri borász bort hamisított. Rendben, csalók mindig is voltak és persze lesznek is, de ami az egész ügyben a leginkább aggasztó az, hogy miért tesz ilyet egy olyan borász, akit 2005-ben az év borászának választottak meg? Miért tesz ilyet, amikor a hírnév sok esetben előnyt jelent a bor értékesítésénél?

Megérte vajon Vincze Bélának, hogy ezentúl még a borait kedvelők is szkeptikusan méregessék a palackait és esetleg más pincészettől vásároljanak? Egyes hírek szerint ha a vád bebizonyosodik, akár három évre is eltilthatják a Vincze borászatot az Egri jelző használatától.

Hasonló botrány kerekedett a közelmúltban az Aranynektár Kft-vel kapcsolatban, amikor is a beltartalmi vizsgálatok alkalmával hozzáadott cukrot találtak a beküldött mézmintákban. Azok, akik az Aranynektárhoz hasonló piaci részesedéssel bírnak, miért kell a hírnevet kockáztatni? Megérte? Vagy netán valamelyik piaci konkurens keze van a dolog mögött?

Utóbbi eset is nagyon jellemző a magyarokra. "Ha nekem megdöglött a tehenem, a szomszédnak dögöljön meg kettő!". Ha valaki látja a másik gazdagságát, rögtön kezdődik az áskálódás. Persze az efféle partizánakciók rendszerint visszaütnek, hiszen a közvélemény hatására várható, hogy az összes nagy pincészetet górcső alá veszik a MÉBiH emberei, ahogy ez a mézügy kapcsán is történt.

Hajdanán, a mesteremberek korában mindenki a hírnevét óvta és vigyázta. A suszter olyan cipőt készített, ami hosszú évekig bírta a használatot, mivel ha idejekorán tönkrement a lábbeli, a vásárló rögtön rossz hírét keltette a mesternek, ami pedig az üzletnek cseppet sem kedvezett. Így hát mindenki igyekezett tökéleteset alkotni. Mára ez szinte egyáltalán nem igaz.

Majdnem minden termelő a minél nagyobb mennyiségű termék előállítására törekszik. Minél hamarabb hízzon meg a brojler, minél több tojást termeljen a tyúk, a tehén napi 40 liter tejet adjon minimum, a szőlőtőke hasadjon szét a gallyakon sorakozó fürtöktől, a méh gyűjtsön minél több mézet, mert ha nem, akkor valamilyen etikátlan módszerrel kényszerülnek "javítani" a mutatókon. Így kerülhetett cukor a mézbe és glicerin a borba.

Egy magyar embernek muszáj zsiványnak lennie, szokták mondani. Persze, a zsiványság olykor jól jön, de mérlegelni kell, hogy megéri-e átverni többezer embert. Ilyenkor felötlik bennem Sub Bass Monster Mázli című dala... A magyarnak csalnia és hazudnia kell, hiszen a név kötelez. Még ha ezzel el is veszítjük a maradék jóhírünket.