facebook

Brojler, avagy a legendás "luficsirke".

2009.03.17. 16:18 Imre Laci

"Azok az ipari tyúkok biztos hormonnal teletömött tápot kapnak, hogy pikk-pakk felnőjenek!" - mondta nekem a nyáron egy idős hölgy, aki az épp lecserélésre váró tojótyúk állomány pár példányát próbálta belegyömöszölni rozsdás ladája csomagtartójába.

"Na de majd én otthon fölhízlalom őket!" - tette hozzá, majd nagy sebbel-lobbal távozott. Ahogy néztem az orosz ipar büszkeségét hangos csattogás közepette kifordulni a telepről, az járt a fejemben, hogy nem ő az egyetlen aki tévhitben él. Sok embertől hallani a piacon, hogy az intenzív technológiával nevelt baromfi az valamilyen illegális módszerrel van "gyártva" és 100%-ig egészségkárosító hatású.

Rántsuk le a leplet erről a városi legendáról! Először is nem árt tisztázni, hogy mit is nevezünk brojlercsirkének és miből áll az intenzív tartástechnológia.

Brojlercsirkének nevezzük az intenzív technológiával nevelt, 7-8 hetes korban levágott, 2-2,5 kg-ig hizlalt tyúkot. (Itt megjegyzem, hogy a tyúk itt fajnév, melybe a kakas is beletartozik.)

Hogy 7-8 hét alatt elérjék a csirkék a 2,5 kg-os vágósúlyt, a lehető legprecízebb táplálásra van szükség. Ezen a téren hihetetlen eredményeket értek el a szakemberek. Pontosan ismerjük, hogy a kiosztott takarmányból naponta hány grammot fogyasztanak, ismerjük annak ásványianyag-tartalmát, a szükséges arányokat. A számítógépes technológia térhódításával már télen-nyáron állandó hőmérsékletet, páratartalmat, légtisztaságot és a termelési ciklusnak megfelelő megvilágítást tudunk biztosítani. Nemrég látott napvilágot egy olyan számítógépes szoftver, amely az istálló klímájának változását érzékeli és aszerint indítja be a szellőztetést vagy a fűtést. Ilyen körülmények között a gondos szelekcióval elért gyors növekedésre alkalmas állomány rohamosan gyarapszik.

Olyan ez, mint mikor egy testépítő saját étrendet állíttat össze magának. Az eredmény gyors és látványos izomépítéshez vezet, mely egyenértékű azzal az izomzattal, amit a kemény munkát végzők hosszú évek alatt építenek fel. A csirkék esetén sincs másról szó. Nem etetnek semmilyen csodaszert, sőt! Magyarországon tilos a takarmányba hormonhatású készítményeket és antibiotikumokat keverni hozamfokozás céljából.

Tehát az eredmény egy káros anyagoktól mentes állat, ami legfeljebb a megszokott háztáji ízek miatt tűnhet attól rosszabb minőségűnek. Ennek oka pedig az, hogy míg a brojler csirkét 49-56 nap alatt nevelik fel, addig a háznál tartott állatok akár 100 napnál is idősebbek lehetnek, mire a gazda rászánja magát a levágásukra. A fiatal állat húsa pedig sokkal több vizet és jóval kevesebb zsírt tartalmaz, mint az udvaron kapirgáló baromfi. Ez okozza azt, hogy ízetlenebb, főzés és sütés hatására pedig könnyen szétesik.


 

18 komment

Címkék: csirke izom hús felfújt génmódosítás ártalmatlan

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarasztal.blog.hu/api/trackback/id/tr841007825

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Cosmo 2009.03.18. 12:08:48

mesterséges körülmények, között mesterségesen táplált állatok mesterséges minőséggel. Az OK, hogy a takarmányba nem lehet antibiotikumot keverni ( az is megérne egy misét, hogy a takarmány mit tartalmaz), de ugye azért te sem gondolod komolyan, hogy az egy négyzetméterre jutó 8 db csirkeátlag mellett nincsenek antibiotikumozva az állatok. Tudd, azt nem csak takarmánnyal lehet bejuttatni a szervezetükbe. A testépítők hirtelen növekedése sem természetes és egészséges, ugyanúgy az embergyereket sem véletlenül táplálják anyatejjel táp helyett, az így nevelt csirke sem természetes és egészséges. Azt kéne már felfogni, hogy az mebernek sem kötelező a hét minden napján több alkalommal húst fogyasztani. A megnövekedett keresletet olcsón kielégíteni csakis természeteellenesen lehet.
Az intenzív termelés szerencséjére vannak olyanok, akik azt vallják, hogy az ízük csak rosszabb minőségűnek "tűnik". Egészségedre!

Mitya Ivanov 2009.03.18. 12:59:56

és a víz , ami a húsban van? sütéskor nagyion jól látszik, hogy mennyi víz van az intezivben és mennyi a kapirgálósban.

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2009.03.18. 13:40:22

@Cosmo:

A borjlernevelő telepek nem maguk keverik a takarmányt, amit az állatokkal etetnek. Sokkal egyszerűbb készen vásárolni pl. Bábolnáról, Kabáról vagy egyéb nagy takarmánykeverő telepről.

Ezek a nagy cégek szerinted előre belekeverik az egyébként növényekből összeállított tápba a titkos kis adalékokat? Elég nagy butaság lenne.

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2009.03.18. 13:43:08

@Mitya Ivanov:

A kérdés roppant jó!

Ahogy azt a cikkben is írtam, a brojler csirkét egészen fiatalon, 50-60 napos korban vágják le. Ebben a korban még az állatok szervezete nagy mennyiségű vizet tárol.
A vágás előtt az állatokat egy bizonyos ideig nem etetik, hogy a begyük kiürüljön, így a vágóhídon a belsőségek eltávolításakor minimális a begyből való szennyeződések szétterjedése. Vizet azonban ekkor is ihatnak.

Amikor az ember nagyon éhes, de nincs nála semmi ennivaló, olyankor folyadékkal szokták csillapítani a gyomor ürességét. Feltételezem a csirkék is ezt teszik, ettől olyan vizes a húsuk.

Luigicar 2009.03.18. 13:56:59

Most nagyon "tudományos" leszek. Mivel angliában ez egy elég kiemelt téma lett mostanság, és számos ismert szakács, akinek a nevére felfigyelnek az emberek (Jamie Oliver, Hugh Fearnley–Whittingstall, vagy éppen Gordon Ramsay) kampányol a ketreces tartás ellen, a brit fogyasztók kezdik már elutasítani a 3Ł / 2 csirke termékeket. Hugh egyik műsorában egyébként 3 féle csirke húsát vizsgáltatott be a brit élélmezési intézetnél. (1 ketreces, 1 mélyalmos, és 1 szabad tartásút) Félelmetes eredmények születtek. A ketreces állat szerepelt a legrosszabbul. Mind az esszenciális zsírsavakat tekintve, mind a zsír! tartalmat tekintve. (omega 3pl.) Ez a zsírsav pl. nagyon fontos az agy egészséges működéséhez. Ebből a töredéke volt csak a ketreces és intenzív állatban, a szabadban tartotthoz képest. Egyszerű az ok. Ennek kialakulásához napfény és szerves takarmány kell. Az intézet igazgatója akkor azt mondta, hogy bár mindenki az AIDS-től, ráktól, és cardio betegségektől retteg, 15-20 év múlva nem ezek lesznek a vezető megbetegedések, hanem a mentális problémák. Olyan drasztikusan lecsökkent a természetes úton a táplálékokkal a szervezetbe kerülő esszenciális zsírsavak mennyisége. Az is megdöbbentő volt, hogy ugyanakkor a kalória tartalma a csirkehúsnak a húsgyárak bevezetése óta többszörösére nőtt. Tehát már egyáltalán nem fogyókúrás étel a csirkehús
A lényeg: én nem gondolom, hogy ez húsgyár dolog jó nekünk. Inkább kevesebbszer eszem húst, de az legyen minőségi.

Cosmo 2009.03.18. 14:45:20

@Imre Laci:
még egyszer: nem állítottam, hogy a takarmányba keverik a titkos kis összetevőket. Csupán arra utaltam, hogy a titkos kis összetevők a táplálékon kívül másként is bekerülhetnek az állatok szevezetébe.
És akkor abba ne menjünk bele, hogy mi kerül a tápba. Biztos csupa természetes növényi táplálék kerülhet bele, ha a szermaradványok maradéktalan kiürülése érdekében maga a gyártó javasolja, hogy a vágás előtti 5. napig használjuk. Az általad emlegetett "az egyébként növényekből összeállított" eledelből minek is kellene kiürülni, talán a kukoricának? Szerinted, ha az embereknek szánt élelmiszerben lehetséges az egészségügyi határértéket meg nem haladó mértékben mérgeket használni, ha a párizsiban lehet szója, csontpép, bőr, stb., akkor milyen beltartalmi értéke lehet az állatoknak szánt tápban?

Igen, Luigicar, pont tegnap volt szerencsém látni azt a Jamie Oliver műsort, amikor egy előkelő teremben a puccos közönségnek bemutatta, hogy milyen csirkét esznek a KFC-ben. Ha rajtam múlna, akkor főműsoridőben megismételtetném több csatornán is.

Luigicar 2009.03.18. 14:49:29

Cosmo!

Tudod hogy van ez: a samponban valódi citrom van, a 100% citromlében meg aroma :)

Luigicar 2009.03.18. 15:37:19

"Olyan ez, mint mikor egy testépítő saját étrendet állíttat össze magának. Az eredmény gyors és látványos izomépítéshez vezet, mely egyenértékű azzal az izomzattal, amit a kemény munkát végzők hosszú évek alatt építenek fel. A csirkék esetén sincs másról szó."

Ezt az azért ugye magad sem gondolod komolyan? Ha ez így lenne, akkor elég lenne egy olimpia előtt 1 évvel lejárni a konditerembe, és biztos lenne a dobogó. A konditermes felfújt izmoknak közük nincs ahhoz, ami egy sportoló testén van. Érdekes módon ezek az izmok, amik a "gondos" étrendtől kialakulnak, úgy múlnak el amint nem ezt a "saját étrendet" eszik, mintha ott sem lettek volna.

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2009.03.18. 15:43:53

@Cosmo:

Azok a bizonyos szerek valamilyen baktériumfertőzés megelőzése végett kerülnek adagolásra, általában az ivóvizükbe. Tövényileg szabályozva van, hogy a vágás előtt mennyi idővel kell befejezni a használatát, hogy ne maradjon szermaradvány a vágott állatban.

Gondolom te sem ennél szivesen Staphilococcus-os húst. Ja és minden növény (kivéve persze az ökotermesztést) többször is kezelve van valamilyen vegyszerrel. Csak hogy megnyugtassam a vegetáriánus olvasókat.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2009.03.18. 16:09:16

Igen, ez egy olyan intenzív növekedés, hogy az állatok csontozata nem is nagyon bírja: ezért van az, hogy néha meggörbül a csontjuk. A görbe csirkecombon ezt látni.

A broiler íze egyébként kilúgozottan semleges, ami nem fajtajelleg, hanem a táplálás következménye. Én nem szeretem.

Cosmo 2009.03.18. 16:23:28

Tudod, a nagyanyám nem adagolt semmiféle szereket a csirkéinek, mégsem volt staphilococcusos húsuk. Ezekre a szerekre azért van szükség, mert méltatlan körülmények között tartják a szerencsétleneket és a sok szartól amit megetetnek velük legyengül az immunrendszerük, na ezt támogatják a gyógyszerekkel. Azért áruld el nekem, hogyha választási lehetőséged lenne = a polcon egymás mellett elhelyezve, bevizsgálva, szépen becsomagolva egyforma áron kínálnák a nagyi csirkéjét, vagy a brojlert a mélyalmosból, melyikből készítenél a gyerekednek rántott húst vasárnapra?
Az, hogy a növények ugyanúgy vegyszerezve van, mint a csirkéid, nem újdonság. Addig ez így is marad, amíg az emberiség alapvető élelmiszeréből, azaz a gabonából állati eledel és üzemanyag készül. A helyzet ugyanaz, mint a csirkék esetében. A sokat olcsón csak így lehet előállítani. Csakhogy ezek természetellenes dolgok. Esetleg el lehet rajta gondolkodni, hogy a nagyanyáink idejében szinte ismeretlen allergia mára miért lett népbetegség a fejlett gazdasággal rendelkező országok lakóinak körében. És nem csupán a szmogot szívó városlakók körében.

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2009.03.18. 16:34:59

@Cosmo:

Itt jön a képben az a kérdés, hogy mi volna a magyar gazdasággal, ha mindenki áttérne az extenzív, állatjólléti normákat figyelembe vevő tartásmódra? Hosszabb ideig tartana az állat nevelése ezér jóval többe is kerülne.
Magyarország lakosságának nagy része pedig nem tudja, ezek egy része pedig nem is akarja megfizetni a hazai, minőségi terméket.
Szóval hipp-hopp megjelennének a polcokon a külföldről behozott brojlerek és máris a magyar gazdán csattanna az ostor.

Én sem azt mondtam, hogy a brojler egyenrangú egy háznál nevelt tyúkkal, de az a sok városi legenda sem igaz, amit a hozzá nem értő emberek találnak ki.

Cosmo 2009.03.18. 17:04:39

Nézd, amit én erről az egészről gondolok, annak a gyökerei jóval mélyebbre nyúlnak, erre céloztam már az első hozzászólásomban is. Azt gondolom, hogy az európai, amerikai ember jóval többet termel meg annál, mint amennyire valóban szüksége van. Becslésem szerint az étel 30%-a a kukába kerül. Úgy, hogy a magyar népesség legalább 30%-a éhezik, vagy nem jut elegendő tápanyaghoz. Megoldás erre az olcsón előállított brojler csirke? Mint látjuk nem. Maximum a brojler csirke lába, mert a nyugdíjas azt veszi. Azt gondolom, hogy az emberek gondolkodásmódját kellen megváltoztatni. Nekem elég hetente kétszer, háromszor hús (ebben a felvágott is benne van), de az minőségi legyen és nem sajnálok 20-30%-kal több pénzt kiadni érte. Luigicar olvtárs utalt rá, hogy milyen beltartalmi eltérések mutatkoznak hagyományos és intenzív módon előállított élelmiszerekre, mert ez nem csupán a húsra vonatkozik. Lehet, hogy én ezzel a heti pár alkalommal ugyanannyi hasznos tápanyagot veszek fel, mint más az intenzívből származó heti ötnél.


"Tehát az eredmény egy káros anyagoktól tiszta állat, ami legfeljebb a megszokott háztáji ízek miatt tűnhet attól rosszabb minőségűnek."
"Én sem azt mondtam, hogy a brojler egyenrangú egy háznál nevelt tyúkkal,"
Vagy én nem tanultam meg jól általános iskolában a kedves anyanyelvünket, de a "tűnhet" szócska nem tagadása a két termék egyformaságának.

Luigicar 2009.03.18. 22:17:52

Teljesen egyetértek Cosmo megállapításával. Én (bár nem vagyok annyira idős) abban a korban nőttem fel, (80-as évek) amikor nem volt természetes, hogy akár minden nap hús, vagy tojás kerül az asztalra. És bizony üdítőt is csak ünnepeken vagy egy-egy hétvégén ittunk, különben ott volt a jó házi szörp meg a szóda.
Ez az egész dolog az élelmiszeripar által (is) felpumpált igények kielégítését szolgálja. Az a baj, hogy úgy szaladtak el az igényeink, hogy azt normál körülmények között nem engedhetnénk meg magunknak. A mindennek ára van, és az ember előbb vagy utóbb de meg kell, hogy fizesse. (vagy most a piacon, vagy később az orvosnál)

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2009.03.19. 09:37:50

@Cosmo:

A brojler csirke egészségtani szempontból nem rosszabb mint a háztáji, ezt illik elfogadni. Ezen felül a háztáji csirkéknél kb. biztos, hogy nem ismerik fel pl. a baromfigümőkórt sem.

Az emberek azért félnek a brojlertől mert nem ismerik a tartástechnológia minden mozzanatát. Amiről pedig nem tudunk, arról hajlamosak vagyunk regéket kreálni.

Cosmo 2009.03.19. 10:18:54

Nézd Laci, én ezt a meddő vitát nem akarom tovább folytatni mindaddig ameddig legalább magadban nem döntöd el, hogy mit is gondolsz az egészről. Hogy miért is mondom? Az alábbi három idézet Tőled való.
"Tehát az eredmény egy káros anyagoktól tiszta állat, ami legfeljebb a megszokott háztáji ízek miatt tűnhet attól rosszabb minőségűnek."
"Én sem azt mondtam, hogy a brojler egyenrangú egy háznál nevelt tyúkkal, de az a sok városi legenda sem igaz, amit a hozzá nem értő emberek találnak ki."
"A brojler csirke egészségtani szempontból nem rosszabb mint a háztáji, ezt illik elfogadni."

Luigicar 2009.03.19. 12:15:35

@Imre Laci: Ez nem igaz. Fontos dolgok hiányoznak belőle, ami pl. a napfényt látott állatnál megvannak. (pl. esszenciális zsírsavak, pl. omega3). Ugyanakkor minőség terén sokkal nagyobb a szabad víz ill. a zsír tartalma a húsnak és ezáltal kevésbé rostos az izomzatuk. (a mozgás hiánya miatt), ezáltal nagyon gyenge minőségű húst kapunk.
Egyébként aki, ilyen hagyományos, szabadtartásos csirkét szeretne, keresse a Red Master jelölésű termékeket. Nem bio, de nagyságrendekkel finomabb, mint a sima brojler állat.

allasvarazs · http://www.allasvarazs.info 2013.04.02. 13:58:13

Nem a táp miatt pocsék az íze a nagyüzemi csirkének, hanem, mert egész életét a saját és társai trágyájában éli és az ammónia átjárja az egész testét. Nem csak az izomzatuk gyenge a mozgáshiány miatt, hanem az immunrendszerük is. Ahhoz, hogy egyáltalán életben maradjanak szállításig, folyamatosan gyógyszerre van szükségük.