facebook

Minőségi Magyar Sertéshús program indul

2009.06.12. 09:18 Imre Laci

Tájékoztató
a "Minőségi Magyar Sertéshús" védjegy
megfelelőség - tanúsítási rendszer bevezetéséről

A széles közvélemény nem ismeri a hazai sertéstenyésztők és hizlalók eredményeit, nem tájékozottak afelől sem, hogy mennyire biztonságos a magyar sertéshús. Az elmúlt időszak nyugat-európai sertéshús botrányai (dioxin, antibiotikum, szermaradvány, szalmonella) felhívták a figyelmet arra, hogy az importhúsok fogyasztása több veszélyt jelenthet. A fogyasztók jobb tájékoztatása, a hazai és biztonságos termék forgalmazásának elősegítése szükségessé teszi a magyarországi húsok megkülönböztető emblémával történő jelölését. Ezt a célt szolgálja a Minőségi Magyar Sertéshús (MMS) tanúsító védjegy alkalmazása, mely mind az alapanyag-termelés, mind a feldolgozás folyamatában biztosítja a hiteles megkülönböztetést.

MINŐSÉGI MAGYAR SERTÉSHÚS VÉDJEGY

A magyar eredetet és minőséget garantáló sertés tőkehúsra, bőrös félsertésre, darabolt húskészítményekre (pl. parasztsonka, kolozsvári szalonna, füstölt tarja stb.) adaptált tanúsító védjegy.

Létrehozásának célja: ...

    • a Magyarországon kereskedelmi forgalomban lévő minőségi magyar sertéshús megkülönböztetése a piaci termékkínálatban,
    • a sertéstenyésztők és sertéshústermelők ösztönzése a minőségfejlesztésre,
    • az élelmiszer-kereskedők tájékoztatásának segítése a minőségi magyar sertéshúsok kiválasztásában,
    • a fogyasztói döntések befolyásolása a biztonságos magyar sertéshús vásárlására,
    • a sertéshúst előállítók piacrajutásának segítése.

A védjegyet kaphatják a sertések ha:

    • a levágott sertések szülei legalább 50%-ban hazai fiaztatásból és tenyésztésből származnak,
    • a magyar sertések hazai vágóhídon kerülnek levágásra, feldolgozásra (darabolás, csomagolás),
    • az állatokat GMO mentes abrak takarmánnyal etetik, amelynek legalább 30 % a hazai termelésből származó kukorica,
    • a keveréktakarmányok kiegészítőjeként melegvérű állatokból készült állati fehérjét nem használnak,
    • 80 kg élősúly felett az állatokat antibiotikummal vagy más élelmiszer-egészségügyi kivárást igénylő gyógyszerrel nem kezelik,
    • EU idevonatkozó állatjóléti feltételeit betartják,
    • a vágóhídon olyan nyomonkövethetőségi rendszert alkalmaznak, amelyben a húsok a teljes folyamatban azonosíthatók és visszavezethetők az élőállat származásáig,
    • vágásra a rendszerben nyilvántartott 95 kg élősúly feletti sertések kerülnek

 

Forrás: Magyar Sertéstartók Szövetsége


 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarasztal.blog.hu/api/trackback/id/tr141180440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.