facebook

A hivatalos szervek tagadják a fuzárium veszélyt

2009.06.22. 21:02 Imre Laci

"A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalnak (MÉBiH) nincs tudomása arról, hogy gabonatoxin miatt Magyarországon az utóbbi években bárki megbetegedett volna - közölte a MÉBiH az MTI-vel az illetékes hatóságokkal folytatott, fuzárium-toxinokkal kapcsolatos tanácskozása után hétfőn.

Az MR1 Kossuth rádió riportere még májusban vizsgáltatott ki tizenegy, egy szegedi hipermarketben találomra vásárolt teljes kiőrlésű pékárut, amelyből négy szennyezett volt.
A MÉBiH közleménye szerint a tanácskozáson a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hatóság (MgSzH) mellett részt vettek, a gabonatermelés, malomipari- és sütőipari feldolgozás, valamint a tudomány (kutatóintézetek, egyetemek) és a vizsgáló laboratóriumok képviselői is.
A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy a Magyarországon kapható gabonaalapú termékek szennyezettsége - noha nem tér el az európai átlagtól, és jobb, mint a világ sok más területén - figyelmet érdemel.
Minden lehetőséget ki kell használni, hogy a hazai gabona megőrizze hagyományosan kiváló minőségét, ezzel segítve a termékek biztonságosságát, és a lakosság egészségi állapotának javulását."
- MTI -

Most akkor miért is betegedett meg az az 5 éves óvodáslány Csongrád megyében? Egyértelmű bizonyítékok igazolják, hogy a fuzárium nemzetségbe tartozó gombák által termelt toxinok okozták a korai pubertást. Ezen kívül még a felül idézett MTI cikkben is olvasható, hogy az MR1 Kossuth rádió riportere által végeztetett kíérletben is megbukott 4 tétel. Ezek után még képes a MÉBiH azt állítani, hogy nincs veszély?

Persze érdemes odafigyelni a kifinomult sárdobálási technikára is!

"Magyarországon kapható gabonaalapú termékek szennyezettsége – noha nem tér el az európai átlagtól, és jobb, mint a világ sok más területén – figyelmet érdemel." - mehib.gov.hu -

Ezt akkor fordítsuk le magyarra! Tehát, az itthon kapható gabonaalapú termékek:

1. "noha nem tér el az európai átlagtól" = ugyanolyan rosszak mint a többi európai államéi

2. "jobb, mint a világ sok más területén" = jobbak mint az uganadai vagy a bolíviai termékeké

3. "figyelmet érdemel" = baj van, valamit gyorsan tenni kéne!

A probléma tehát valós, az illetékesek persze ezt nem szeretik kerek perec kimondani. Azt hiszem ez a kérdés sokkal sürgetőbb, mint mondjuk az, hogy hány halottja van a sertésinfluenzának Chilében. Tessék, itt van egy kis parasztvakítás mindenkinek, hogy legyen ami megadja a mindennapi agymosást. Én speciel ezen a mondaton akadtam ki: "Az európai és a magyar élelmiszerek a világon a legbiztonságosabbak közé tartoznak." Igen? Melamin botrány, dioxinos ír sertéshús, dioxinos spanyol paprika, ez az új, fuzáriumos megbetegedés és még sorolhatnám!


 

9 komment

Címkék: veszély mgszh toxin fuzárium méhib

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarasztal.blog.hu/api/trackback/id/tr161201890

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

natuck 2009.06.22. 21:40:20

1.
"az MR1 Kossuth rádió riportere által végeztetett kíérletben is megbukott 4 tétel"
Legyünk pontosak: nem megbukott, hanem "fertőzött volt", vagyis volt benne méreganyag. Ez nem jelenti azt, hogy az elfogadott határértékek fölött lett volna benne.
2.
Sajnálatos, hogy a kislány megbetegedett. De hogy pontosan milyen módon és milyen élelmiszerrel ehette meg a méreganyagot, az kérdés. És az is lehet, hogy ő jóval érzékenyebb ezekre, mint az átlag.
3.
Riadalmat kelteni mindig sokkal könnyebb, mint tárgyilagosnak maradni. Ha el van hintve a hír, akkor a higgadt szakértők véleménye már csak "parasztvakítás"-nak neveztetik.

Ne féljetek.

lifelike 2009.06.22. 22:12:16

a magyar gabonaipar minosege meg se kozeliti a nyugati lisztek minoseget, az alapanyag is szar es a feldolgozas is, joizu, igazi kenyeret ezekbol a lisztekbol nem lehet csinalni, a pekek meg mindenfele anyagokkal potoljak a hianyossagokat amitol muanyag lesz a kenyer
ausztriaban sokkal finomabb minden pekaru, igaz dragabb is
nevetseges ami ebben az orszagban megy

fingerbangs 2009.06.22. 22:15:39

@natuck: te hulye vagy ugye?
1., ami megbukott az azert bukott mert hatarertek felett volt (egyebkent nagysagrendekkel)
2., ez lenyegtelen, barki lehet erzekenyebb es barki ehet barmit ami mergez, a mergezest kell megszuntetni (te idiota)
3., itt szimplan csak hulye vagy

manner 2009.06.22. 23:24:42

Kedves Imre Laci!
köszi a bejegyzést. néhány továbbit is elolvastam, nagyon érdekesek. élelmiszerbiztonsággal foglalkozol, vagy csak hobbiból írogatsz ilyesmiket?

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2009.06.23. 08:42:32

@manner: mezőgazdasággal foglalkozom, egyelőre csak elméleti síkon :)

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2009.06.23. 08:56:47

@natuck: Természetesen nem a pánikkeltés volt a bejegyzéseim célja, pusztán rámutatok arra az aprócska tényre, hogy már 2 nappal az első ilyen megbetegedés előtt én is megírtam (előttem pedig már jópáran) hogy ez valós veszély, ami nagyobb figyelmet érdemelne.
Amíg az átlagemberek nem ijedeznek, addig a szakemberek sem fognak gőzerővel a probléma megoldására koncentrálni. Sokkal egyszerűbb elhitetni a néppel, hogy nincs baj, nem kell félni.

De igen, van baj! 2006 óta dolgoznak elvileg a kérdésen és máig nincs semmi felmutatható eredmény!

sasinc 2009.06.24. 15:29:41

Dr. Roszik Péter levele a Nők lapjában 2009.06.17 -én megjelenő cikkre:


Molnár Gabriella főszerkesztő részére
Kedves Főszerkesztő Asszony!
A Nők Lapjában 2009. június 17-én megjelent írásokhoz (3. és 21.- 24. oldal) kívánok észrevételt tenni.
Sajnálatos, hogy a biotermékekről szóló cikkeik jelentős mértékben ártottak a magyar biogazdálkodásnak és a bio (ökológiai, biológiai, organikus) termék fogyasztóknak. Lapjuk megjelenése óta számtalan hívást kaptunk biotermelőktől, élelmiszer-feldolgozóktól, akik érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják cikkeik hangvételét, és sommás ítéletét. Ami ettől még szomorúbb, hogy a biotermék fogyasztók jelzik, hogy megrendült bizalmuk a biotermékekben, pedig sokan biotermékek elfogyasztásával kezelik rosszindulatú betegségeiket, kerülik ki az allergiás tüneteket, vagy egyszerűen ezzel védik egészségüket. Most a helyes reakció az lenne, ha visszatérnének a – gyomorba nem való – vegyi anyagokkal (szermaradékok, tartósítók, ízfokozók, állományjavítók, ízesítők, színezékek stb.) terhelt szokványos élelmiszerekhez? Gondolom, hogy Önök sem ezt a célt akarták szolgálni, pedig részben ez sikerült.
A leírtakkal szemben a következő ellenvetéseim vannak:

1.
Önök összekeverik (sajnos sokan mások is) a reform élelmiszereket a biotermékekkel, pedig az előző egy nehezen körülhatárolható, pontosan nem definiálható „termékcsoport”, míg a biotermelésre két, az EU-ban kötelezően alkalmazandó jogszabály vonatkozik, és semmi köze a reform termékekhez. Az Önök cikkei valójában „reform” termékekről (teljes kiőrlés, müzli) szól, nem biotermékekről.
2.
Utánanéztünk, és amennyire be tudtuk azonosítani, a hivatkozott és vizsgált (szennyezett) termékek nem voltak biotermékek.
3.
Táplálkozástudománnyal és élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szakemberek gyakran felhívják a figyelmet arra, hogy a „szokványos” termékek „reform” módon történő elkészítése kockázatosabb, mint a „nem reform” változatoké, így pl. a teljes kiőrlésű vegyszeres gabona veszélyesebb, mert a lisztbe kerülő korpán (a szem felszíne) van a növényvédő szerek (és a gombatoxinok) jelentős része, vagy pl. a hidegen préselt nem bio olajok esetében a napraforgó maghéjon lévő érésgyorsító vegyszert a kicsurgó olaj magába oldja és koncentrálja. Az ilyen termék azonosítása a biotermékkel nagyon-nagyon félrevezető és ártalmas.
4.
Sajnos Önök (és a fogyasztók is gyakran) azt gondolják, hogy a „bioboltban” csak (vagy főként) biotermék kapható, pedig sok „biobolt” egyáltalán nem tart bioterméket! Sajnos az EU jog a „biobolt” megnevezését nem definiálja, ezért csak a termék címkéjének és a termékhez kapcsolódó tanúsítványának megtekintése jelent garanciát (ezek adattartalmát az EU rendeletek körültekintően tartalmazzák), az ezeken történő helytelen, megtévesztő jelölés súlyosan szankcionálható is.
5.
A biogabonákat valóban nem szabad kezelni a fuzárium gombákkal szemben vegyszerekkel (ezek maradékai súlyos egészségkárosító hatásúak lehetnek), ennek ellenére a rendelkezésünkre álló szakirodalmak adatai egyértelműen bizonyítják, hogy a biotermékek gombatoxin szintje legtöbb esetben kedvezőbb, ritkán azonos, mint a nem bio termékeké (és szermaradék sincs)! Ennek a jelenségnek sok oka van, így a biogazdaságok élő talajának természetes fertőtlenítőképessége lényegesen jobb, a bio talajok kezelésére kiterjedten felhasznált mikrobiológiai trágyák blokkolják a gomba támadását, a sok műtrágyával nincsenek fellazítva (=fogékonyabbá téve) a növényi szövetek, és a legfontosabb, hogy kötelező a vetésváltás (gabona után nem vethetnek gabonát), amely eljárások külön-külön is és együtt különösen jelentős mértékben akadályozzák a fuzárium gomba kezdeti fertőzését.
6.
A vizsgált tételek (beszerzett információim szerint) nem is Magyarországról származtak, és nem is voltak biok. A magyar biogabonák kb. 80 %-a az EU régi tagországaiban és Svájc talál vevőkre. Minden tételt vizsgálnak, és eddig (1996 óta) még egyetlen tételről sem tudunk, amit fuzárium toxin-tartalom miatt utasítottak volna vissza. Mindeközben – főként élelmiszerbiztonsági előnyei miatt – pont ezen országokban volt az elmúlt két évben a „bioboom”, a „biorobbanás”, amely az éves biotermék-fogyasztás két számjegyű (10-35 %) növekedésben testesült meg. Lehet-e, hogy nálunk a „bio” mérgez, a nálunk fejlettebb laborháttérrel rendelkező és legalább velünk azonos (?) táplálkozási kultúrájú országokban meg gyógyít, vagy legalábbis nem mérgez?
7.
A Biokontroll azt nem tudja igazolni (ha cikkükben a „kérje a tanúsítványt” fordulat erre utalna), hogy a termék nem tartalmaz mikotoxint, de azt igen, hogy a termék biogazdálkodásból származik. Amint leírtuk, ez a gazdálkodási rendszer csökkenti a toxin tartalom valószínűségét, de nem zárja ki a jelenlétét.
8.
Az valóban elvárható, hogy – legyen szó biotermékről vagy más termékről – ne kerülhessen a fogyasztók asztalára egészségüket veszélyeztető élelmiszer (megjegyzem, hogy számos adat igazolja, hogy a magyar élelmiszer ebben a mutatóban – főként a szermaradékok tekintetében– nagyon jól teljesít).
9.
Több ezer bio termelő, feldolgozó, kereskedő becsülettel végzi termék előállító munkáját, sok energiát, gyakran az életét, egzisztenciáját tette arra, hogy ebben a nehéz gazdálkodási rendszerben termeljen, és a legtöbben büszkék arra, hogy a jó oldalon állnak. Nem tehetik tönkre felületes értékelésükkel azt, amit más nagy gonddal felépített!
10.
Bizonyára Önök is érzékelik, hogy – talán főként a rengeteg élelmiszerbiztonsági botrány miatt, amelyek a biotermékeket eddig rendre elkerülték – sokan foglalkoznak ezzel a kérdéssel a nyilvánosságban. Gyakran a közlés előtt kikérik véleményünket, ha pedig megemlítik a Biokontrollt, akkor szinte kivétel nélkül minden esetben megteszik ezt. Jó lett volna, ha Önök is ezt tették volna, mielőtt a kifogásolt írásokat közzéteszik.
11.
Sokan összeesküvést is feltételeznek (GMO és/vagy vegyszer lobbit a háttérben), mások arra utalnak, hogy cél lehet a gazdák elriasztása az ökológiai gazdálkodás támogatási rendszerébe történő bejelentkezéstől (hogy másoknak több jusson!), hiszen most, 2009. június 1. és 30. között lehet jelentkezni a 2009-2014 között folyósítható – és nagyon jelentős – támogatásért. A most elriasztott és kimaradó gazdák előreláthatólag leghamarabb 2014-ben jelentkezhetnek be a biogazdálkodás támogatási rendszerébe!

A leírtak mellet is az a személyes érzetem, hogy Önöket az olvasóik iránt érzett felelősség motiválta, amikor a cikk közlése mellett döntöttek. Ha ez így van, akkor nem lehet az a céljuk, hogy a világszerte legbiztonságosabbnak tartott élelmiszerektől, a biotermékektől elriasszák olvasóikat, és a „vegyszer-maradék fogyasztók” táborába vezessék vissza, vagy tartsák őket.
Mindezek alapján kérjük, hogy találják meg annak a lehetőségét, hogy helyreállítsák olvasóik és a közvélemény előtt a biotermék becsületét; ez azért is nagyon nehéz lesz, mivel cikkeik alapján széles körben hátrányos megítéléssel foglalkozott sok hírforrás (MR Krónikák, TV-k, kereskedelmi rádiók stb.) a biotermékekkel.
A valós hírközlések biztosítása érdekében szívesen rendelkezésére állunk!

Üdvözlettel:
Budapest, 2009-06-21

Dr. Roszík Péter ügyvezető,
Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

manner 2009.06.24. 23:37:10

@Imre Laci: Köszi a választ. Továbbra is érdeklődve olvasom a bejegyzéseket!

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2009.06.25. 08:42:53

@sasinc: Köszi az információkat!

Nekem a 2. pont kicsit szúrja a szemem... "Utána néztünk és amennyire be tudtuk azonosítani..." Most akkor tudják, hogy melyik termék lett a tesztben pozitív vagy sem?
Egy szakember nem ad ilyen kétes választ, hacsak nem bizonytalan a dolgában.