facebook


Keljföl, nemzetem!

2013.04.08. 18:00 Imre Laci

Bevallom, több oka is van annak, hogy nem igazán szerettem volna bejegyzést írni a Danone Keljföl elnevezésű termékéről. Az első és legfontosabb, hogy nem szeretném, ha a blogot beskatulyáznák, és a manapság divatos, mindent ellenzők táborába lennék sorolva. Egyfelől a Danone-t köztudottan egy zsidó személy, Isaac Carasso alapította, és ha erről a cégről valamilyen negatívumot mondanék, könnyen antiszemitaként végezhetem. Másfelől viszont írásra sarkall a tény, hogy rengeteg pocskondiázó bejegyzés született, amely mellőz mindenféle szakmai alapokra helyezett érvet, vagy legalább valamilyen összehasonlítást más termékekkel, amely alapján pálcát lehetne törni a Keljföl felett pro vagy kontra.

isaac carasso.jpg

Ki kell ábrándítanom azokat, akik a Danone-t alapító személy vallási (!) hovatartozásának megemlítése után még nem zárták be a böngészőablakot, hogy nem fogok zsidózni, nem fogok szubjektív intuíciókra alapozott véleményt mondani. Azt írom le, amit én gondolok erről a termékről, függetlenül a cég tevékenységétől, üzleti etikájától vagy bármely egyéb körülménytől.

Az első és legfontosabb azt leszögezni, hogy csak úgy kezdek bele egy termék bemutatásába vagy véleményezésébe, hogy megvásárolom azt. (Ezért is nem írok bejegyzéseket luxus autókról. Egy az, hogy nincs rá pénzem, kettő pedig az, hogy nem is értek a kocsikhoz.) Tehát el is mentem rögtön egy közeli üzletbe, és vettem egy Keljfölt. Drágán! Ugyanis 270 forintot fizettem a 450 grammos termékért. Ilyenkor rögtön az jut eszembe, hogy 1 liter nyers tejet lehet venni automatákból kb. 170 forintért. No, de az első próbatételen túlesve először arra voltam kíváncsi, hogy pontosan mit is vettem!

keljföl.jpgA Keljföl egy élőflórás, natúr savanyú tejtermék, ez olvasható a gyártó hivatalos oldalán és a csomagoláson is. Tehát annyi biztos, hogy tartalmaznia kell valamilyen baktérium kultúrát, amely a tej savanyítását végzi. A termék dobozán egyébként fel is van tüntetve, hogy a Keljföl nem más, mint egyfajta átmenet a tejföl és a joghurt között. Azt hiszem, hogy termék innováció szempontjából a Danone megérdemel egy piros pontot ezért a húzásáért. A Keljföl csomagolása is jó, hiszen a csavaros kupakkal visszazárható, és a felső rész formálása végett az utolsó csepp is kiiható a dobozból. (Ez nagy szó, nekem külön lelki traumát okoz, hogy a joghurtok nagy része a csomagoláson marad, pedig én azt is kifizettem a kasszánál!) A névválasztás is egészen tudatos, bár engem a joghurt helyett inkább a kefir és a tejföl szó összerántására emlékeztet. De itt el is érkeztünk egy nagy kérdéshez! Mit vegyünk? Kefirt, vagy Keljfölt? A kefir bevallom nekem kissé túlontúl savanyú, viszont a Keljfölnek sincs annyival "enyhébb" (?) íze, hogy csak úgy meg tudjak inni belőle 450 grammot! Főleg úgy, hogy ha megfogadom a csomagoláson olvasható tanácsot, és esetleg szendvicshez vagy péksüteményhez szürcsölgetem. Így tehát csak a második alkalommal sikerült az utolsó cseppig elfogyasztanom, bár akkor már kolbászhoz és kenyérhez ittam kísérőnek.

Nyitott kérdés marad számomra, hogy pontosan kik fogják rendszeresen fogyasztani a Keljfölt, hogy hosszútávon forgalomban tudjon maradni. Az viszont megérdemel egy kis boncolgatást, hogy miből készült ez a termék! Mert ugye a mai hipermarket-generációnak kevés újdonságot lehet mutatni! Az, aki már ivott reggeli- és/vagy kakaós italt, vagy bármely hasonló nyalánkságot, biztosan gyanakodva fogadja a Kejfölt, amire nem írhatták rá, hogy joghurt, sem azt, hogy kefir, sem pedig azt, hogy tejföl. Akkor itt bizonyosan valami turpisság lehet a dologban! Pedig a valóság az, hogy azért lett élőflórás, natúr savanyú tejtermék, mert nem tejföl, nem joghurt és nem is kefir. Ennyi. Ahogy a reggeli ital sem tej, és még csak nem is tejital. A csomagoláson az van feltüntetve, hogy pasztőrözött tejből, tejporból és élő kultúrából készül a Keljföl. Az nincs feltüntetve, hogy a tej és a tejpor milyen arányban áll egymással. Mivel titkolva sincsenek az összetevők, így az emberek átveréséről sem lehet beszélni.

Ami miatt én biztosan nem fogok a jövőben Keljfölt venni:

1. Olcsóbban tudok venni joghurtot, amennyiben a baktérium kultúra bélrendszerre gyakorolt áldásos hatását szeretném élvezni.

2. A doboz nyakán feltüntetett R vagy B betű. Az előbbi ugyanis Romániát, az utóbbi pedig Bulgáriát jelöli meg származási országként. (Erre külön fel is hívják a vásárló figyelmét a csomagoláson, eleget téve a törvényi kötelezettségnek.) Én pedig nem fogok olyan terméket vásárolni, amit bármely hazai tejfeldolgozó üzemben elő lehet(ne) állítani, mégis más országból importálják.

A Danone Keljföl tehát egy innovatív tejtermék, amely minden bizonnyal nem a fizikai munkát végzőknek készült, s mint új termék, nyilván ez az árban is megmutatkozik. Aki tehát azt vizionálja, hogy a Keljföl egy ócska és egészségtelen valami, nem pedig élelmiszer, az nagyon téved. Az ilyen embereknek csak annyit tudok mondani, hogy aki nem teheti meg, az úgysem fogja megvenni, aki pedig rákap az ízére, vagy a reform étkezés híve és szeret ilyen és ehhez hasonló terméket fogyasztani, az pedig áldozni fog rá a keresetéből.

10 komment

Címkék: vélemény tej termék ár tapasztalat danone tejtermék összetevők keljföl

Kárpátcipó

2009.10.20. 07:50 Imre Laci

Lássuk be, terjedőben van a nacionalista érzelemre alapozó marketing. Persze jelen esetben nem a kitaposott, pejoratív értelemben vett nacionalizmusról van szó! Hiszen annyi hazaszeretet kell(ene) mindenkibe, mint amennyi mondjuk a Soproni reklámjában van. Ezt még azok sem vitathatják, akik amúgy előszerettel szeretnek dobálózni a fasiszta és náci szavakkal.

No de térjünk a lényegre!

Egyesek szóvá tették, hogy mindig mindent csak leszólok, hát akkor most szakítok a hagyományokkal, ugyanis a minap vásárolt Kárpátcipóban kellemeset csalódtam.

Bevallom eleinte tartottam tőle, hogy valami ócska terméket akarnak rásózni a vásárlókra kihasználva azok hazafias gondolkodását, de nem így lett. Kezdjük az elején!

A cipót egy Coop áruházban elhelyezett reklámplakáton pillantottam meg (marketing ugyebár...) és ott ősi magyar receptre és hasonlókra hivatkoztak. Gondoltam egyszer élünk... Az egy kilogrammos cipó ára 339 forint volt. Én éppen egy pénteken sütött példányt fogtam ki, ami aggodalommal töltött el a frissességét illetően. Azonban amikor kézbe vettem még mindig ropogós és puha volt. Gyorsan nejlonzacsiba csomagoltam és hazaspuriztam vele mint cigány roma a házimozival.

Gyors fotózás meg az egyéb sallangok, aztán elő a kést és végre megnézhettem mit rejt az egyébként szerintem gusztusos, barnára sült külső.

A kenyér állaga hétköznapinak mondható, szivacsos. Szerencsére az öklömnyi lyukaktól (amik valljuk be sajnos egyre gyakoribbak manapság) mentes*. A szeletelés egyébként nem okozott gondot. Egy hétköznapi kenyérvágó késsel megerőltetés nélkül tudtam belőle vágni egy szeletet, ami pl. a Tesco kemencés kenyerérről nem igazán mondható el.

Az összetevők tekintetében kicsit kettősek az érzelmeim, ugyanis tartalmaz búza- és rozslisztet is. Minek?! No mindegy... Készítettem egy képet az összetevőkről is a hitelesség kedvéért.

 Mindent összegezve a cipó meglehetősen drága (vagy én vagyok az alsóbb társadalmi rétegben?) de az ízét és a minőségét tekintve megéri az árát. Az M.A. skálán 10 pontból kap 9-et. Szerintem.

*A képen látható nagyobbacska gázbuboréknyom nem nagyobb egy tízforintos érménél, tehát jogosan írtam, hogy nem jellemző a tésztájára a hézagosság.


Szólj hozzá!

Címkék: teszt magyar minőség kenyér cipő összetevők állag kárpáticipó

A mézről

2009.08.31. 18:19 Imre Laci

A méz összetétele:

  • 70% – 80% glükóz és fruktóz keverék
  • 20% víz
  • szénhidrát
  • B1, B2, B3, B5, B6, C vitamin
  • kalcium
  • réz
  • vas
  • magnézium
  • mangán
  • foszfor
  • kálium
  • nátrium
  • cink
  • természetes antioxidánsok

 

A mézvizsgálatok menete

A mézvizsgálatok érzékszervi vizsgálatokkal kezdődnek. A legtöbb fajtamézet igen jellegzetes íze alapján tudjuk megkülönböztetni.

Pollenvizsgálat

A pollen a méz egyik legjellemzőbb paramétere. Vizsgálata során megállapítható, hogy mely virágokról gyűjtötték a méhek a nektárt. A minta előkészítése centrifugálással történik, melyet mikroszkópos vizsgálat követ.

 

Fruktóz-glükóz arány (F/G)

A fruktóz és a glükóz a méz két fő összetevője. Az F/G aránya jellemző az egyes fajtamézekre. Ha ez az arány a szokásostól eltér, azt jelezheti, hogy a méz hamisított. Továbbá ez az arány határozza meg a méz kristályosodási sebességét.

Szacharóz

A szacharóz a mézben kisebb mértékben jelen levő cukorfajta. Mérése azért fontos, mert a méhészek előszeretettel hamisítják a mézet háztartási cukor hozzákeverésével, vagy mértéktelenül etetik a méheket ínséges időkben. Ezen paraméterek vizsgálatát spektrofotometriásan vagy HPLC-vel végezzük. (A HPLC-s vizsgálat során a cukortartalmat a méz acetonitrites oldatából, acetonitrit-víz eluenst használva, törésmutató alapján detektáljuk. A mérés minden alkalommal kalibrálást igényel..)

Diasztáz

Diasztáz az az enzim, melyet a méhek használnak a cukrok emésztésére. A magas aktivitás a méz frissességét illetve a kezelésének helyességét jelzi. Az enzim aktivitását kémiai reakcióval vizsgáljuk, és spektrofotometriásan detektáljuk. (A diasztáz enzim bontja a keményítőt, melynek fogyását jódos színreakcióval jeleznek, majd spektrofotometriásan detektálnak.)

HMF (Hidroximetil-furfural)

A HMF a cukrok enzimes bontása, melegítése és tárolása során keletkező összetevő. Friss mézben az értéke minimális. Vizsgálata során a mintát stabilizáljuk, mivel vizes oldatban könnyen bomlik, majd HPLC-vel vizsgáljuk. (A minta vizsgálata történhet spektrofotometriásan is, de ennek jelentősége a gyakorlatban kicsi.)

Glicerin

A glicerin a cukrok erjedése során keletkezik. Értéke arra ad felvilágosítást, hogy a méz volt-e erjedt állapotban. Ez a vizsgálat azért fontos, mert az erjedtség érzékszervi tüneteit üzemi körülmények között el tudják tüntetni. Ezen vizsgálat enzimes reakcióval történik, melyet spektrofotometriásan detektálunk. (A reakciók során az ATP-ADP és a NAD- NADH reakciókat használják ki)

Prolin

A prolin a méz egyik jellemző és értékes aminosav összetevője. A mézkereskedelemben fontos, használt paraméter. A gyakorlat szerint mennyiségének 180 mg/kg felett kell lennie, de ez eltérő lehet fajtamézek esetén. A mézben levő prolint elreagáltatjuk, majd a reakció eredményét spektrofotometriásan detektáljuk. (A prolin meghatározása savas közegben ninhidrines reakcióval történik, melyet spektrofotometriásan detektálnak. A mérés referencia oldatot és kalibrálást igényel.)

Víztartalom

A legegyszerűbben hamisítható paramétere a méznek. Mérése Abbé-féle refraktométer történik.

Forrás: wikipedia.hu, laborvizsgalatok.hu


Szólj hozzá!

Címkék: méz méh összetevők beltartalom mézelő

Az energiaitalokról

2009.05.03. 17:46 Imre Laci

Gyorsabb mint a 3 az 1-ben kávé, nem égeti meg a nyelvünket és még a fogakat sem sárgítja. Ezen felül sok egyetemista folyékony oszlopának lehetne tekinteni a különböző energiaitalokat. Az egész energiaitalosdi csodája, hogy mindegyik ugyanazt tartalmazza, sőt, a legtöbb még az összetevők arányában is majdnem teljesen azonos. Ezen kívül egytől egyig mind tuttifrutti ízű és általában 2,5 decis köntösbe vannak bújtatva. A fém doboz kötelező. (Persze van literes, pillepalackos kivitel is. Csak a keményeknek!

Általános összetevők: (ivó?)víz, cukor, glükóz-fruktóz-szirup, citromsav, nátrium-citrát, taurin (alkoholban nem oldódó aminosav, melyet először ökörepéből vontak ki - innen ered a neve is), koffein, aromák, színezékek, pantoténsav, nikotinsav (B3-vitamin)... Mindez persze hőkezelve, hogy a baktériumok elhaljanak.

Ami pedig a lényeg: az ár. Mert ugye egy Red Bull vagy egy Bomba árán akár háromnegyed liter Tesco energiaital vásárolható. Pedig a beltartalmi értékeket nézve nincs is olyan nagy különbség. Tehát az energiaitalok terén is megy a brandolás. Olyan ez, mint mikor egy Mercedeses társaság kinéz egy Lexus sofőrt a soraiból. A szórakozóhelyeken például nem is lehet a fent említett két, drágább italon kívül mást találni. Persze a legtöbb dobozra fel van tüntetve, hogy alkohollal együtt tilos fogyasztani. A pultnál pedig már szürcsölhetjük is a vodka-bombát. Ugyebár... Mindezt megfejelve legutóbb a Tescoban (ha jól emlékszem a békéscsabaiban) láttam előre bekevert alkoholtartalmú energiaitalt. Na erről ennyit...

Ami pedig az italok hatását illeti: egy-egy vizsgaidőszak alatt én is elég gyakran fogyasztok energiaitalt, de eddig igazán csak a vérnyomásnövelő hatásukat tapasztaltam. (Fontos megjegyeznem, hogy nem vagyok szívbeteg - tudtommal.) A második doboz már tényleg kicsit mintha segítene a koncentrálásban, de jobban belegondolva egy pohár cukros víz olcsóbb és legalább tudom, hogy természetes anyagból van.

Köszönet az energiaitalos dobozokért Deus kollégának!


1 komment

Címkék: brand koffein ital energia összetevők taurin márkák

Miből készül a virsli?

2009.04.17. 18:26 Imre Laci

A virsli, akárcsak a párizsi, eredetileg pépesre vert húsból és vízből készült. Napjainkban azonban - főleg az olcsóbb típusok - kibővültek csontpéppel, szójával, ipari szalonnával, ízfokozókkal, színezékekkel, tartósítószerekkel és stabilizátorokkal.

Hajdanán még fával füstölték a virslit, mára már a füstös ízt is aromával érik el gyakorlatilag minden árkategóriánál. Miután pedig minden összetevő szépen össze lett keverve, a kapott masszát műbélbe vagy juhbélbe töltik. Míg az előbbit el kell távolítani fogyasztás előtt, addig a valódi juhbélbe töltött virsli rögtön fogyasztható.

A virsli előtt kötelesek a gyártók feltüntetni, hogy milyen állat húsát tartalmazzák (pl. pulykavirsli, sertésvirsli...) és természetesen a termék hátulján az összetétel is ott kell hogy legyen. Azt, hogy ki mennyit szán a felsőbb kategóriás virslire, természetesen mindenki maga dönti el. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy pl. a Tesco virsli 1kg-ja kerül 400-500 forintba (az sincs pontosan feltüntetve, hogy milyen baromfiból is készült) addig egy Sága Falni jó! 150 grammja 160 forint (átlagosan).


 

6 komment

Címkék: tesco minőség ár virsli összetevők