facebook

Amerikából jöttem, hormonokat hoztam...

2009.04.02. 22:42 Imre Laci

Amerika a verseny országa. Márpedig a verseny akkor jó, ha nagy valószínűséggel megnyerjük azt. Vagy ha az esélyek rosszak, hát kis előnyre kell szert tenni. A sportolóknál a dopping, az állattartásban pedig a hozamfokozók jelentik ezt a lépéselőnyt. Persze káros hatása mindkettőnek van. Az egyik egy embert rombol, a másik többezret.

Az Egyesült Államokban a hormonális hozamfokozókat HGP-nek nevezik (Hormonal Growth Promotant) és széles körben alkalmazzák is őket. A hormonokat az állat bal fülébe implantátum formájában injektálják és a jobb fülön apró háromszöggel jelölik a hozamfokozó használatát. (Azért a fülbe helyezik az implantátumot, mert az nem kerül be az emberi élelmiszerekbe). 100, 200 és 400 napos kiszerelésű sűtített, "pelletált" hormon van forgalomban az USA-ban és Ausztráliában. A pelletek valamilyen hordozó anyagból (pl.: szilikon) és az abban lévő hormonból állnak. Egy implantátum több pelletet tartalmaz. (A szilikonos vivőanyagú implantátumban például ösztrodiol-17β hormon található.)

Természetesen az ilyen módon nevelt állatok esetén gyakorta hangoztatják, hogy csak olyan hormonokat használnak amelyek az állat szervezetében természetes módon is termelődnek. Ilyenek a hím ivar androgénjei és a női ivar ösztrogénje. Az ellentétes nem hormonjainak alkalmazása plusz növekedést eredményez, így a tinók (herélt bikaborjak) esetében progeszteront, üszőknél pedig androgéneket használnak.

A hormonok hatására az állatok napi tömeggyarapodása nagyobb, takarmányértékesítésük jobb (kevesebb takarmányból állítanak elő több élőtömeget) és izomzatuk is fejlettebb. Ugyanakkor az ilyen szarvasmarhák agresszívak, idegesek, gyakoribb az ödémás megbetegedés és érzékelhetően rosszabb a hús étkezési minősége, az íze.

Európában mindenhol tilos az állatok hizlalása céljából hozamfokozókat, hormonokat használni. Az eredmény meg is látszik, mint ahogy azt a kép is demonstrálja. :-)

 


 

6 komment

Címkék: usa hormon hús szarmasmarha

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarasztal.blog.hu/api/trackback/id/tr361042882

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Közöd?? (törölt) 2009.04.04. 17:17:24

itt magyarországon meg még pénze sincs a drága horomonkezelésre a gazdáknak ugyhogy tutti mentesek a húsok. azért nem vagyok meggyőzödve, hogy csak a hormon az oka. statisztikák alapján mennyiségileg is a legtöbbet az usa polgárok zabálják a világon

bunko_jobbos 2009.04.11. 22:13:09

Tudtam, hogy odaát a gonosz kapitalisták országában sok szart kitaláltak már, de ez a fülbevaló szíven ütött, errül még nem hallottam.

bunko_jobbos 2009.04.11. 22:16:03

Na, akkor én is bedobok egy tuti infót. Szóval vízhűtéses tehénnek hívják.

Nyugaton már ehhez is értenek, nem lennék a helyükben.

A sok fasságot bevetve akkora hozamot érnek el szegénykével, hogy sajnos egy kicsit túlmelegedik, oszt vízzel köll hűteni. Azé ez mán durva.

ketlabu 2015.11.22. 19:38:40

Kicsit utánanéztem az antibiotikum rendszerszerű adagolásának (mivel az egyik órámon úgy állították be a rendszeres antibiotikum adagolást mintha kifejezetten az ökológiai gazdálkodás sajátja lenne) és bár egész megnyugtató volt az europai és magyar szabályozás, az egyik forrás azt dobta ki, hogy a 2006-os tiltás utána legtöbb helyen bár megszűnt az antibiotikumok takarmányba keverése a terapeutikus használat nagyon megemelkedett. Hollandiában az ellenőrzés és szabályozás hiánya miatt annyira, hogy gyakorlatilag az antibiotikum fogyasztás egyáltalán nem csökkent. Tudtok erről valamit? Itthon is vannak ilyen kiskapuk? lehet azóta már a hollandoknál is orvosolták ezt a problémát... forrás: www.microbemagazine.org/index.php?option=com_content&view=article&id=3458:restricting-antimicrobial-use-in-food-animals-lessons-from-europe&catid=752&Itemid=995