facebook


Áfatalány

2016.04.29. 09:00 Imre Laci

Valamivel több, mint egy hete lengette meg a hírt a Kormány, hogy januártól csökkenteni kívánják a tej, a tojás és a baromfihús ÁFA-ját 5%-ra. A hírt bejelentő Lázár János elsőként a nyugdíjasokat jelölte meg az intézkedés haszonélvezőjének, s ebből arra lehet következtetni, hogy '18-hoz közeledve megindul lassan a kampány.

thinking2.jpg

Időről időre felhozza az alapvető élelmiszerek ÁFA-jának csökkentését a mindenkori ellenzék és a szakmai szervezetek is. A dolog pikantériája azonban, hogy manapság a szakmai szervezetek élén többnyire a Kormányhoz közelálló személyek diszponálnak. Így fordulhatott elő, hogy Jakab István, a MAGOSZ elnöke és az Országgyűlés alelnöke tétlenül figyeli, hogy a MAGOSZ alelnökök a tisztességtelen kereskedelmi szereplők ellen tüntetnek szerte az országban. Az egyik ilyen tüntetésen elhangzott egy mondat, amely tökéletesen summázza az ország helyzetét. A felszólalás lényege az volt, hogy Magyarországon van egy ember, akinek egyetlen tollvonásába kerülne a piac rendbetétele. Mert valljuk be, kis hazánkban az csalhat ÁFA-t, akinek megengedik. Így fordulhat elő, hogy a sok száz millió kilogramm tejet az országba importáló cégek érintetlenek maradnak, s az ellenük szervezett tüntetéseken olyan személyek szólalnak fel, akik közvetlen kapcsolatban állnak az agrár szakigazgatás és törvényhozás vezetőivel.

Persze ne felejtsük el, hogy a migráns kártya elkopása után feltétlenül szüksége van a Kormánynak valamire, amivel el lehet halványítani az MNB-botrány okozta népszerűség csökkenést, s valószínűleg az érintett élelmiszerek áfájának csökkentése mögött efféle politikai szándékok rejlenek.

Önmagában ez így leírva jó eséllyel senkinek nem jelent óriási meglepetést, hiszen aki kicsit is foglalkozik a hazai agrárpolitikával, és ismeri a közszereplőket, ezt látja maga is. Ellenben az már más kérdés, hogy vajon van-e szándék a Kormányban a tejpiac megtisztítására, és ha igen, vajon mire vár?

Erre a kérdésre valószínűleg az az egyetlen elfogadható válasz, hogy most készítik elő a terepet egy igazán jelentős ágazati-gazdasági húzásra. Nem lennék meglepve, ha a nyers tej hosszú ideje botrányosan alacsony felvásárlási ára következtében az igazán nehéz helyzetbe kerülő gazdaságok - a túlélés végett - hirtelen új gazdára lelnének. A piac tulajdon-viszonyainak átalakulása után már "megéri" majd a reguláció, s így nem hogy kettő, de akár több legyet is lehet ütni egy csapásra! (Megszerzett termőföld után járó támogatás, tejtermelő tehenek támogatása, állatjóléti támogatás, és a várhatóan növekvő tejár jelentette extra profit.)

Ne felejtsük el, hogy a lakosság utoljára az élelmiszerről fog lemondani, így tehát aki a mindennapi betevőt termeli, mindig talál piacot.

Szólj hozzá!

Címkék: tej adó tojás áfa hús baromfi

Miért csipegetnek a csibék?

2016.02.01. 16:30 Imre Laci

Akkor a vak tyúk hogyan talál szemet? :)

1 komment

Címkék: csibe látás pulyka itató napos baromfi pipe etető házi tyúk

Élelmiszeripar I.

2013.11.18. 13:00 Imre Laci

Kering a közösségi portálokon és különböző fórumokon egy videó, amelyen a brojlercsirkék feldolgozásának menete látható hat percbe sűrítve. A videó nyilván nem azzal a célzattal készült, hogy így kívánják "taglózni" a társadalmat, s hogy lerántsák a leplet az élelmiszeripar álságos működéséről. Ez a videó azért születhetett meg, hogy bemutassák, milyen precízen, tervezetten és ellenőrzött körülmények között folyik is az élelmiszer előállítása. Mert ez a társadalom elvárása.

A videóval kapcsolatban először arra szeretném felhívni a tisztelt publikum figyelmét, hogy a képsorok Ázsiában készültek, ahol - mint tudjuk - sokkal kevésbé szigorúak az állatvédelmi és az élelmiszer-biztonsági előírások, mint nálunk Európában. Arról például nem tudok, hogy hazánkban használnak-e olyan baromfifelszedő gépet, mint ami a film elején látható. Némi aggályaim is vannak a géppel kapcsolatban, mivel a brojlerek különösen érzékenyek a külső ingerekre, ha zaj éri őket, hajlamosak az istálló egy sarkába összefutni, s több száz jószág pusztulhat el így, illetve fulladhat meg a rakás alján. Szóval egy ilyen gép bizonyos "veszélyt" is hordozhat magában. Az ezt követő képsorok lényegében nem szólnak másról, mint az élelmiszer-biztonságról: a feldolgozásban részt vevő emberek mindegyike a megfelelő öltözéket viseli, így biztosítható az élelmiszer tisztasága. Az pedig, hogy ennyi ember dolgozik egy-egy feldolgozó soron, Ázsiában egyáltalán nem meglepő, hiszen ha valamiből bőven van pl. Kínában, az a humán erőforrás.

A film második percétől látható egy hétköznapi fejőkarusszel. Ennek lényege, hogy a fejés folyamatosan történjen, így biztosítható, hogy az állomány a lehető legrövidebb idő alatt ki legyen fejve, és a tehenek mehessenek is vissza az istállóba enni és pihenni. Ebben a technológiában semmi ördögtől való nincs.

koca.jpg

2:48-tól újszülött malacokat láthatunk a kocák mellett. Ami itt a laikusok ingerküszöbét elérheti, az az, hogy a malacok le vannak rekesztve az anyjuktól. Erre azért van szükség, hogy a koca elfekvéskor ne nyomhassa agyon saját malacait. A korszerű fajtáknak és hibrideknek egyébként tizenkét csecsbimbójuk van, így akár ilyen számú malacot is fel tudnak nevelni. Több malacot nem hagynak a szakemberek a koca alatt, mivel azzal nőne az elhullási arány, ami ugye gazdasági veszteséget okoz. Ha egy koca több malacot ellik, mint amit fel tud nevelni, akkor azokat a malacokat dajkásítják, áthelyezik olyan kocához, amely kevesebb utódot hozott a világra. A sertések feldolgozásáról csak annyit tudok elmondani, mint amit a csirkéknél már leírtam: precíz. Ami különbség a videón látotthoz képest az EU-s szabályozásban eltér, hogy az ellető kutricában a kocák felállhatnak.

Ami a videó végén látható, az már tömény demagógia. Az, hogy egyesek a vásárlásnak élnek, és hogy nem képesek mértéket tartani a táplálkozás terén, nem az élelmiszer-termelők hibája. Meg ugye ismét egy Egyesült Államokbeli elhízásos példával jönnek, amiről ugye leírtam már párszor, hogy mi is áll a háttérben.

Azok, akik komolyan érdeklődnek aziránt, hogy hogyan állítják elő az általa fogyasztott élelmiszert, ne ragadjanak le egy-egy hatásvadász videónál! Egy kis kutatómunkával hiteles, szakmailag alátámasztott leírásokat lehet találni a weben is.

Szólj hozzá!

Címkék: egészség elhízás ipar feldolgozás baromfi Ázsia iparszerű

Az elmutyizott szektor

2012.09.25. 10:00 Imre Laci

Már egy korábbi bejegyzésben is említést tettem a mezőgazdaság egy igen fontos, ám a hétköznapi médiában kevéssé futtatott témájával, a "szója biznisszel". Persze a mezőgazdaság maga is egy óriási üzlet, ugyanakkor ezen a hatalmas gazdasági ágon belül van egy kis rész, amelyet egész Európán belül néhány cég tart a kezében, euró milliárdos bevételre szert téve.

Nem csupán az euroszkeptikusok közt ismert a tény, hogy az Európai Unió és a Dél-amerikai országok közt egy paktum született, mely szerint Brazília és a környező országok nem tartják távol magas vámmal az EU-ból érkező iparcikkeket piacaiktól, cserébe az EU-s országok szabad utat engednek az onnan érkező mezőgazdasági termékeknek. Így kerülhetett sor arra, hogy az Európai Parlament betiltotta az állati eredetű takarmányok etetését, ezzel a tagállamokat szója importjára kényszerítve, s megteremtve Brazília és Argentína számára a biztos piacot.

Bár az EU szakmai szerve, az EFSA a tilalom feloldását nem látta aggályosnak, a döntésen nem változtatott az EP, így továbbra is Dél-Amerikából importáljuk a 90%-ban transzgénikus szóját. Az igazi svédcsavar pedig itt következik!

Az Európai Unió a végletekig elkötelezett az ökológiai gazdálkodás, és az úgynevezett bio élelmiszerek készítése mellett, mondván, az ilyen termelési rendszerben biztosítható leginkább a termék kifogástalan minősége. Ezért is van elterjedőben a 'free range', azaz a szabad tartásos baromfinevelési technológia, valamint a mangalica hírneve is evégett ível felfelé.

A probléma pedig ott kezdődik, hogy az ilyen állattartásnál egyáltalán nem biztosíthatók azok a körülmények, amelyek elengedhetetlenek lennének ahhoz, hogy valóban ellenőrzött, biztosan egészséges élelmiszert lehessen előállítani. Gondoljunk csak arra, hogy a szabadban kapirgáló baromfi fogyaszt rovarokat, esetleg még elhullott kisemlősök teteméből is csipegethet! Osztoznak a vadmadarakkal a takarmányon, s ezek a madarak, valamint az elfogyasztott ízeltlábúak is potenciális vektorai lehetnek élősködőknek, betegségeknek. Ebben az esetben persze senki nem fogja tudni szavatolni, hogy az állat nem jut tiltott eredetű élelemhez. Ilyen helyzetben pedig jogosan tehető fel a kérdés, hogy miért diszkriminatív a rendszer a zárt technológiát alkalmazókkal szemben?

Újra kellene gondolni az EU-nak bizonyos jogszabályokat, figyelembe venni, hogy a Dél-amerikai piacra szállított iparcikkek csak pár Nyugat-európai államnak jelentenek bevételt, s ezért cserébe a Kelet-európai államok mezőgazdaságát áldozták fel. Ismét el kellene érni, hogy hazánk rendelkezzen az élelmiszer önrendelkezés jogával, ami persze nem jelenti azt, hogy fölösleg élelmiszer-biztonsági kockázatokat kellene vállalniuk a fogyasztóknak! (Pl. a tolliszt biztosan nem tartalmaz BSE priont.) Mind Magyarországnak, mind több más Közép-európai államnak gazdasági érdeke lenne, hogy az állati eredetű takarmányok ismét zöld utat kapjanak, és ne kényszerüljenek import GM szója vásárlására. Így a fenti szabadtartásos technológia anomáliája is megszűnne.

2 komment

Címkék: free eu szabad állati tiltott fehérje takarmány baromfi range tartás eredetű

Olvasói képek - Gyöngytyúk × házityúk

2012.08.27. 10:00 Imre Laci

Egyik olvasóm reagált egy korábbi blogbejegyzésemre, s kérésemnek eleget téve elküldte pár fényképét az általa nevelt gyöngytyúk és házityúk hibridről. A házityúk felmenő nagy valószínűséggel kopasznyakú.

gyöngytyúk x házityúk2.jpggyöngytyúk x házityúk1.jpggyöngytyúk x házityúk3.jpggyöngytyúk x házityúk4.jpggyöngytyúk x házityúk5.jpg

A blogon egyébként nem ez az első eset, hogy egy olvasó által beküldött képet teszek közzé, hiszen az itthon igen ritkának számító jákob juhfajtáról is kerültek fel ilyen fotók.

Köszönöm szépen az elküldött fényképeket, és ha esetleg bármely más olvasóm rendelkezik hasonló "érdekességgel", akkor küldje el bátran a magyarasztal [kukac] gmail [.] com címre!

1 komment

Címkék: hibrid x olvasó gyöngytyúk baromfi küldte keresztezés házityúk ×