facebook

Gáz van-e az állattenyésztéssel?

2015.10.03. 13:00 Imre Laci

Az elmúlt öt évben egyre többször és egyre többen támadják a világ állattenyésztését azzal, hogy az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsájtásának jelentős hányadáért bizony ők a felelősek. Pár napja volt alkalmam részt venni egy konferencián, amely a kérődző (szarvasmarha, juh, kecske) szektor GHG kibocsájtása csökkentésének lehetőségeit kívánta vizsgálni. Számomra a kérdés inkább az, hogy a jószág, vagy az ember bocsájt-e ki több üvegházhatású gázt?

holstein1.jpg

Mert lássuk be, nehezebb egy ország szarvasmarha állományának (amibe ugye beletartozik a rideg tartású szürkétől, a legelőn kószáló charolais és az ott nevelkedő holstein fríz tenyészüsző is) bendőflóráját átalakítani új, az ammónia- és metánkibocsájtást csökkentő mikrobákkal, mint mondjuk átgondolni, hogy érdemes-e Lengyelországból importálni, valamint Olaszországba exportálni nyers tejet? A szarvasmarha termel-e több metánt, vagy a kamionok bocsájtanak-e ki több szén-dioxidot a feldolgozó üzembe való szállításig, valamint a feldolgozott termékek szétosztásával? Vegyük figyelembe, hogy a nyers tej jelentős hányada, körülbelül 86%-a víz. Megéri-e a vizet fuvarozni Európa egyik feléről a másikba? Sőt! Megéri-e, kis hazánkon belül nagy távolságokra fuvarozni? Hallottam olyanról, hogy a Balaton környékéről szállították Szegedre a tejet, valamint Szeged mellől Székesfehérvárra. Logikus ez? Gazdaságos egyáltalán?

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy sok helyen azokat a területeket hasznosítják legeltetéssel, ahol a földek másra nem alkalmasak, vagy természetvédelmi területeket, ahol az intenzív gazdálkodás tilos. Egyes fajtáink ráadásul nem kimondottan az élelmiszer termelést szolgálják, sokkal inkább génmegőrzési, esztétikai vagy turisztikai jelentőségük van. Ilyen fajta például a racka juh, vagy a magyar szürke marha.

 Nem mellékes az sem, hogy a kérődzőkkel olyan takarmányok hasznosíthatók, alakíthatók át humán élelmiszerré, amelyeket az ember nem képes megemészteni. Így válhat a lucernából és a kukorica zöld részeiből tej, vagy hús.

Elgondolkodtató, hogy hosszú távon hová fognak vezetni az EU állattenyésztést érintő intézkedései, s ki fogja azokat a legkisebb kárral átvészelni? Kérdés továbbá, hogy miért éppen az élelmiszert termelő szektort igyekeznek sújtani, ahelyett, hogy például azt vizsgálnák, hogy kell-e egy civil gépjárműbe 3,5 literes motor? Az sem mellékes, hogy az éppen most kirobbant Volkswagen-botrány után jogosan emelnek-e szót az állattenyésztés ellen?

9 komment

Címkék: gáz hatás üvegház emisszió ágazat állattenyésztés emission kérődző Magyarország Hungary GHG ruminant

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarasztal.blog.hu/api/trackback/id/tr217789416

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egysmás 2015.10.03. 21:38:36

"Kérdés továbbá, hogy miért éppen az élelmiszert termelő szektort igyekeznek sújtani, ahelyett, hogy például azt vizsgálnák, hogy kell-e egy civil gépjárműbe 3,5 literes motor? "

Megvizsgálják.

Aztán megvizsgálják azt is, hogy kell-e a köznépnek húst ennie.

Az állattenyésztés súlya a GDP-ben sokkal kisebb, mint az autóiparé, így a fajlagos kibocsájtása sokkal nagyobb az állattenyésztésnek.

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2015.10.04. 13:51:46

@egysmás: Csakhogy autót nem lehet enni. Ellenben húst igen. Plusz aki azt hiszi, hogy az állattenyésztő szektor csak húst termel, az lényegében semmit nem tud az egészről. (Arról már nem is beszélve, hogy mennyi munkahelyet ad az állattenyésztés vidéken, illetve olyan munkaerőt foglalkoztat, amelyet az autógyár közelébe se biztos, hogy engednének.)

egysmás 2015.10.04. 20:36:25

@Imre Laci: Az állattenyésztés elenyésző számú munkahelyet ad.

"Aztán megvizsgálják azt is, hogy kell-e a köznépnek húst ennie."

Eme állításomból nem következik, hogy én azt hiszem, hogy az állattenyésztés csak húst termel.
:o

A kaja mellesleg egy jóléti társadalomban nem érték.

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2015.10.05. 23:31:33

@egysmás: Nem érték az élelmiszer? Érdekes kijelentések. :)

egysmás 2015.10.05. 23:35:07

@Imre Laci: ha az lenne, nem az állam fizetne a parasztnak, hogy termeljen, hanem a vásárló.

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2015.10.06. 14:41:55

@egysmás: Az efféle vélekedés indikátora a háttértudás hiányának. A "paraszt" nem azért kap támogatást az államtól, hogy termeljen, hanem hogy versenyképes áron tudjon termelni. Ha megvonják tőlük a támogatást, majd 1200 forint lesz egy kiló kenyér és kezdődhet az Éhezők viadala.

egysmás 2015.10.06. 19:13:17

@Imre Laci: Gyakorlatilag minden mezőgazdasági támogatás egyetlen lépcsőben konvertálódik a (nagy)kereskedő hasznává.
A parasztot miért írod idézőjelbe? Úgy hívják magyarul.

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2015.10.09. 10:40:39

@egysmás: Azért a terület alapú támogatást, az anyatehén/tejelő tehén támogatást, a rendkívüli tejtámogatást nem a kereskedő zsebeli be. Még ha valóban kiszolgáltatott helyzetben is vannak a gazdák. A parasztot azért írtam idézőjelbe, mert a mai igazgatási- és feltételrendszer mellett már inkább kell beszélni szakképzett gazdákról. Különbséget kell tenni a korábbi színvonal és a mai között valahogy. :)

egysmás 2015.10.09. 18:36:58

@Imre Laci: Pedig, gyakorlatilag az történik, hogy ezek a támogatások egy az egyben fordulnak át a nagykereskedő hasznává, hiszen ez az a támogatás, ami miatt a parasztnak (gazdának) egyszerűen nem éri meg saját magának keresni a piacot, hanem gyakorlatilag macera nélkül a pénzénél van, amikor eladja nagy tételben az áruját.
Ez tőlünk nyugatabbra, ahol magasabb a támogatás összege, hatványozottan jelentkezik.
A nagykereskedő piacuralási képességének ez a meghatározó eleme, hiszen, mivel a gazdálkodó a dotáció miatt olcsón eladja neki az árut, így ő, a kereskedő tudja garantálni folyamatos ellátást.
Gyakorlatilag az a helyzet, hogy pl. egy tonna búzán a nagykereskedőnek több haszna van, mint a gazdálkodónak.
Ezért állítom, hogy a kaja alapanyaga nem érték, hiszen nem fizeti ki senki.
Ami érték van a jelen rendszerben, az gyakorlatilag a kereskedő logisztikája, meg a feldolgozó hozzáadott értéke, míg az alapanyag termelése egyszerűen nem működik a dotáció nélkül.

Ami persze nem biztos (biztosan nem), ideális állapot (már az, hogy néhány teherautóval meg egy kalap pénzzel) többet lehet keresni, mint a termék előállításával), de ki kell mondani, hogy legalább a problémáról tudjunk beszélni.
süti beállítások módosítása